Az esemény fő témája nem maga a CSR, mint fogalom, hanem a társadalmi felelősségvállalás kommunikációja volt. A meghívott előadók abban egyetértettek, hogy médiában való megjelenés egyfajta hitelesítése is a CSR programoknak, így feltétlenül szükséges azokat kommunikálni. „De beszéd helyett beszélgetés legyen ez a kommunikáció, mivel a kommunikáció az egyik legfontosabb tartalom" - vélte Radácsi László (SmartLab).

Azonban "hiába lövünk fel az űrbe CSR-nek látszó objektumokat, ha nincs meg a gravitáció - azaz az érintettek érdeklődése - felesleges az egész." Ennek kiküszöbölése érdekében pedig a párbeszéd kialakítása és az érintettek bevonása szükséges, hiszen így derül ki, mi az, amit a különböző érdekcsoportok elvárnak az adott cégtől. Nem hírgyárakra van tehát szükség, hanem olyan őszinte beszédre, ami valóban érdekli az embereket - foglalta össze mondanivalóját a szakember.

Ligeti György (humanrobot.biz) szerint a vállalatok kifelé történő CSR kommunikációjának legnagyobb hibája, hogy az üzenet sok esetben nem koherens a többi üzenettel, hiszen nem egy olyan céget ismerünk, mely felelősen működőnek definiálja magát, reklámjai viszont másfajta attitűdöt sugallnak.

Kiváló cégtől szeretünk vásárolni

„A CSR kommunikáció fontossága nem megkérdőjelezhető, ugyanis maga a CSR kommunikáció is CSR tett, hiszen példát mutat a világnak" - jelentette ki a konferencián Lakatos Zsófia, a Hill & Knowlton ügyvezetője. Arra azonban vigyázni kell, hogy a többi üzenetet ne helyettesítse az adott vállalat a CSR üzenetekkel. Azaz nem igazán célravezető, ha "a CSR kommunikáció, mint az asszony köténye, mindent eltakar" és semmi másról nem hall a fogyasztó, csak a cég jótetteiről.

Sas István (Kommunikációs Akadémia) elmondta, manapság már nem az a lényeg, hogy a termék kiváló legyen, hanem elsősorban az a fontos, hogy az azt előállító vállalat legyen kiváló. Ahhoz pedig, hogy ezzel a kiválósággal tisztában legyenek a vásárlók - az r-generáció, azaz a responsible (felelős) generáció - igenis kommunikálni kell, persze nem mindegy, hogy hogyan. A kommunikáció eszköze lehet, az ún. társadalmi célú reklám, melynek ma még nincs megfelelő jogi szabályozása, így számos paradoxonnal találkozhatunk a megjelenésekkel kapcsolatban.

Erre reagálva Szilvási-Stojnic Beatrix (NMHH, Tartalomfelügyeleti Főosztály) elmondta, hogy a napokban nyilvánosságra került új médiatörvény tervezetben (T/1747) már külön paragrafust szenteltek a társadalmi felelősség kommunikálásának, hogy elősegítsék a CSR kommunikáció megfelelő feltételrendszerének kialakítását.