A több mint 270 ezer magyar kis és középvállalkozás közül 360 cégben (0,13%) történt tőkeemelés 2009-ben, összességében 22 milliárd forint értékben - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. Ez az arány tovább romlik, ha kivesszük azokat a vállalatokat, ahol a tulajdonos, vagy az ahhoz közel álló körök vitték végbe a tőkeemelést: ez után mindössze 43 darab kkv-t találunk és 1,6 milliárdnyi befektetést.
Ez jelentős visszaesés az elmúlt évekhez képest, hiszen például 2008-ban még 52 ilyen cég volt 4,4 milliárdnyi befektetéssel, 2007-ben pedig 60 kkv-ba emeltek tőkét összesen 4,8 milliárd forint értékben. Ezek után nem meglepő, hogy ugyancsak csökkent az átlagban a cégekbe pumpált pénz mennyisége is, idén a befektetések 90 százaléka a 100 millió forintot sem érte el, mindössze 4 olyan kkv-t találtak a kutatók, amyelyek 100 és 200 millió forint közötti összeget kaptak.
A központi régióban lévő feldolgozó cégeknek a legkönnyebb
A támogatott cégek 58 százaléka mikro-, 38 százaléka kis- és 4 százaléka középvállalkozás. A leginkább vonzó terület a feldolgozóipar (594 millió forint), ezt követi a - 2008-hoz képest némi visszaesést produkáló - kereskedelmi szektor (366 millió), majd a mezőgazdasági (215 millió) és az innovatív cégek (96 millió) jönnek a sorban.
A területi elosztásban nem meglepő módon a Központi Régió vezet, bár amíg 2008-ban mind értékben, mind darabszámban 60 százalékos volt a részesedése, addig 2009-ben „csak" az érték 28 százalékát és a darabszám 37 százalékát tudhatta magáénak. A változás a dunántúli és az alföldi régiók jó szereplésének köszönhető, elszomorító adat azonban, hogy például Észak-Magyarországon egyetlen egy cégben sem történt - nem tulajdonosi - tőkeemelés.
Hol van a hiba?
Hogy miért van ennyire kevés befektetés? - tette fel a kérdést Zoltán Csaba, majd rögtön sorolni kezdte: a vállalatok döntő többsége inkább nyereségből és hitelből fejleszt, mintsem külső tőkét vonjon be, olcsóbbak lettek a hitelforrások, magas a kkv-k kockázati szintje és alacsony az átláthatóságuk, de ugyancsak hagy kívánni valót maga után a kiscégek ilyen irányú felkészültsége is. „Nem egyszer előfordult, hogy egy kkv megkeresett minket, hogy mi hogyan tudnánk megemelni az alaptőkéjüket" - mesélte a Start Tőkegarancia Zrt. vezetője. „Ez azonban félreértés, hiszen mi ilyennel nem foglalkozunk, ilyenkor megadjuk a cégeknek, hogy hol tudnak érdeklődni a befektetési alapok felől. Azonban kétségünk ne legyen: aki ennyire tájékozatlan, annak vajmi kevés esélye van arra, hogy együttműködésre kész befektetőt találjon."
„A legnagyobb probléma a kiscégek hozzá nem értése, hiszen a piacon nem kevés pénzügyi forrás található, amiket ki lehetne használni" - vette át a szót Baranyai Gábor, a QualyPlan üzletvezetője. Szerinte a vállalkozói kedv - akár régiós összevetésben is - magasnak mondható, van kreativitás és tenni akarás, ennyi azonban nem elég. Általános problémaként említette, hogy sok kiscégnél már egy üzleti terv megírása is komoly gondokat okoz, nem beszélve a szinte általános mondható piaci ismeretek hiányáról. „Mindenki a pénzre koncentrál, így sokan túlértékelik a saját terméküket, ezzel is akadályozva a fejlődésüket" - vélte a szakember.
Jövőre jobb lesz
Bár már az idén megjelent, valószínűleg csak 2011-ben fogja igazán éreztetni a hatását az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram. Ennek részeként nyolc új kockázati tőke alap összesen 45 milliárd forint sorsáról dönthet 2014-ig. A támogatandó cégek kizárólag az öt évnél fiatalabb kkv-k, a pénz csak tőkeemelésre használható, 80 százalékát a Központi Régión kívül fektetik be, illetve kritérium az is, hogy a pénz 40 százaléka innovatív befektetés legyen.
„Ha ez a program nem létezne, akkor valószínűleg 2011 is az elmúlt évekhez hasonlóan kevés tőkeemelést hozna, ám így az új befektetések értéke ismét elérheti és akár meg is haladhatja a 4-5 milliárd forintot" - adott hangot várakozásainak Zoltán Csaba.
