Ahol nincs külön időpont jelezve, ott a mérséklési cél elérése 2020-ra vonatkozik. Megjegyzendő, hogy minél előbbi a bázisév (vagyis a szint, amelyhez képest csökkentik az emissziót), annál nagyobb a redukció.

A BRIC-országok ligája

• Kína - A "gazdasági egységenkénti" kibocsátást 40-45 százalékkal csökkenti a 2005-ös bázisévhez képest, és vállalja, hogy a "karbonintenzitás" erősödése lassabb lesz, mint a gazdasági növekedés. Az ázsiai nagyhatalom ugyanakkor nem kérte formálisan, hogy vegyék fel a koppenhágai egyezményt elfogadók sorába.
• India - 20-25 százalékos emisszió-csökkentés a 2005-ös évhez képest.
• Brazília - 36,1-38,9 százalékos csökkentés a "szokványos" kibocsátás szint alatt, valamint az erdőirtás megfékezése és a vízenergia használatának növelése.
• Dél-Afrika - Ha az ország megfelelő mértékű külföldi segélyben részesül, 2020-25-től kezdőden egy évtizedig tetőzik a kibocsátás, majd 2035-ben "abszolút értékben" csökken.
• Indonézia - Az emisszió 26 százalékos visszafogása különféle megoldásokkal, mint a "fenntartható tőzegmenedzselés", az erdőirtás csökkentése és az energiahatékonyság. (Ez az iparosodottnak nem éppen mondható ország azért tartozik a világ legnagyobb kibocsátói közé, mert  földjein szokatlanul nagy az erdőirtás. A kivágott fákból pedig ismét a légkörbe jut a megkötött CO2.)
• Mexikó - 30 százalékos csökkenés a "szokványos" kibocsátási szint alá. Hangsúlyozták továbbá.
• Dél-Korea -  30 százalékos csökkentés a "szokványos" szinthez képest.

Futottak még - szennyeztek még

• Costa Rica- Karbonsemleges ország kíván lenni. Minden ipari ÜHG-kibocsátást a mértékének megfelelő mértékű környezetvédő megoldásokkal ellentételeznek (rendszerint faültetéssel).
• Elefántcsontpart - Átállás a megújuló energiákra, felelős erdőgazdálkodás, farmgazdálkodás és hatékonyabb kibocsátás-ellenőrzés.
• Etiópia -  Vízerőművek, szélfarmok létesítése, geotermális projektek, bioüzemanyag-gyártás felpörgetése, és erdőújratelepítési program.
• Ghána - Az elektromos áramszolgáltatásban olajról földgázra tér át, vízerőműveket épít, 10-20 százalékra növeli a megújuló energiák arányát.
• Grúzia - Célja alacsony karbontartalmú ipart kiépíteni, miközben garantálja a folyamatos növekedést.
• Izrael - 20 százalékos emisszió-csökkentés a "szokványos" szint alatt. A megújuló energiák arányát 10 százalékra növelik.
• Jordánia - Átállás a megújuló energiákra, a vasúthálózat, az úthálózat és a kikötők rekonstrukciója, a katonai felszerelések korszerűsítése. 
• Kongó - Az agrárium modernizációja, erdővédelem, a nagyvárosok gépjárműveinek szabályozása.
• Macedónia - Energiahatékonyság, megújuló energiák növelése az EU vonatkozó elvárásaival összhangban.
• Madagaszkár - A nagyvárosok ellátása vízenergiával, átfogó újraerdősítés, az agrárium, a szennyvízkezelés és a közlekedési szektor fejlesztése.
• Maldív-szigetek - A karbonsemleges státusz elérése.
• Marokkó - Szél-, nap- és vízenergia alkalmazása. Az ipari ágazatok energiahatékonyságának javítása.
• Marshall-szigetek - 40 százalékos csökkentés a 2009-es szinthez képest, a szél- és vízenergia kiaknázása. A széntüzelésből eredő energia hatékonyságának növelése.
• Moldova - 25 százalékos csökkentés az 1990-es szinthez képest.
• Mongólia - Nagy volumenű napenergia-projekteket tervez a Góbi-sivatagban.
• Pápua-Új Guinea - "Gazdasági egységenként" a kibocsátás legalább felére csökkentése 2030-ra. 2050-ra karbonsemleges álammá kíván válni.
• Szingapúr - 16 százalékos ÜHG-mérséklés a "megszokott" szinthez képest, ha a világ többi országa erős csökkentési célokra szánja el magát egy törvényileg kötelező érvényű egyezményhez (ami ugye Koppenhágában nem valósult meg).
• Togo - A 2005-ben 7 százalékos erdős lefedettségről 2050-re 30 százalékra növelni az ország összterületének erdővel borítottságát.
• Vatikán - Karbonsemleges ország (mini)állam kíván lenni.

További csatlakozó országok:

Az alábbi államok kérték felvételüket a Koppenhágai Egyezménybe, de nem jelezték, mekkora kibocsátás-csökkentést vállalnak: Albánia, Bahama-szigetek, Banglades, Bosznia-Hercegovina, Chile, Dzsibuti, Egyesült Arab Emirátusok, Fidzsi-szigetek, Gabon, Guatemala, Guyana, Kambodzsa, Kolumbia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Kuvait, Laosz, Lesotho, Malawi, Mali, Montenegro, Namíbia, Nepál, Palau, Panama, Peru, Ruanda, Szamoa, San Marino, Szerbia, Tanzánia, Trinidad és Tobago, Tunézia. Uruguay.

Ecuador, Kuvait és Nauru megtagadta a csatlakozást.  A Fülöp-szigetek feltételes csatlakozást helyezett kilátásba, amennyiben a fejlett országok minél nagyobb és minél hamarabbi mérsékléseket vezetnek be.