A 20 millió eurós befektetéssel és Európai Uniós támogatással megvalósuló telep évi 100 000 hízósertés és 140 000 malac felnevelésére lenne képes.

A telep mellett több lakóház és természetvédelem alatt álló tavat tápláló patak is található. A hígtrágya kihelyezése nem megoldott, így a közeli nitrátérzékeny területek veszélybe kerülnek. A vállalkozót már megbüntették illegális trágyakihelyezés miatt, ezért a helyiek nem értik, hogyan kaphat ismét engedélyt és uniós támogatást, állítja közleményében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Föld Barátai Magyarország.

A törvényi előírások szerint a bűzhatás miatt 500-1000 méterre kell lennie a telepnek a lakóházaktól, a tervek szerint azonban kevesebb, mint 300 méterre 21 lakóépület körülbelül hatvan ember mindennapi életét lehetetlenítené el. További lakóépületek is vannak ezer méteren belül Vértessomló irányában.

Trágya: nagy környezeti terhelés

A hígtrágyás technológia, melyet a telep alkalmazna, rendkívül nagy környezeti terhelést jelent. A telep tulajdonosát már az idei évben megbüntette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal túlzott trágya-kijuttatás miatt. A beruházónak jelenleg nem áll rendelkezésére a trágya elhelyezéséhez szükséges földterület, véli a szervezet, és a helyi gazdák többsége írásban jelezte, hogy a földjükre nem engedik kiönteni a trágyát.

"Az ügy jól példázza, hogy milyen veszélyeket rejt a külföldi állampolgárok földtulajdonlása, hiszen a holland beruházó nyíltan közölte, hogy számára a földterület csak azért kell, hogy a hígtrágyát kijuttassa. A Magyar Természetvédők Szövetsége által létrehozott Zöld Régiók Hálózata éppen azért jött létre, hogy a hasonló káros beruházások veszélyeire felhívja a figyelmet és segítse az állampolgárok összefogását", mondta Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetsége regionális politika munkacsoportjának programfelelőse.

Környe, Tata, Kecskéd és Vértessomló Önkormányzata, az Által-ér Szövetség és a helyi gazdálkodók részvételével széleskörű összefogás jött létre, s észrevételeik hatására felfüggesztették az istállók építési engedélyét. A holland tulajdonos azonban tovább folytatja az építkezést.

Hasonló eset

"Nemrégiben egy hasonló beruházást sikerült megállítani Újlengyel mellett. Látható, hogy ezek a nagy méretű sertéstelepek rendkívül intenzíven terhelik a talajt, ami miatt Hollandiában és Belgiumban már nem megengedettek. Felmerül a kérdés, hogy miként lehet fontosabb egy külföldi befektetői érdek, mint az ökológia egyensúly és a területen élő emberek érdeke? Érdemes lenne végre a rövid távú anyagi haszon helyett hosszú távú, mindenki számára előnyös és a környezetet kevésbé terhelő fejlesztéseket előnyben részesíteni. Ebbe azonban semmiképpen nem illik bele egy érzékeny területre tervezett, rendkívül szennyező technológiát használó, hatalmas méretű, külföldi befektető által tervezett sertéstelep", hangsúlyozta Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetsége regionális politika munkacsoportjának programfelelőse.