A hétvégi ír mentőcsomag Írországot 4 évre kimentette a piaci finanszírozás kényszere alól, de túl későn jött ahhoz, hogy megnyugvást hozzon akárcsak az ír állampapírok piacán - a hozamok emelkednek tovább.

Talán a német hozamok emelkedése jelzi a legjobban, hogy az EU rendszerszintű problémával áll szemben. A német hozamok emelkedése ugyanis arra vall, hogy a piac már nem a „biztonságos centrum - veszélyes periféria" kettősségében képzeli el az európai adósságválságot. Ellenkezőleg: a piac azt árazza, hogy a centrum az eddigi eszköztárral (lényegében költségvetési forrásainak a periféria hiteleinek begarantálására, illetve ideiglenes kiváltására való felhasználásával) tovább már nem képes kezelni a válságot. Nyilván ezzel együtt a német hozamok a legstabilabbak, emelkedésük nem a német csődkockázat emelkedéseként értelmezendő, sokkal inkább egy potenciálisan alkalmazott új válságkezelési megoldás, a pénznyomtatás esetleges inflációs következményeit árazza.

Még a francia államkötvényeket is adják

Az európai integrációt vezető és minimális súrlódásoktól eltekintve az adósságválság kezelésében is rendkívül fegyelmezetten együttműködő tandem másik, gazdaságilag nagyságrendileg gyengébb országa, Franciaország kötvénypiaca sem kerülhette el az eladási hullámot. Ami viszont az abszolút szinteket illeti, még itt sincs semmi baj. Igazából az abszolút szintekkel, illetve a hozamfelárakkal még Belgium esetében sincs gond, de a hozamemelkedés elmúlt hetekben látott dinamikája joggal nevezhető fenyegetőnek. (A magyar állampapírpiac sem tartozik az irigylésre méltók közé)

Az adósságválság továbbterjedése Spanyolország terítékre kerülésével biztosan kinövi azt a nagyságrendet, amit a fél évvel ezelőtt kifeszített, 750 milliárd eurós biztonsági háló még elbírhat. A spanyol hozamok alakulása a kulcskérdés ezekben a napokban, hetekben, ha folytatódik a spirálszerű hozamemelkedés, akkor bizonyossá válik, hogy a májusi mentőcsomag eszköztára kimerült: vagy újabb költségvetési pénz, vagy újonnan nyomtatott pénz kell az államok finanszírozási rendszerébe. A tét tehát óriási, ennek megfelelően a tegnapi és mai enyhe hozamcsökkenésbe mi könnyen bele tudjuk látni az európai monetáris hatóság diszkrét nyíltpiaci beavatkozását - erről természetesen nincs hivatalos információ.

A portugál 10 éves hozam halálpontosan 7%-ról fordult le immár másodszor - az ECB csendes szerepvállalása itt is valószínűsíthető.

Olasz adósság -  saját kezekben

Az eurózóna periférikus, sebezhetőnek tartott országai között Olaszországot eddig viszonylag ellenállóként emlegették, azon az alapon, hogy az olasz államadósságot jelentős részben belföldi megtakarítók tartják, ez pedig kétségkívül védettebb helyzet annál, mintha fordítva lenne - immunitást azonban biztosan nem ad.