"Szeretném felhívni minden magán-nyugdíjpénztári tag figyelmét arra, hogy a mai sajtóhírek is azt erősítik meg, hogy a vagyonunk, a magánnyugdíjpénztárakba befizetett forintjaink nincsenek biztonságban, nincsenek jó kezekben. A mai újságcikkek egyike is azt taglalja, hogy a magán-nyugdíjpénztári befektetések következtében több száz millió forint veszteséget könyveltek el" - mondta Selmeczi Gabriella, aki szerint egyre több információ, egyre több adat van a birtokukban arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári befektetések nincsenek jó kezekben, folyamatosan veszteségeket szenvednek el. "Aggódunk, hogy ez a folyamat január 31-ig fel fog gyorsulni" - tette hozzá.

Nyugdíjforintok a tőzsdére

"Ezért még egyszer felhívjuk minden felelősen gondolkodó állampolgár figyelmét arra, hogy fontolja meg, hogy január 31-ig visszajön-e a biztonságot nyújtó állami nyugdíjrendszerbe, vagy pedig tovább hagyja, hogy nyugdíjforintjai tőzsdére kerüljenek, és kockázatos befektetéseknek legyenek kitéve" - mondta.Arra a kérdésre, hogy milyen újabb jelek, bizonyítékok merültek fel, ismertette: a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárról van szó, amely olyan ingatlanbefektetéseket eszközölt, amelyből csaknem 200 millió forinttal szegényebben került ki.

Megjegyezte: a Honvéd ügyvezetője egyben a Stabilitás Pénztárszövetség egyik alelnöke. "Amennyiben az egyik pénztárban nem jól gazdálkodik Szenes Zoltán ügyvezetésével a csapat, mi a garancia arra, hogy akár a jövőben pozitív hozamot tudnak elérni" - vetette fel. A megbízott azt mondta: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) figyelmébe fogja ajánlani a Honvéd Nyugdíjpénztár ügyvezetését és ezt a befektetési módszert.

Felgyorsulnak a döntések

Arra a felvetésre, hogy a magánnyugdíjpénztárak hosszú távra fektetnek be, s 20-30-40 év alatt pótolhatják a veszteségeket, úgy reagált: a világgazdasági helyzet kiszámíthatatlan, gazdasági válságok és fellendülések jönnek, mennek, lehet, hogy hosszú távon ezek kiegyenlítik egymást, de az biztos, hogy ha valaki abban az évben megy nyugdíjba, amikor gazdasági válság van, akkor elveszíti a vagyonának a jelentős részét.

"Élünk a gyanúperrel, hogy esetleg felgyorsulnak a rossz döntések. Remélem, hogy ez nem így fog történni, a vizsgálat már elindult erre nézve" - válaszolta arra a kérdésre, amely azt firtatta, miért gondolja, hogy a vagyonvesztés fel fog gyorsulni.

Hogyan lesz adóümentes az átlépés?

Selmeczi Gabriella megerősítette, hogy az állami nyugdíjrendszerbe való áttérésnél adómentes lesz a pozitív reálhozam. A megbízott ismertette: a kormánynak két héttel ezelőtt már volt egy olyan döntése, hogy ha valaki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, és a magánnyugdíjpénztárnál nyereséget könyveltek el a javára, ha ezt az összeget szeretné kivenni egy összegben, az adómentes lesz.

Amikor azonban a törvénytervezet készült, a vita során - főképp jogászok - azzal érveltek, hogy a személyi jövedelemadó jelentősen csökkent, csak 16 százalékot kellene a kivett összegre fizetni, ezért úgy lenne helyes, ha a magánpénztári tag megtakarításának a nyeresége adó alá esne. A parlament elé így került be a törvényjavaslat.

A miniszterelnök álláspontja azonban változatlanul az volt, hogy veszélyben vannak a nyugdíjak, ezért mindenképpen próbálják elérni, hogy adómentes legyen a nyereség. Ezt most egy nyilatkozattal erősítették meg - mondta Selmeczi Gabriella. A Nemzetgazdasági Minisztériumban intenzív munka folyik annak érdekében, hogy az átlépés lezárultáig - január 31-ig - meglegyen a jogszabályi alapja annak, hogy ha valaki a magánnyugdíjpénztárból visszalép "a biztonságot nyújtó" állami rendszerbe, akkor a megtakarítása utáni reálhozam egy összegben való felvétele adómentes legyen, az átlépés ne járjon semmiféle költséggel. Tehát sem adó, sem járulék nem fogja terhelni ezt az összeget - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott.