Az elmúlt négy év tele volt buktatókkal, csalódásokkal és főleg most, 2010-ben nagyon nehéz a vállalkozás helyzete. Ennek ellenére a ValDeal egy innovációs sikertörténet - tudtuk meg Polgárné Májer Ildikó elnök-vezérigazgatótól. Aki 12 évvel ezelőtt ingatlan befektetőként vásárolta fel társaival Budaörsön az egykori haditechnikai gyár, az ISG állami vállalat maradványait, egy leromlott infrastruktúrájú területet. Aminek a helyén ma Magyarország egyetlen olyan ipari és technológiai parkja van, amelyet több száz kis- és középvállalkozás tölt meg élettel. E parkon belül alakult meg a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ, majd 2006-ban a ValDeal Innovációs Zrt.
Az ipari parkot működtető ISC Kft., a CHIC és a ValDeal így alkot egy vállalatcsoportot. Ebből a november 30-i konferencián a ValDeal most lezárult, négy éves, államilag támogatott programja volt a középpontban. A program lényege, hogy két év alatt 600 innovatív ötletet, projekt javaslatot gyűjtöttek össze a ValDeal szakértői, szintén pályázattal. S ezekből választották ki azt a 60-at, amelyekben láttak nemzetközi piaci lehetőséget. A budaörsi vállalkozás ugyanis nem kevesebbre vállalkozott, mint hazai találmányok, innovatív ötletek nemzetközi piacra való bevezetésére. Az út az ötlettől a piaci érettség szakaszáig nagyon hosszú és nagyon költséges. Erre, szakkifejezéssel az integrált innováció menedzsmentre hozta létre a hazánkban egyedülálló modelljét a ValDeal.
„Az amerikai piac a ValDeal segítségével nyílt meg előttünk" - mondta a konferencián Gara Péter az AP System Kft. ügyvezető igazgatója. Ő a papírbilit találta fel. Dr Haller József az Anxiofit Kft. igazgatója csapatával egy új szorongásoldó készítményt fejlesztett ki. „Kutatóként nem voltunk járatosak az üzleti világban - ismerte el -. A ValDeal nélkül a találmányt nem tudtuk volna piacra vinni." S a történeket folytathatnánk, de terjedelmi korlátok miatt inkább arra szeretnék még kitérni, hogy a konferencián összegyűlt 50-60, az innovációban érintett szakember milyen napi, aktuális kérdéseket és megoldási javaslatokat vetett fel. Az egyik legfontosabb téma alighanem a finanszírozás. Tavasz óta késik az innovációs alap 16 milliárd forintjának a kifizetése, így olyanok sem juthattak azóta hozzá az állami támogatáshoz - melynek forrása a magyar vállalatok által befizetett innovációs járulék -, akik megnyert, aláírt pályázati szerződésekkel rendelkeznek. Így akár 80-90 százalékos készültségi szinten álló projekteket kell leállítani, és az innováció területén minden időhúzás egy újabb lépés az adott projekt teljes kudarca felé.
A konferencián részt vett dr. Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője is, aki a kormányzatban az innovációs terület felelőse. Mint a kerekasztal-beszélgetésben kifejtette „az új szerkezetben az innovációs politika a mai napig nem tisztult le". Az egyetemi kutatás és a kockázati-tőkebefektetők képviselői egyetértettek abban, hogy az állami szerepvállalás nélkül az innovációs folyamat akadozó. Még akkor is, ha az is igaz, hogy a támogatás hiánya kreatívabbá teszi a folyamat többi szereplőjét a hozzáférhető tőke hatékonyabb elköltésében.