– Miért van szükség a vagyonbiztosítás és a felelősségbiztosítás szétválasztására?

– A hatályos magyar polgári törvénykönyv a felelősségbiztosítást a vagyonbiztosítási szabályoktól elkülönülten szabályozza, mert ezek olyan lényeges pontokon térnek el egymástól, amelyek jogi megítélésüket is befolyásolják. Az elkülönítést főként az indokolja, hogy a felelősségbiztosításnál potenciális károkozónak inkább a személyes vonatkozásai kerülnek előtérbe, és a vagyontárgyakkal való összefüggés csak közvetett. A vagyonbiztosítást a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg, vagyis maga a károsult szerződik a vagyonában bekövetkező kár megtérítésére.

– A felelősségbiztosításnál nem hasonló a helyzet?

– A felelősségbiztosítás rendeltetése, hogy a biztosított által a károsultnak okozott károk megtérítésére fedezetet nyújtson, mégpedig azokra a károkra, amelyekért – a jogszabályok szerint – a károkozót felelősség terheli. A károsult tehát nem szerepel szerződő félként a biztosítási szerződésben, kizárólag a kárkötelem alanya lehet a kár bekövetkezése esetén. Hárompólusú jogviszony jön létre. Az egyik oldalon a biztosító áll, amely díjfizetés ellenében körülhatárolt kockázatot vállal. A másikon a biztosítási szerződés biztosítottja, aki a díjfizetés ellenében elvárja, hogy károkozása esetén helyette a biztosító fizesse meg a kárt. A harmadik oldalon van a károsult, akinek személye és károsodásának mértéke a biztosítási szerződés megkötésekor még nem ismert. A biztosító helytállási kötelezettsége a szerződésben foglaltak szerint folyamatos, de biztosítói szolgáltatásra csak a biztosított kártérítési kötelezettségének bekövetkezésekor kerülhet sor. A szolgáltatás összege kizárólag a károkozónak felróható kár mértékéig terjedhet, a károsulti közrehatás következményeit a károsultnak kell viselnie. A felelősségbiztosítás legmarkánsabb károsultvédelmi szabálya az, hogy a biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ezekben az esetekben azonban a biztosító – a törvényi visszakövetelési jog alapján – visszakövetelheti tőle a károsult részére kifizetett kártérítési összeget.

– Milyen károkra vonatkozik a biztosító kockázatvállalása felelősségbiztosításkor?

– A biztosítási szerződés tartalmától függ, hogy a biztosító kockázatvállalása a károk milyen körét fogja át. A harmadik személyeknek okozott károkra a biztosítótársaságok által kínált általános felelősségbiztosítás alkalmazható. A szerződésszegéssel – azaz a biztosított tevékenységével összefüggésben – okozott károkra tipikusan az egyes szakmák művelői számára törvény által előírt szakmai felelősségbiztosítási szerződések nyújthatnak biztosítási védelmet. A biztosítási törvény módosítása értelmében biztosítási szerződéskötési kötelezettséget csak törvény írhat elő. Az ilyen rendelkezéseket is tartalmazó törvények szövegezőit biztosítási szakismeretekkel és gyakorlattal felvértezett szakemberek segítik.

– Milyen konkrét céllal alakult meg a felelősségbiztosítási bizottság, és mely társaságok képviselői alkotják?

– A Mabisz új bizottsága a hazai biztosítótársaságoknál dolgozó felelősségbiztosítási szakembereket hivatott egy asztalhoz ültetni. A felelősségbiztosítás sajátosságai és a területtel szemben támasztott követelmények szükségessé tették, hogy szakembereink a szövetségben is elkülönülten, a vagyonbiztosítási tagozat már működő bizottságai mellett, önálló szekcióban rendszeres egyeztetéseket folytassanak. A törvényalkotók egyre több szakma képviselői részére tervezik felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség előírását. A bizottsági munka tehát legfőképpen arra irányul, hogy – a magyarországi felelősségbiztosítási állomány teljes feltérképezését és értékelését követően – a biztosítóknál hasonló értelmezések alakulhassanak ki. A legfőbb cél az, hogy az egyre gyarapodó veszélyközösségek védelme minél hatékonyabb legyen, és részükre magas színvonalú felelősségbiztosítási szolgáltatásokat nyújtanak a biztosítótársaságok. Az eddigi tapasztalatok alapján a kedvezőtlen kárstatisztikák javulhatnak, a kockázatvállalási szisztémák pedig közelíthetnek egymáshoz. Az egységes szakmai fellépés a jogszabályalkotók munkáját segíthetné, és ezzel együtt a biztosítók érdekeit hatékonyan lehetne képviselni. A bizottság ezen túlmenően a szövetség jogi tagozatának munkáját is támogatni kívánja a polgári törvénykönyv módosításának előkészítésében, különös tekintettel a felelősségbiztosítás és a kezesi biztosítások újraszabályozásában. A bizottsági ülésekre havi rendszerességgel kerül sor, amelyeken az Atlasz, az Ahico, az Argosz, az AXA Colonia, az ÁB-Aegon, a Hungária, az OTP-Garancia, a Signal, a Zürich, az Európa-Gan, a Generali-Providencia és az Union képviselői vesznek részt.