Szinte sokként érte az elmúlt napokban a magyar könyvelők, ingatlanközvetítők és székhelyszolgáltatók körét a NAV-tól érkező pénzmosási kérdőív-cunami. Az adóhatóság egy 101 kérdésből álló NAV PEI 25 PFO elnevezésű szakmai kérdéssort küldött ki. A szakértő szerint nem egyszerű adminisztrációról van szó, ezen múlik, hogy egy cég rákerül-e a hatóság célkeresztjére, mint magas kockázatú besorolású szolgáltató.

Miért ez a hirtelen szigor?

Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML) rávilágított, hogy a háttérben komoly nemzetközi folyamatok állnak.

„Az olyan globális felügyeleti szervek, mint a Moneyval, folyamatosan pontozzák az országokat aszerint, mennyire lépnek fel szigorúan a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen. Ha Magyarország besorolása romlik, az minden állampolgárra hatással lesz, például napokra lassulhatnak le a jelenleg tízperces nemzetközi utalások a fokozott ellenőrzések miatt. Ezért a NAV-nak most bizonyítania kell, hogy a hazai szolgáltatók kontroll alatt tartják a kockázatokat” – magyarázta a pénzmosás elleni eljárások szakértője.

A könyvelő majd rutinfeladatként kipipálja a kérdéseket?

„Ez gyakorlatilag öngyilkosság” – fogalmazott a szakjogász. „A kérdőív ugyanis tele van burkolt, szakmai csapdákkal.”

Olyan kérdésekre kell válaszolni, mint a csoportszintű politika hatása a belső szabályzatokra, vagy hogy egy skálán mennyire tartják kockázatosnak, ha egy ügyfélnek nincs weboldala. Dr. Tóth Judit Lenke felidézett egy esetet, ahol egy ingatlaniroda, jóhiszeműen, de átgondolatlanul töltött ki egy korábbi kérdőívet. Bár később minden adatot rendben talált náluk a hatóság, a korábbi valótlan adatközlés miatt súlyos bírságot kaptak.