A szakértő példaként említette a Deutsche Bankot is, ahol január 28-án a német hatóságok házkutatást tartottak egy pénzmosással összefüggő nyomozás részeként, mert a vizsgált ügyek a hírek szerint korábbi évekre nyúlnak vissza, és a gyanú többek között késedelmes gyanús tranzakciós bejelentésekhez kapcsolódhat.

A pénzmosási eljárás nem csak a cégek ügye

Egy magánszemély is bármikor kockázatossá válhat.

„Ha valaki például 25 millió forint felett készpénzzel fizetne egy ingatlanért, vagy ha kiemelt közszereplőnek minősül, kötelező úgynevezett mélységi vizsgálatot végezni nála” – hívta fel a figyelmet a szakjogász. „Ilyenkor már nem elég egy nyilatkozat: be kell mutatni a pénz forrását igazoló iratokat, dokumentációt, kölcsönszerződést, előző adásvételi szerződést is. Aki ezt megtagadja, az azonnal a NAV látókörébe kerül, a szolgáltatóknak ugyanis bejelentési kötelezettségük van” – tette hozzá.

A szakértő szerint bizonyos országokból, például Irakból, Iránból, Afganisztánból vagy az Egyesült Arab Emírségekből érkező ügyfelek, illetve az ottani befektetések is fokozott átvilágításra számíthatnak.

Hatalmas büntetéseket kockáztatnak a vállalkozások

A bírságok a GDPR eljárásokhoz hasonlóan drasztikusak.

„Azok a vállalkozások, amelyek elbuknak az ellenőrzésen akár több millió forintos vagy az árbevételük jelentős százalékát elérő bírságra is számíthatnak.”