Az SZTFH 10/2025. (X.27.) rendeletével a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók működését egy, a pénzügyi szektorhoz hasonlóan engedélyezési rendszerhez kötötte, amely jelentős szigorítást hozott a magyar kriptopiacon.

A rendelet megjelenését követően ugyanakkor több, gyakorlati kérdés is felmerült – többek között – a rendelet személyi hatálya, a kivételek és a határon átnyúló szolgáltatások megítélésével kapcsolatban Az SZTFH most közzétett iránymutatása ezekre a kérdésekre ad részletes válaszokat, és teremt egyértelműbb kereteket.

A személyi hatály pontosabb meghatározása

Az iránymutatás részletesen tisztázza, hogy mikor minősül egy kriptoeszköz-átváltási tranzakció Magyarországhoz kötődőnek. A dokumentum egyértelművé teszi ugyanis, hogy a szabályozás nem kizárólag magyarországi székhelyű szolgáltatókra vonatkozik, hanem minden olyan kriptoeszköz-átváltási tevékenységre kiterjedhet, amely magyar felhasználókat céloz, magyar nyelven elérhető, Magyarországon reklámozott, Magyarországon üzemeltetett informatikai rendszer igénybevételével történik, vagy amelynek során a magyar pénzügyi rendszerben adat keletkezik.

Ez különösen fontos pontosítás a határon átnyúló, MiCA-engedéllyel rendelkező szolgáltatók számára, akik eddig bizonytalanok lehettek a magyar szabályok alkalmazhatóságát illetően.

Egyértelműbb kivételek

Az iránymutatás megerősíti és részletezi azokat az eseteket is, amikor nem szükséges kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató bevonása. Ilyen lehet például, ha a váltás nem üzletszerű, nem rendszeres, vagy ha egy természetes személy kizárólag saját célra, saját kriptoeszközeit váltja át. Szintén pontosításra kerültek a decentralizált, okosszerződésen alapuló megoldásokkal kapcsolatos kivételek, amelyek a gyakorlatban eddig jelentős értelmezési bizonytalanságot okoztak.