A forint sávszélesítése hatására bizonyos banki termékek esetében kiszélesedik az igénybevevők köre, míg a devizaliberalizáció új termékek és szolgáltatások megjelenését eredményezi. A változások ténye nem, az időpontja azonban váratlanul érte a hazai pénzügyi élet szereplőit, ám indokoltságukat senki nem vitatta.

Tanácsadói szerepben
A két intézkedés banki hatásait nem lehet egymástól függetlenül kezelni.
A devizaliberalizáció kitágította a mozgásteret, most már bárki, bármilyen devizában, bárhol vezethet számlát, igényelhet hitelt – mondja Draskovics Tibor, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) vezérigazgató-helyettese. Hozzátéve: a megnövekedett lehetőségekkel párhuzamosan egyre nő a bankok tanácsadói szerepe is.
Sok, eddig csak egyedi igényre, egyedi engedély mellett nyújtott szolgáltatás felkerül a standard kínálati palettára. Ez egyaránt igaz a lakossági és a vállalati ügyfelek esetében. Miközben ez a folyamat jelentősen javítja a tömegszerű kiszolgálás minőségét, a privát banking világtrendje szerint a kiemelt ügyfelek oldalán is nőnek a követelmények.

A liberalizáció legjelentősebb hatása, hogy a forint áruvá vált. Mint kínálat megjelenik a bankközi piacon, a hazai játéktéren kívül is adhatják, vehetik. Igaz, ezzel hosszú távon megnövekednek a bizonytalansági tényezők, hiszen az új szereplők másképpen gondolkodnak, más motiválja őket. Ezt mutatta a forint árfolyama július eleji – külső hatások miatti – hirtelen esése.

Megszeppent kicsik
Az elmúlt hónapokban szinte mindenki a megnövekedett árfolyamkockázat gazdasági hatásával foglalkozott és azzal, hogy ez legérzékenyebben a nettó exportőr kis- és középvállalatokat érinti, amelyek mostanáig jóformán semmilyen fedezeti műveletet nem végeztek, nem ismerik a bankok által kínált ilyen termékeket. S miközben érdek-képviseleti szerveik kormányzati kompenzációt sürgetnek, a bankok – szinte kivétel nélkül – tájékoztatással és a határidős fedezeti ügyletek testre szabásával igyekeznek megnyerni őket. A bankok ugyanis most már potenciális piacot látnak ebben, és igyekeznek minél inkább az új ügyfélkör igényeire szabni a korábban csak a nagyvállalatokat célzó – s a kisebbek számára igen költséges – fedezeti ügyleteket.

Sok vállalkozó még a valós rizikó nagyságát sem mérte fel – állítja Benczédi Balázs, az ING Bank treasuryigazgatója –, de előbb-utóbb kénytelenek lesznek foglalkozni a problémával. A kizárólag vállalati ügyfélkört kiszolgáló bank két új konstrukcióval, a zéro cost opcióval és a hosszú távra fix kamatot biztosító kamat swappel igyekszik a kicsik számára a kockázatok fedezésének lehetőségét biztosítani; ennek segítségével az ügyfél egy bizonyos árfolyamsávban fedezi le ügyletét úgy, hogy az számára nem jelent költséget. (A konstrukció lényege, hogy egy minimumárfolyamon megvett opcióval szemben ugyanolyan értékben egy másik árfolyamon elad opciót.)

Kérdés-felelet szemináriumok
Már korábban is érezhető volt, hogy növekszik az érdeklődés a derivatív (származékos) termékek iránt, mondja Draskovics Tibor. (A derivatívákról lásd Piac és Profit, 2001/8. szám, 8–10. oldal.) A bizonytalansági tényezők kivédésére az ügyfelek egyre gyakrabban keresik azokat a termékeket, amelyekkel akár forint–dollár vagy dollár–euró viszonylatában az árfolyam és/vagy kamatkockázatot csökkenteni tudják, adott esetben viszonylag hosszabb távra fix kamatozást tudnak biztosítani. Eddig az ilyen tranzakciók kivételnek számítottak. Most a K&H – kihasználva az ABN Amro bankkal történő összeolvadás után a két nemzetközi tulajdonos széles körű piaci lehetőségeit – igen kedvező feltételekkel mindenki számára elérhetővé teszi ezeket a termékeket.
Az OTP Bank munkatársai az országot járva interaktív ügyféltalálkozók segítségével igyekeznek a kisebb vállalatok gyakorlati tapasztalatait és a pénzügyi szakember hiányát pótolni. Korábban – a nagyobb vállalati ügyfelek esetében – az egyedi árfolyam kérése volt az egyik leggyakrabban használt fedezeti módszer. Azzal, hogy a bank a lehetséges tranzakciókra már 50 ezer euró felett kedvezményes árfolyamot biztosít, a kisebb vállalkozások számára kíván utat nyitni – mondja Kelecsényi Ernő, a bank vállalati ügyfélkapcsolati főosztályának vezetője.

Cash-pool
A kisebb vállalkozások számára olcsóbb fedezeti konstrukció kialakításán dolgoznak a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) munkatársai. A kisebb összegre köthető opciós ügylet várhatóan még az ősszel megindulhat – mondja Aczél Gábor, a bank Lakossági és Pénztári Szolgáltatások Igazgatóságának igazgatója.
Az általános kép szerint csökkennek az összeghatárok, egyszerűsödik az ügylet. A fedezeti konstrukciók ára azonban még így sem olcsó, a néhány ezer dollár nagyságrendű szerződések esetében továbbra sem kifizetődő.
A határidős devizaügyletek nemcsak a kockázatok csökkentését teszik lehetővé, hanem a cash flow kiszámítását is. A nagyobb vállalkozások számára, amelyek pénzügyekben jártas szakemberekkel rendelkeznek, ez nem új. Most azonban a K&H prezentációkon és közvetlen megkereséssel megpróbálja a kisebb vállalati ügyfeleket is megismertetni a termékkel, s arra biztatja őket, hogy ne spekulációnak tekintsék a hedge-elést (lásd Piac és Profit, 2001/8. szám, 18–22. oldal), hanem segítségével tegyék kiszámíthatóvá kockázataikat.

A cégcsoport szintű likviditás menedzselését (cash pool) eddig is zömmel csak a legnagyobb vállalkozások vették igénybe. Részükről jogos igényként fogalmazódik meg, hogy a jövőben deviza cash poolra is legyen lehetőség. Ezt egyedi kérésre, külön engedélyek birtokában a K&H korábban is kínálta, most folyamatban van a termék standardizálása. Az OTP Bank – ügyfelei igényeire alapozva – tervezi hasonló szolgáltatás bevezetését. A konverzió technikai problémái miatt azt még egyelőre egyik bank sem vállalja, hogy forint–deviza egyenleget egy mesterszámlán kezeljen, bár szakértők szerint előbb-utóbb ez is megvalósulhat.

Növekvő lehetőségek
A devizaliberalizációt követően lehetővé vált az is, hogy nemzetközi gazdálkodószervezet forintfolyószámlát nyisson, amit meg is tesznek, bár az még nem jellemző, hogy egy külföldi vállalat forintban fektetne be – mondja Kelecsényi. Ez persze nem azt jelenti, hogy megszűnne a devizaszámla. Az ügyfél mindenegyes tranzakciónál eldöntheti, hogy számára melyik számláról előnyösebb fizetni.

A liberalizációval egyszerűbbé válnak az utalások, a számlavezetések és más szolgáltatások. A deviza- és forintszámla díja, járulékos költségei egységesek lesznek (ez egyes bankoknál, amelyek számlacsomagot árultak, mint például az MKB, már korábban is az volt), sőt most már a devizaszámlához is kapcsolódhat folyószámlahitel, például az OTP Bankban. (Azt már a korábbi szabályozás is lehetővé tette, hogy az ügyfél devizában adósodjon el, a kifizetés és a törlesztés azonban minden esetben forintban történt.)

Az MKB által kínált devizaalapú hitel esetében az ügyfélnek a futamidő alatt egyszer eddig is módjában állt a kölcsön „forintosítása”. A készülő új szerződések szerint erre már korlátlan alkalommal lesz lehetősége, és nemcsak forint–euró viszonylatban, hanem bármilyen deviza szóba jöhet, sőt az új forint-hitelszerződések is szabadon átválthatók más devizára. Ahogy az ügyfél és a gazdaságosság megköveteli.

Befektetési kedv?
Egyik banki szakember sem tart a forint kiáramlásától vagy a devizaszámlák számában bekövetkező drasztikus változástól. Ez bizalom és kamatszint kérdése. A spekulációs tranzakcióknak is a korábbi rendszer, a kiszámítható csúszó leértékelés biztosított kedvezőbb környezetet.

Aczél Gábor a liberalizáció hosszú távú következményének – a bank befektetési tanácsadói szerepének erősödésén kívül – az értékpapír- és ingatlanbefektetések felélénkülését látja. Szerinte a liberalizáció a polgári középrétegnek nyitott új lehetőségeket, hiszen a módosabbak eddig is megtalálták a módját a külföldiingatlan-szerzésnek vagy számlavezetésnek. Az MKB igazgatója arra számít, hogy a külföldi értékpapírhoz jutási lehetőség feltámasztja a magyar befektetési kedvet. Az itt bejegyzett bankok egyre szélesebb befektetési portfóliót fognak kínálni, különösen azok, amelyek – mint az MKB is – a brókertevékenységet integrálják a pénzintézetbe.

A liberalizáció ellenére is nehézkes ma még a külföldi befektetési alapok itthoni forgalmazása — véli Draskovics Tibor. E probléma kezelése érdekében a K&H modellportfólióval dolgozik, amely az ABN AMRO és a KBC befektetési üzletágára épül. A bank olyan hazai befektetési alapot kínál ügyfeleinek, amely a szokott módon és költségek mellett itthon elérhető, de egyidejűleg a külföldi papírok előnyeit kínálja.

A liberalizációval beléptünk a fejlett bankrendszerű országok sorába, ahol mindenki a saját érdekei szerint és nem a szabályozók által leszűkített sávban bankolhat. A bankok és az ügyfelek szempontjából a legnagyobb változás a hirtelen jött szabadság kezelése. Új ügyfelek, új igényekkel jelennek meg, és a bankoknak az a feladatuk, hogy kiszolgálják ezeket. Úgy tűnik, ezzel nincs probléma.