Bár a teljes 2001. évet magukban foglaló végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, úgy tűnik, hogy tavaly igen eredményesek voltak a bankok: az adózás előtti profit a 140–150 milliárd forintot is elérheti a 2000. évi 98 milliárddal szemben, a tavalyi harmadik negyedévi 128 milliárd forintos eredmény pedig több mint 50 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakáét.

Egyszeri hatások

E kiugró eredmény körülbelül negyede egyedi hatásokból következik; például 2001-ben az új számviteli törvény a kockázati céltartalék képzése helyett értékvesztés elszámolását írja elő, és az országkockázatra és az árfolyamveszteségre képzett céltartalékok is felszabadíthatóvá váltak – mondja el Móra Mária, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese. Egyszeri hatásként kell értékelni a piaci átrendeződés következtében megjelenő bevételeket is (például a K&H és az ABN Amro Bank fúziójának eredményeképpen eladott biztosítótársaság egymilliárd forinttal növelte a bankszektor teljesítményét). Mindezeket kiszűrve, a tőkearányos eredmény körülbelül 18 százalék, ami megegyezik a 2000. évi értékkel.
Tapasztalatok szerint azonban a bankok az utolsó negyedévben arányában mindig magasabb értékvesztést és költséget számolnak el, mint év közben, így feltételezhető, hogy most is óvatosan járnak el, és – tekintettel a kedvezőtlen világgazdasági kilátásokra is – a feltétlenül indokoltnál nagyobb értékvesztést számolnak el. Ezért, bár a 2001. évi eredmény mindenképpen magasabb lesz, mint az előző évi, mégsem annyival, mint arra az első háromnegyed év adatai alapján számítani lehetett.

Lassult a vállalati hitelek növekedése

A GDP bővülésének jelentős lassulása ellenére, a hitelintézetek szempontjából kedvezően alakult a 2001-es esztendő: a főbb bevételek szinte mindegyike nőtt, miközben az üzemi költségek jellemzően stagnáltak, illetve kisebb mértékben növekedtek.
Magyarországon a bankok mérlegfőösszege nem éri el a nemzeti össztermék 70 százalékát sem, miközben a fejlett gazdaságokban az sem ritka, hogy összes eszközértékük kétszerese a GDP-nek. Ez az arányszám 2001-ben sem módosult lényegesen. Kedvező ugyanakkor, hogy az eszközökön belül átrendeződés történt a hitelek javára. Igaz, a vállalati hitelek növekedési üteme elmaradt a 2000. évitől – sőt az első félévben alig mutatható ki emelkedés –, ám az év utolsó hónapjaiban jelentős a gyorsulás – magyarázza Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője.
A lakossági szektorban nem érezhető a recesszió miatti megtorpanás. A lakossági hitelek aránya a bankok eszközállományában egyébként még mindig alacsony, így a nyereség képződésében játszott szerepük is kicsi. Az viszont elképzelhető, hogy a fogyasztási hitelek közel 30 százalékos kamata extraprofit szerzését teszi lehetővé, ha a magas kamatok mögött nem csak jól beárazott kockázati tényező áll – véli Móra Mária.

Nyitás a kicsik felé

A túltelített piacon a legtöbb kereskedelmi bank úgy próbálja növelni a saját részesedését, hogy mind a lakosságnak, mind a vállalatoknak egyre szélesebb körben kínálja a termékeit. Ennek hatása többek között a kis- és középvállalatok hitelezésének átlagot meghaladó, 12 százalékos bővülése. A korábban csak nagyvállalatokat és kiemelt ügyfeleket kiszolgáló Magyar Külkereskedelmi Bank 2000-ben meghirdetett iránymódosítása például olyan jól sikerült, hogy tavaly mind nyereségben, mind a betét- és hitelállomány növekedésében rekordévet zárt annak ellenére, hogy év közben néhány kockázatosnak ítélt területről vagy ügyfélszerzésből szisztematikusan kivonult. Vállalati ügyfeleinek száma körülbelül ezerrel, a lakosságiaké több mint tízezerrel bővült. A bankok azért mertek nyitni a nagyobb kockázatot jelentő körök felé – véli Móra Mária –, mert 2001 elején még erős konjunktúrára számítottak.
A bankok tartós optimizmusát mutatja az is, hogy a növekvő kihelyezések ellenére céltartalékaik folyamatosan csökkennek. Bár az óvatosabbak továbbra is képeznek fedezeti tartalékot, a megnövekedett hitelállományból eredő magasabb kockázat nem feltétlenül jelenik meg azonnal a megnövekedett értékvesztés elszámolásában vagy kockázatitartalék-képzésben. Döntésüket alátámasztja, hogy a banki portfóliók 90 százalék feletti arányban jó minősítésűek, és sem a minősített követelések, sem a rossz kihelyezések aránya nem jelentős.
Igaz, szinte biztos, hogy ez 2002-ben romlani fog. Már csak azért is, mert a tavalyi banki jólét a 2000. évi fellendülésnek volt köszönhető, 2002-ben viszont már a lassuló világgazdasági folyamatok hatása lesz meghatározó a hitelintézeti szférában is – állítja Barta Judit.

Profithozó kormányzati lépések

A kormány gazdaságpolitikája rövid távon előnyösen hatott a bankokra. Jól profitáltak az otthonteremtő programokból, a Széchenyi-tervhez nyújtott bankgaranciákból. A reálbér növekedésének hatására meglódultak a fogyasztási hitelek, míg az árfolyamsáv kiszélesítését követő nagyobb piaci mozgások a fedezeti és határidős ügyletekből származó bevételek 41,7 százalékos növekedését tették lehetővé. A forint árfolyamának lebegtetése révén a rendelkezésre álló devizaforrások meghaladták a devizaeszközök forintértékét, és a bankok mérlegében a forint erősödésének hatására a devizahitel-állomány forintértéke lassabban emelkedett.
Bár a forint árfolyam-erősödése közvetlenül nem érintette hátrányosan a kereskedelmi bankokat, hosszabb távon veszteséget okozhat számukra – int óvatosságra Móra Mária –, hiszen sok vállalati ügyfél veszteséget könyvel el a forint erősödésének hatására, és ez előbb-utóbb rontja a bankok portfólióját.
Bár 2002 várhatóan kockázatosabb, éppen ezért nehezebb éve lesz a pénzügyi szektornak, mint a tavalyi volt, az nem valószínű, hogy megismétlődne az 1998-as orosz válságot követő piaci körülmények között kialakult kritikus árverseny, de mindenképpen a marzsok zsugorodására lehet számítani – véli Balogh Imre, az MKB ügyvezető igazgatója. Ma már ugyanis a kockázatokat többnyire beárazzák a bankok, és a relatív tőkebőség elmúltával a tőke költsége is egyre nagyobb hangsúlyt kap a kalkulációban.
Ugyanakkor tény, hogy nagyon erős a verseny, és a teljes hazai bankrendszer racionalizálása még várat magára. Emiatt ma sem ritka, hogy egy bank a kiemelt nagyvállalatok ügyfélkörében olyan irracionális ajánlat adására kényszerül, amellyel a cég magyarországi leányvállalata kedvezőbb hitelhez jut itt, mint külföldön az anyavállalat.
Balogh Imre szerint azt egyelőre nehéz megmondani, hogy 2002-ben mely pénzügyi instrumentumokba lesz érdemes fektetni, de miután a forint árfolyama nagyjából a helyére került, és a kamatrés is reális szintre állt be, nagy valószínűséggel nem zsugorodik az elérhető hozamok reálértéke. Kivéve azt az esetet, ha a világgazdasági recesszió a magyar gazdaságot jelentősen érintené, és ezzel egyidejűleg a gazdaságpolitikában a monetáris élénkítés válna hangsúlyossá az infláció letörésével szemben. Ennek azonban nincs nagy valószínűsége.
A legtöbb kereskedelmi banknál természetesen továbbra is kiemelt cél az ügyfélkör bővítése, ezért a hangsúly még inkább a termékpaletta kiszélesítésére helyeződik át.
A lakossági fogyasztási hitelek jelenlegi 30-40 százalékos szintje 2002-ben akár 15 százalékra is visszaeshet, és a vállalati hitelek terén sem várható a korábbiakhoz hasonló növekedés – mondja Barta Judit. Bár a GKI legfrissebb felmérése szerint a fogyasztói bizalmi index azt mutatja, hogy a lakosság derűlátó, és nem fogja vissza a fogyasztását, a vállalkozók minden eddiginél pesszimistábban látják helyzetüket.
A bankok számára 2002-ben optimista forgatókönyvet feltételezve is esetleg csak megismételhető a 2001-es év, egyedi hatások nélküli eredménye.