A válasz összetett, de az egyik legfontosabb tényező kétségtelenül az energetikai és az ahhoz kapcsolódó jogszabályi környezet. Ezen a téren Magyarországon hosszú éveken át inkább „szélcsend” volt tapasztalható. Az Európai Unió felé tett vállalások nyomán azonban jogszabályi változások indultak el, amelyekkel összhangban a kormányzati kommunikáció is a szélenergia hasznosítása felé történő nyitást jelezte.
Fotó: DepositPhotos.com
E folyamat részeként 2025 végén egy átfogó jogszabály-módosítási csomag került elfogadásra, amely a szélenergia-fejlesztések előtt álló korlátok oldását célozza. A változások 2026-tól új lehetőségeket teremtenek, különösen az ún. könnyített térségekben megvalósuló szélerőmű- és szélerőműpark-fejlesztések számára. A módosítások összhatásukban a népmesei „okos leány” logikáját követik: hoznak is szabályozási könnyítést, meg nem is, hiszen a nyitás célzottan, elsősorban az ún. könnyített térségekben érvényesül.
Könnyített térségek és kapcsolódó enyhítések
A szélenergia-nyitás egyik sarokpontja az ún. „könnyített térségek” intézménye. „A vonatkozó miniszteri rendelet nyolc járást – elsősorban az északnyugati országrészben – jelöl ki olyan térségként, ahol a jogalkotó kifejezetten a szélerőmű- és szélerőműpark-fejlesztések feltételeinek enyhítésére törekedett. A könnyített térség fogalma így nem pusztán földrajzi kategória, hanem több, egymással összefüggő szabályozási könnyítés összekapcsolódási pontja” – mondja Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky szenior ügyvédje.
