A részvénypiaci hangulatban drámai fordulatot hozott április eleje: a világ szinte összes börzéjének irányát meghatározó amerikai piacokon előbb egyértelműen eltűnt a pesszimizmus, sőt alig pár nap alatt hurráoptimizmusba csapott át. A változás nem köthető egyetlen fontos és pozitív hírhez, s azt sem lehet mondani, hogy a rossz hírek elapadása okozta volna. A trend megfordulása majdnem pontosan úgy történt, ahogyan azt az évtizedekkel korábbi tapasztalatok alapján is már sokan leírták.

A rossz hírekre nem figyeltek

A piaci hangulat változásának legegyértelműbb jele a különböző hírekre adott befektetői reakció volt. A korábbi hetekben, sőt hónapokban a rossz hírekre egyértelmű és jelentős eséssel reagáltak, míg a kevés kellemes meglepetést általában egyáltalán nem díjazták. Ezért is furcsállották sokan, hogy amikor egy teljesen átlagosnak számító bejelentés érkezett – a Dell Computer közölte, hogy többször lefelé módosított eredményterveit már tartani tudja –, a piac jelentősen továbbgondolta a hírt. Azt a következtetést vonták le a befektetők, hogy a nehéz időknek hamarosan vége lehet, s a társaság - s vele együtt a konkurensek és akkor rögtön a teljes iparág - eredménye ismét növekedési pályára állhat. A Nasdaq kicsiny gondolkodás után jelentős emelkedéssel reagált a hírre, s a következő napokban sem esett vissza.
Noha akkor számtalan kedvezőtlen céghír érkezett, a piac már nem figyelt ezekre. Az apró jó hírek nyomán többször jelentős emelkedést véghezvivő Nasdaq már éppen a 2000 pont fölé kerüléssel próbálkozott, amikor két jelentősnek mondható pozitív hír is befutott: a legfrissebb ipari termelési adatok jócskán a várakozás felett alakultak, utána pedig következett az a bejelentés, amelyet a Wall Street hosszú heteken át próbált kizsarolni sikertelenül, s amikor épp senki sem számított rá, akkor mégis megtörtént.

Semmi baj az amerikai gazdaságban

A Federal Reserve éppen egy olyan napon (április 18-án) jelentett be újabb rendkívüli – azaz a Nyíltpiaci Bizottság két ülése között hozott döntéssel született – kamatcsökkentést, amikor a piac már egyébként is optimista volt, és egyértelműen emelkedett. A jó hangulathoz ez a Nasdaq esetében még öt, a Dow Jones iparindexében pedig 3 százalékot tett hozzá, a két héttel korábbi szintekhez képest fellegekbe repítve az árfolyamokat. A Fed ezzel együtt 200 bázisponttal csökkentette a kamatokat az idén, ami sokak szerint azt a célját jelzi, hogy a recessziótól megmentse az amerikai gazdaságot, emellett lényegében beismerése a tavalyi elhibázott kamatpolitikának: még a recessziós félelmek drámai növekedésének idején is az inflációs veszélyt hangoztatták, és a sorozatos kamatemelések után későn ébredtek rá arra, hogy túlságosan is sikerült lehűteni a gazdaságot.
A három hete még 1700 pont alá beeső Nasdaq ma 2100 pont fölött áll, míg a Dow Jones a 9200 pont körüli mélypontról 10 500-ig jött vissza. Ezzel a korábbi történelmi csúcshoz képest elszenvedett veszteség több mint felét néhány nap alatt visszahozta az index, egyértelműen sugallva, hogy nincsen semmi baj az amerikai gazdaságban.

A prognózis: oldalazó mozgás

Éppen ez az, ami miatt még az optimista tábor is inkább oldalazó mozgást vagy szerény visszaesést valószínűsít a közeljövőben. Jelenleg a cégek eredménybeszámolóinak időszakát éljük, és túlságosan nagy negatív meglepetésekre nem számíthatunk, mivel amelyiknek nagyon rossz lett az eredménye, az erről egy-egy profit-warning formájában már értesítette részvényeseit, és ez beárazottnak tekinthető az árfolyamokban. Jelentősebb elmozdulást inkább csak a jövőre vonatkozó előrejelzések módosulása okozhat a piacon.
Az emelkedés mértékét – ugyanúgy, ahogy a lefelé tartó időszakban – pszichológiai és technikai tényezők is jelentősen indokolták. A rövidre eladó, azaz esésre spekuláló hedge-alapok azonban - a hírek szerint - már zárták pozícióikat, így a továbbiakban nem erősítik a vételi oldalt. A nagy nyereség reményében rövid távon vásárló hossziánerek pedig az oldalazó árfolyamokat látva bizonyosan nem villanyozódnak fel annyira, mint az elmúlt napokban.

A budapesti hangulat

Az amerikai hangulatváltozás a Budapesti Értéktőzsdén mintegy 700 pontos, 10 százalék feletti emelkedést okozott. A blue-chipek közül a korábban porig alázott Matáv emelkedett a legerőteljesebben: árfolyama a 800 forint alatti mélypont után ismét megközelítette az 1000 forintos szintet. Az OTP és a Richter is szépen erősödött, a Mol azonban az index teljesítményénél jóval kisebb mértékben került feljebb.
A Fed-döntést követően azonban kiderült, mennyire törékeny ez a hossz. A magyar idő szerint délután öt előtti bejelentésre a BÉT csak másnap tudott reagálni, s a jelentős pluszt hozó nyitás után a befektetők azonnal eladásokra használták ki a megugró árfolyamokban rejlő lehetőséget. A 7000 pont feletti BUX-érték sokakat csábított eladásokra, s az sem túl biztató, hogy a forgalom terén sem történt változás: többnyire továbbra is igen alacsony, 3-4 milliárd forint értékben kereskednek a részvénypiacon.

A Mol esete a TVK-val

Az elmúlt hónapokban nem történtek váratlan, nagy horderejű változások a tőzsdei társaságok háza táján, jelentősebb céginformáció nem látott napvilágot. Eljött viszont a közgyűlések szezonja, a nagyok közül lapzártánkig a TVK plénuma zajlott le. A Mol itt kényelmesen érvényesíteni tudta többségét, az osztrák-orosz részvényesek javaslatait lesöpörték az asztalról. A közgyűlést megelőzően néhány nap alatt közel 50 százalékkal emelkedett a TVK árfolyama, de a titokzatos vevő kilétére nem derült fény. Az elemzők nem is igazán értik, hogy ha a Mol közvetetten már több mint 50 százalékát birtokolja a cégnek, akkor kinek éri meg egy-két százalékkal növelni részesedését. A Mol a dolgozói részvények bevonása miatt egyébként közvetlenül is 33 százalék fölé került a TVK-ban, azonban mivel nem vétel útján jutott papírokhoz, nem keletkezett ajánlattételi kötelezettsége a többi részvényre.
A Mollal kapcsolatos legfontosabb döntésre valószínűleg április legvégén került sor, ekkorra ígérték az eladó lengyel Nafta Polskánál, hogy kiderüljön: a magyar cég, vagy angol ellenlábasa, a Rotch Energy által létrehozott konzorcium veheti-e meg a Gdanski Finomító részvényeinek 45 százalékát.

Semmi meglepetés

Papírforma szerinti hírnek számított, hogy az Antenna Hungária lehívta a magyar Vodafone (VRAM Rt.) 5 százalékára szóló vételi opcióját, és várhatóan még öt százalékot megvesz a cégből így teljesen kiszálló Magyar Postától. Szintén nem okozott nagy meglepetést az OTP vételi ajánlata az elsőbbségi részvényeire, bár a piac mintha kissé magasabb ajánlati árat remélt volna. A Pick profit-warningjára is számítani lehetett az rt.-vel kapcsolatos legutóbbi negatív hírek után, a papír árfolyama épp ezért már a bejelentés előtt 4000 forintig zuhant, s a warning nyomán nem esett tovább.
A lényegében egyhetes közgyűlési szezon után érkeznek majd az „A” kategóriás cégek első negyedéves eredménybeszámolói, amelyek kisebb elmozdulásokat biztosan okozhatnak – az általános trendtől függetlenül is – az árfolyamokban.

Befektetési iskola
Technikai elemzés

A látványos részvénypiaci trendváltás nyomán ismét többet szerepelnek a médiában a technikai elemzők. Sokan ugyanis ismét az ő véleményükre kíváncsiak azzal kapcsolatban, hogy egy igen jelentős korrekcióról van-e szó, vagy a piacok tényleg túljutottak a mélyponton.
A technikai elemzés Japánból származik, itt már a XVI. században alkalmazták a rizsárak előrejelzésére. Európában a nagy világgazdasági válság után vált ismertté, elterjedése pedig a hatvanas évek második felére tehető.
A technikai elemzés a múltbéli eseményekből próbál következtetést levonni a jövőre nézve. Nem érdeklik a hírek, az ármozgásokat kiváltó okok, azok ugyanis szerintük már rég beépültek az árfolyamba. Ezzel szemben különféle grafikonok (chartok), a görbéken rendszeresen ismétlődő alakzatok, statisztikai módszerek (például mozgóátlagok) és még sok egyéb indikátor segítségével próbálják a technicisták előre jelezni a várható ármozgásokat.
Az utóbbi időben sokan megemlítették, hogy önmagukban a technicista elemzések nem sokat érnek, hiszen csak ezek révén senki sem jósolta meg a piacok hatalmas visszaesését. A jelenlegi, trendfordulónak látszó szituációban azonban ismét felértékelődik a szerepük, mivel az elemzéseket elvégző befektetőknek a chartok általában ugyanazt mutatják. A Nasdaq esetében például a különböző időtávú mozgóátlagok felfelé áttörése egyértelmű emelkedést valószínűsít, s mivel nagyon sokan használják ezt a módszert, ez önmagában is árfelhajtó tényező lehet.
Persze mindez csak rövid távon igaz, néhány nap elteltével az egy-egy váratlan esemény nyomán elmozduló árfolyamok már egy teljesen másféle következtetés levonására késztethetik a technicistákat.

Ács Gábor