A Magyar Fejlesztési Bank a hazai és világgazdasági környezet változásaihoz alkalmazkodva, az állami támogatáspolitika minél hatékonyabb működése érdekében 2007-ben megújította stratégiáját. A változtatás hátterében többek között az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályrendszerének újragondolása áll. A vállalkozói kör számára bővülő lehetőségeket jelentő uniós támogatási modell kialakításában komoly nemzetközi szerepet vállalt az MFB. A részletekről Gál Péter egyetemi tanárral, a fejlesztési bank vezető közgazdászával beszélgettünk.

Magyarország az Európa meghódítására készülő kínai cégek kereskedelemi központja lehet, ha a kínai vállalatok is úgy akarják. A megszokott, külvárosi piacokon található, zömmel textiltermékek és a háztartásban használatos cikkek után Kína a csúcstechnológiában erősít. Ami húsz évvel ezelőtt Japán, tíz éve pedig Dél-Korea, Tajvan vagy Szingapúr cégeinek sikerült, azt Kína vállalatai minden bizonnyal még gyorsabban el fogják érni. Egy Magyarország nagyságú kis ország két dolgot tehet: együttműködik az egyre növekvő étvágyú "sárkánnyal", és - lehetőségeihez képest - megpróbálja valami jóval megkínálni...

Vannak boldog és vannak egyre jobban kesergő agrárgazdálkodók, az unió jót is, rosszat is tett bőséggel. Az EU-csatlakozás nagy "betlizője" az élelmiszeripar volt. Nemzeti programot már csak azért is indítani kellene, mert a megváltozó klíma, a mind gyakoribb és mind nagyobb hőhullám - ha nem védekezünk - roppant komoly károkat okozhat. A neves agrárközgazdász, Raskó György keményen fogalmaz mostanában.

Megváltoztatta a két ország határ menti lakosságának, üzletembereinek egymással való viszonyát Románia EU-s tagsága? A régióban gondolkodás, inkább az előnyök figyelembevétele és az összehangolódás jellemzi-e majd a fejlesztéseket, mint az egymással versengés?

Hosszú előkészítési munkát követően július 3-án összeültek az Európai Unió politikai és szakmai döntéshozói, hogy újabb lépéseket fogalmazzanak meg a klímaváltozás megfékezése és visszafordítása érdekében. Az ülésen jelen volt Láng István akadémikus, kutatóprofesszor, akit a klímaváltozás lehetséges hatásairól, illetve az alkalmazkodás mikéntjéről kérdeztünk.

Kína bocsátja ki tavaly óta a legtöbb szén-dioxidot. Ám az ázsiai óriás kormánya egyre komolyabban veszi országa felelősségét a klímaváltozás folyamatában. Dobolyi Alexandra európai parlamenti képviselő minderről személyesen is benyomást szerezhetett Pekingben, ahol 2007. július 3-7. között az Európai Szocialisták Pártjának Kína-ügyekért felelős tagjaként járt.

Gyakran panaszkodunk, hogy Magyarországon magasak az adó- és járulékterhek, de szívesen mutogatunk az északi államok irigylésre méltóan kiterjedt szociális rendszerére is. Pedig a kettő nem független egymástól: az állam abból tud adni, amit elvesz. Az adóverseny viszont napjainkra globális kérdéssé vált.

Az unió rosszul kommunikál. Pedig politikájában kiemelt jelentőségű terület a kommunikáció, hiszen ez - a demokrácia egyik legfontosabb elemeként - a közös Európa sikeres működésének egyik záloga. Mégis az utóbbi évek számos eseménye azt mutatja, hogy ezen a téren komoly hiányosságok vannak: az emberek egyre távolabb érzik maguktól Brüsszelt és az ott született döntéseket. A már huszonhét államot tömörítő klubban persze nem egyszerű kialakítani a mindenki számára érthető üzenetformát, és valószínűleg nem is lehet kizárólag az unióra hárítani a felelősséget. Mindenesetre a kirajzolódó új utak a modern telekommunikációs eszközök irányába mutatnak.

Az Európai Unió filozófiájának hangsúlyos eleme a tagállamok közti kohézió erősítése. Ennek egyik tárgyszerű, kézzelfogható megnyilvánulása a Szolidaritási Alap, amelyből természeti katasztrófák esetén az egyes nemzetek - ahogyan most Magyarország is - gyorssegélyhez juthatnak a károk elhárításának megkönnyítése érdekében. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az unió fedezné a helyreállítás teljes költségvetését, mindössze támogatást nyújt a mielőbbi rendezéshez. A klímaváltozás következményeként várhatóan megsokszorozódó természeti katasztrófák most arra késztették az EU-t, hogy újragondolja ezt a támogatási mechanizmust.

Schengen "lebontotta" északi és nyugati határainkat, miközben a helyi politika épített újakat. De nyilvánvaló, hogy a vállalkozások tudnak élni az új lehetőségekkel, s fordítva értelmezik a mindkét irányból behajtani tilos táblákat: egymásra találnak, közelebb kerülnek egymáshoz a cégek.

Az uniós tiltás veszélye elmúlt, a bioüzemanyagok mellett érvel az elfogyó fosszilis energia és a százdolláros olajár, miközben az agrárvállalkozások is megtalálhatják számításaikat.

A szociális gazdaság kohéziót teremt a társadalom gazdasági és civil szereplői között. A kérdés egyre többször kerül elő Európában, hiszen a szociális gazdaság mind a növekedésben, mind a munkahelyteremtésben hangsúlyos szerephez juthat. Magyarországon és számos más, újonnan csatlakozott államban azonban csak most ismerkednek az üzleti magánszektor és a közszféra mellett megjelenő harmadik gazdasági szektorral, amely olyan vállalkozásokból áll, amelyeknél az elsődleges cél nem a befektetett tőke utáni maximális haszon elérése.

Az információtechnológia soha nem látott versenyelőnyt és életminőség-javulást hozhat az Európai Unió és lakossága számára. Ám ha ezt csupán a szakma látja, a digitális tudás nem tudja betölteni szerepét. Az előnyök tényleges kiaknázhatóságának alapfeltétele, hogy az e-képességek az egész társadalmat áthassák. Az Európai Unió most azon igyekszik, hogy felszámolja a digitális analfabetizmust. Ezért lett 2008 az e-befogadás éve, és erről szólt a január 23-án Brüsszelben tartott e-Skills konferencia, amelynek egyik előadója volt Herczog Edit európa parlamenti képviselő. Őt kérdeztük az e-tudás szerepéről, fontosságáról és a lehetséges kimenetekről.

Mára lassanként egybefüggő kamionsorok jellemzik az unió autópályáit. Az európai árufuvarozás volumene ugyanis évek óta dinamikusan nő, a szállított termékek közel fele pedig közúton jut el a célállomásra. Igaz, az áruk és személyek szabad mozgása egyértelműen a kontinens versenyképességének és növekedési dinamizmusának egyik záloga, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontok a napjainkra kialakult közlekedési modell újragondolását sürgetik.

Az euró tízéves születésnapja alkalmából az Európai Bizottság megbízásából számos tanulmány készült, hogy a közös európai fizetőeszköz eddigi életútját feltárja. Bár az elemzések általában pozitív képet festenek pályafutásáról, és optimistán tekintenek a jövő elé, egyes közgazdasági elemzők mégis kétségeiknek adnak hangot a közös valuta szerepével kapcsolatosan.

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a hatékony energiafelhasználás és a környezettudatos működés egyaránt fontos a lakosság, a politika és az üzleti szegmens számára. Egy termék viszont csupán akkor lesz valóban környezetbarát, ha ez a szellemiség áthatja életciklusa minden fázisát. Ehhez viszont együttműködésre van szükség a kormányok és az üzleti szféra között. Az Amerikai Egyesült Államokból indult modell az Európai Unióban is hatékony megoldásnak bizonyul.

Az elmúlt években az élelmiszerárak az egész világon drasztikusan megemelkedtek, és jelentősen megugrott a fogyasztás. Miután a folyamatnak még nincs vége, és valószínűleg a magas árak és a nagy kereslet hosszú távon jellemző marad, az Európai Unió is lépéskényszerbe kerül, hiszen jelenlegi támogatási mechanizmusa éppen a termelés csökkentését szolgálja. Vajon mi lesz a már eddig is sok vitát okozó közös agrárpolitika sorsa?

Az Európai Unió számos tagországában dinamikusan nő a zöldépületek száma, míg máshol csak lassabban tud teret nyerni az energiatudatos építkezés koncepciója. Az épületek energiafelhasználását célzó uniós direktívát az egyes országokban nagyon eltérő hatékonysággal ültetik át, így sokan csak egy egységes európai zöldépület-szabvánnyal látnák biztosnak az EU ambiciózus céljainak a teljesülését.

A globalizáció hatására, úgy tűnik, felerősödött a nemzeti piac védelme. A jelenséget sokszor nehéz tetten érni, hiszen leginkább érzelmi alapokon működik, ráadásul az európai integráció egyik legszignifikánsabb jellemzője az egységes belső piac kialakítása, amely az uniós államokat egy gazdasággá olvasztja. A tőke, az áru, a személyek és a szolgáltatások áramlása tekintetében az unió elvileg lebontotta a nemzeti határokat, nincs vám vagy egyéb versenykorlátozó megkötés. Ám az egyes országok egyre komolyabban veszik az új kihívást: a liberális kereskedelempolitika nem járhat együtt a saját érdekekről való lemondással vagy azok fel nem ismerésével.

Az Európai Unió politikájában nem új keletű az energiaügy, ám az elmúlt néhány évtizedben viszonylag háttérbe szorult. A 21. század kihívásai azonban ismét megkövetelik, hogy az unió egységesen lépjen fel a lakosság biztonságos és fenntartható energiaellátása érdekében. A kérdésben a politikai konszenzus, úgy tűnik, megszületett, de az egységes energiapolitika létrejöttéhez ennél sokkal többre lenne szükség.

A válság hatására az Európai Unió tagállamainak többsége, valamint az unión kívüli országok közül is sokan a kereslet ösztönzését helyezték gazdaságpolitikájuk centrumába, akár a költségvetési egyensúly feláldozása árán is. A kormányok egymás után jelentik be a bankok mentését és a konjunktúra élénkítését célzó csomagokat, a jegybankok pedig kamatot csökkentenek. Az Európai Bizottság 200 milliárd eurós élénkítési csomaggal segíti a közösség kilábalását.

Az egyik legfontosabb kérdés a magyar közigazgatás számára most, a csatlakozás után, hogy miképpen tud együttműködni az Európai Unió intézményeivel. Létrejöttek-e a koordináció ellátására alkalmas magyar szervezetek, meg tudják-e oldani a feladatot, avagy kisebbfajta káosz lesz úrrá rajtuk, zaklatott és ideges hivatalnokok átkozzák mindazokat, akik egykoron a csatlakozás mellett szavaztak? Interjúalanyaink szerint az elmúlt évtized jogharmonizációs munkadömpingjét elvégeztük, a szervezetek felálltak. Igaz, a gyakorlatban mindig minden más.

A lobbizás kérdése évek óta napirenden van Magyarországon, ennek ellenére a mai napig nem született meg a tevékenységet szabályozó hazai törvény. Már önmagában ez is sok kérdést felvet, de ma talán ennél fontosabb, hogy sikerül-e a hazai lobbistáknak megfelelő módon beépülniük az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusában aktív szerepet vállaló brüsszeli szervezetekbe.

Sok száz, tavaly sikeres felvételi vizsgát tett reménybeli brüsszeli hivatalnok közül máig meglehetősen kevésnek sikerült állást kapnia. Az Európai Bizottság miután idén már számolhat költségvetésében az új tagállamokból érkezőkkel, az Európai Parlament és a Számvevőszék nyomására kénytelen volt megígérni, hogy év végéig betölti az üres posztokat.

Az Európai Unió messze van attól, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává váljék. Ehhez ugyanis már meg kellett volna tennie azokat a reformintézkedéseket, amelyeket, úgy tűnik, elodáz. Az unió fejlődését nehezíti a világgazdaság jelenlegi helyzete is. Sem az amerikai egyensúlyi gondok, sem az ázsiai országok árfolyampolitikája nem kedvez neki. A problémákról és a lehetséges megoldásokról Barcza Györggyel, az ING Bank közgazdászával és pénzpiaci elemzőjével beszélgettünk

Szeptember elsején a kormány elküldte az Európai Bizottságnak Magyarország konvergenciaprogramját. A dokumentum késői megjelentetését és a benne lefektetett pontokat lehet bírálni, a reformok szükségszerűségéről azonban nem érdemes vitatkozni. Mint ahogyan az is tény, a folyamat pontos kimenetét ma még senki nem látja. Abban viszont a többség egyetért: ez a program a valóság elismerésén alapszik. Talán ezért lehet esélye a sikerre.

Immár közel egy éve érvényben van Magyarországon az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy a közokiratba foglalt követelések az Európai Unió egész területén érvényesek, így közvetlenül végrehajthatók legyenek. Tehát a pórul járt vállalkozó a hosszadalmas és költséges pereskedés helyett alig néhány hét alatt hozzájuthat jogos követeléséhez. Igaz, ma még csak a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozik a jogszabály, árura vagy ingatlanra nem.

Év végén teljesen hétköznapi, hogy aki csak teheti, előre jelez, tervez, jósol. Magának, környezetének, munkahelyének. Ám a mostani évkezdet nem szokványos. Előre tudható, hogy számos dolog szinte programozottan kedvezőtlenebb lesz, mint amilyen akár csak az idén volt: a kormányzat megszorításokra, majd pedig reformokra készül. A Piac és Profit a gazdasági élet több képviselőjét megkérdezte: mire számít 2007-ben? Meglepő, de a restriktív intézkedések ellenére sem számol komoly megrázkódtatással az üzleti szféra, s hiszi, a konvergenciaprogram jót tesz az ország hitelének.

Magyarország válaszút előtt áll: hamarosan dönteni kell a betegbiztosítási struktúráról, a jelenlegi rendszer jövőjéről. Miként a hazai közvélemény, a nemzetközi gyakorlat sem egységes e tekintetben: Európa országaiban sokféle rendszerek létezik. Azt pedig, hogy melyik a jobb, vagy esetleg a legjobb, nincs szakértő, aki meg tudná mondani. Ezt is, azt is lehet ugyanis jól vagy rosszul működtetni.

Az Európai Unió az egész uniós térségre szabott kisvállalati intézkedéscsomagot vezet be hamarosan, amelyről nemrégiben egyeztettek a versenyképességgel foglalkozó európai miniszterek.

Az off-shore megbízások 2002-ben 27 százalékkal nőttek az európai cégek körében, 2003-ban pedig már 40 százalékkal több cég választotta ezt a megoldást költségei lefaragása érdekében. Bár egy feladat kiszervezése mindig hordoz magában kockázatot, a költséghatékony működés iránti fokozódó igény továbbra is az üzletág felfelé ívelését hozza. Az európai vállalatok érdeklődése elsősorban a közép-európai térségre irányul.

Az öregedő társadalom, a szakképzett munkaerő előre jelzett hiánya és a szélesedő termelékenységi szakadék a globális gazdaság mai korántsem fényes helyzetében piacot teremtett a humánerőforrás-outsourcing szolgáltatásoknak. A Yankee Group legfrissebb felmérése szerint a következő években egyre több európai vállalat bízza HR-feladatait külső szakértőcégre. Sőt a szerződések egyre nagyobb számban vonatkoznak majd a magasabb hozzáadott értékű feladatokra is.

A hazai gazdaság kifehérítése érdekében hozott intézkedések a munkaerő-kölcsönzés, esetleg egy-egy feladat kiszervezésének irányába terelheti a cégeket. Szakértők szerint azonban nem a költségek megtakarítása kellene legyen e megoldások alkalmazásának mozgatórugója, bár kétségkívül lehet ily módon takarékoskodni. Ennek ellenére ma még Magyarországon a kis- és középvállalatok között viszonylag kevés például a kölcsönzött munkavállalóval ellátott feladatok száma.

Az IT-szektor az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, ahol a kiszervezés - az outsourcing -széles körben elfogadott és egyre növekvő népszerűségű üzleti feladatnak számít. A kiszervezés elsődleges célja hagyományosan a költségcsökkentés, de egyre inkább előtérbe kerül az üzemeltetési hatékonyság és a szolgáltatási színvonal növelésének az igénye.

Szinte elsőként a hazai intézmények közül a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság nyitotta meg irodáját Brüsszelben 1997-ben. A korai jelenlétnek mai napig érezhetők az előnyei a különböző lobbi- és szakmai szervezetekben betöltött pozíciók, illetve a kiépített személyes kapcsolatok révén. E szerepvállalás az elmúlt egy évben továbbmélyült, s nem csupán a teljes jogú tagság elnyerésének köszönhetően. Palicskó Csabát, a képviseleti iroda ügyvezető igazgatóját kérdeztük a kihelyezett iroda gyakorlati szerepéről.

Ma már egy cég üzleti sikere legalább annyira függ a közvetlen és tágabb környezetében vállalt szerepétől, mint a gazdasági tevékenységétől. És ahogyan globalizálódott az üzleti élet, a társadalmi felelősségvállalás sem csupán nemzeti kérdés: egy új uniós direktíva a 2005-ös üzleti évtől a közepes és nagyvállalatok számára is előírja, hogy pénzügyi jelentésükön túl a társadalmi felelősségvállalásukról is számoljanak be.

Az uniót meg kell tanulni. A hazai kis és közepes cégek ma is inkább passzív szemlélői, semmint tudatos résztvevői az eseményeknek, pedig egy vállalkozásnak akár a végét is jelentheti, ha nem tud megfelelni az uniós előírásoknak. Ráadásul ezeket befolyásolni is lehet, ha valaki jókor, jó helyen és a megfelelő személynek mondja el megalapozott szakmai indokait.

Nemcsak az Európai Unióban, hanem az egész világon a csökkentés a meghatározó tendencia a társasági adózásban, de tény, hogy ennek a folyamatnak az élén a május elsején csatlakozott országok állnak. Az új belépőkkel azonban a régi tagállamok között is megindult az adóharc. Ám az egyes országokra jellemző tényleges adóteher megállapításához nem elegendő csupán a társasági adók szintjének összehasonlítása.

A jövő évi adóváltozások mintegy 120 milliárd forinttal mérséklik a vállalkozások élőmunkaterheit a Pénzügyminisztérium számításai szerint - mondta Draskovics Tibor december végén, a KPMG adókonferenciáján. Ám hozzátette: "Nálam sincs a bölcsek köve."

Nem könyöradományokkal, hanem helyben szervezett tehetséggondozással, maguk alakította ipari parkkal, klaszterrel, vállalkozásfejlesztési programmal készítették el saját mentőkötelüket Északkelet-Magyarország legelmaradottabb térségei. Ózdon és más Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeken is az odatelepült vállalkozások veszik kézbe sorsuk alakítását.

Szeptember elsejétől számos adójogszabály-változást kell a vállalkozásoknak könyvelésükben, adminisztrációjukban végrehajtani. Rengeteg, bonyolultnál bonyolultabb, szinte követhetetlen s még értelmezésre váró jogszabálynak kell megfelelnünk. Zara Lászlóval, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnökével segítünk értelmezni a változásokat, eligazodni az ellentmondásos értelmezésekben.

Adófizetőként jó lenne hinni abban, hogy az adóterhek csökkentése automatikusan magával hozza az adómorál javulását és vele a befizetések növekedését. Ez hosszú távon talán igaz, közép- és rövid távon azonban éppen fordítva van: az adóterheket nem lehet érdemben csökkenteni az adómorál javulása nélkül. Az adómorál pedig - ismerik el egyre többen - a leggyorsabban és a leghatékonyabban az elrettentés fokozásával, a szigorúbb ellenőrzéssel javítható.

Az európai alkotmány elfogadására égető szükség van: meg kell határozni az immár huszonöt tagállam hatékony együttműködésének jogi kereteit. A legfrissebb ígéretek szerint az ír elnökséget lezáró június 17–18-i uniós csúcsértekezletig valamennyi fél részére elfogadható egyezség születik az alkotmánytervezetről, bár számos olyan kérdésben kell még megegyezniük, amelyekről nem is gondolták, hogy ilyen bonyolultak lesznek.

Az alapelvek szerint bármely tagállam állampolgára intézheti ügyeit hazája hivatalos nyelvén - vagyis spanyolul például el lehet járni, baszkul nem - az uniós intézményekben, és jogosult a rá vonatkozó uniós jogszabályokat, dokumentumokat anyanyelvén olvasni. A jogharmonizáció során eddig legkevesebb százezer oldalnyi joganyagot fordíttatott le az Igazságügyi Minisztérium.

A francia–magyar gazdasági kapcsolatok a rendszerváltás kezdete óta szorosak, s Franciaország befektetőként a harmadik, mint kereskedelmi partnerünk a negyedik helyen áll a rangsorban. Eddig elsősorban a nagy cégek jelentek meg hazánkban. Vajon az uniós csatlakozással változik-e a kép, mutatkozik-e érdeklődés Magyarország iránt a francia kis- és középvállalkozások részéről? Többek között erről is kérdeztük Philippe Baudry gazdasági és kereskedelmi tanácsost.

A Magyar Posta modernizációját elindító dr. Szabó Pál vezérigazgatóval a társaság életében bekövetkezett változások kapcsán készültünk beszélgetni, amikor a közvélemény figyelmét hirtelen az ország legnagyobb postalogisztikai beruházásaként emlegetett Országos Logisztikai Központ indulása körüli problémák kötötték le. A sikeres menedzseri pályát befutott vezérigazgató portréjának megrajzolásával így vártunk, amíg lecsillapodnak a kedélyek, s ő is túl lesz szakmai pályafutása egyik legnagyobb megpróbáltatásán.

A gazdaság minden szereplője, de különösen a kis- és középvállalatok számára sorsdöntő, hogyan reagálnak a recesszióra, sikerül-e cégük ügymenetét hozzáigazítani a gyorsan és kedvezőtlenül változó környezethez, megtalálni a működésben rejlő lehetséges tartalékokat, felfedezni új lehetőségeket. Akár olyanokat is, amelyek eddig is kínálták magukat, ám most, a reálfolyamatok kényszerítő hatására talán jobban észrevesszük őket. Összeállításunkban olyan lehetőségekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek minden cég számára rejtenek magukban tartalékokat. Ne feledjük, a válságot mindig fellendülés követi, de az, hogy abból melyik cég fog profitálni, attól is függ, most hogyan dönt!

Méltán pályázhatna a „legbonyolultabb jogi szabályozások klubja” tagsági kártyájára az új közbeszerzési törvény, amely ilyen minőségében a toplista élén van. Már az első lépések megtétele, az egyes eljárási fajták kiválasztása is komoly fejtörést okozhat ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek egyaránt. Most a nemzeti és közösségi közbeszerzések lényegi vonásait, a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze. A kialakuló „új szakma”, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó intézményének, valamint a közbeszerzések jogorvoslati rendszerének főbb szabályait a következő számunkban boncolgatjuk.