– Miért olyan fontos az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis, amit stílusosan április 19-én, Emma napján mutatott be a sajtónak?

– Elsősorban azért, mert tizenkét éve, a munkakönyv megszüntetése óta Magyarországon a foglalkoztatásról nem létezik megbízható adatbázis, csak statisztikai becslések. A 21. század elején azonban a nyilvántartás korábbi formájához nem lehet visszanyúlni – ezt az adatvédelmi törvény sem engedi meg –, de nem is érdemes, hiszen a korszerű technika ma már gyorsabb és egyszerűbb megoldásokat kínál. Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartási Rendszer kialakításáról és bevezetéséről az Országgyűlés 2003. november 10-én hozott törvényt. A nyilvántartás célja a munkaerőpiac átláthatóságának a megteremtése, a munkavállalók jogbiztonságának a növelése és a munkaügyi ellenőrzés segítése.

– Jelent-e az EMMA akár a munkáltatók, akár a munkavállalók számára adminisztrációs többletfeladatot?

– Nem. A munkavállalóknak ugyanis semmilyen teendőjük nincs ezzel kapcsolatban. A munkáltatóknak pedig a munkaviszony létesítését vagy megszüntetését eddig is be kellett jelenteniük a munkaügyi központokban. Változik viszont, hogy míg erre korábban nyolc munkanap állt rendelkezésre, most azonnal jelenteni kell, hiszen az adatbázis naprakészsége csak így biztosítható. Ám ez a jelentés nagyon egyszerű, miután minden munkáltató kap egy PIN-kódot, amelynek a segítségével telefonon vagy interneten lekérdezheti a róla nyilvántartott adatokat, és ugyanígy közölheti a módosításokat.

– Mi történik, ha hibás adat kerül a rendszerbe?

– Adategyeztetés indul, és ha tisztázódott a hiba oka, korrigálják a tévedést. Ha viszont kiderül, hogy a munkáltató szándékosan nem jelentette be új dolgozóját, akkor megindul az ilyenkor szokásos eljárás.

– Milyen, a gyakorlatban felszínre kerülő esetleges problémákra készültek fel, és hogyan?

– Miután az adatbázis összeállításánál az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár meglévő, nem éppen korszerű nyilvántartási rendszereiből indultunk ki, így számítani lehet rá, hogy a gyakorlatban kiderül majd, ezek nem elég pontosak, tehát korrigálni kell őket. Továbbá az induláskor bizonyára sokaknak lesznek kérdései. Minderre a hivatalokban és a telefonos ügyintézőknél ideiglenes létszámtöbblettel készültünk.

– Mennyibe kerül az EMMA létrehozása és működtetése?

– A beruházás, ami a legkorszerűbb informatikai rendszer kiépítését jelenti, mintegy hatszázmillió forint, az összes erre szánt költség pedig az idén, az ez évi működtetéssel együtt, 1,6 milliárd forint, amihez a forrást a Munkaerő-piaci Alap biztosítja.

– Egyszerűsíti-e az EMMA a jövőben például a nyugdíjjogosultság megállapítását?

– Az továbbra is az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre marad, de értelemszerűen az EMMA elősegíti majd az ő adataik pontosítását is. A különböző célú, bár azonos tartalmú nyilvántartási rendszerek összevonását azonban az Alkotmánybíróságnak a személyi számokról hozott emlékezetes döntése, illetve a személyiségi jogok védelme nem teszi lehetővé.

– Az EMMA Magyarország uniós belépésével egy időben kezdi meg a működését. Ám néhány ország nem teszi lehetővé azonnal és teljes körűen a szabad munkaerő-áramlást, mert félti a saját munkavállalóit. Mit gondol, joggal?

– Nem hiszem, hogy az uniós belépés után jelentős számban mennének a honfitársaink külföldre dolgozni, hiszen ezt már eddig is megtehették volna. Németországban például feleannyi magyar vállalt munkát, mint amennyit a kontingens megenged. Azt pedig, hogy néhány ország – köztük éppen a németek – miért félnek mégis a magyar munkavállalóktól, tőlük kellene megkérdezni. Én azt hiszem, hogy ők inkább a szociális ellátórendszereiket féltik, de mivel arra nem kértek derogációt, így – sajátos csapdába kergetve magukat – a szabad munkaerő-áramlást derogálják. De biztos vagyok benne, hogy ez az ő versenyképességükre sincs pozitív hatással.

– Más: ezekben a napokban jár le az a határidő, amit a kormány azoknak a vállalkozásoknak adott a helyzetük legalizálására, amelyek úgynevezett kényszervállalkozóként alkalmazzák a velük valójában munkaviszonyban állókat. Van-e már információja arról, hogy ez hány kisvállalkozást és milyen körben érint?

– Nem gondolom, hogy ez tömeges probléma lenne, és azt sem, hogy elsősorban a kisvállalkozásokat érintené, hiszen azok, ha jellemzően minimálbéren is, de munkaviszonyban dolgoznak és dolgoztatnak. Inkább a középméretű vállalkozásoknál merülhet fel, és ott is csak néhány szakmában, például a médiumoknál, ahol valóban bevett gyakorlat a munkavégzésért a számlaadás. A tárca egyébként erről nem gyűjt adatokat.

– A kormányoldali és az ellenzéki politikusok között gyakori a számháború a foglalkoztatottsági adatokat illetően, s míg önök javulásról beszélnek, a másik oldal cáfol. Mit gondol a hazai munkaerő-piaci helyzetről a legfrissebb adatok tükrében?

– A számháború oka az, hogy ha a KHS adatai kedvezőtlenek, akkor azokat az ellenzék előszeretettel eltúlozza, ha pedig kedvezőek, mint jelenleg, akkor nem fogadja el hitelesnek. Pedig nagyon egyszerűen, három fő adatot kell következetesen egybevetni: a foglalkoztatottsági arányokat, a munkanélküliségi rátát és az inaktívak számát, illetve arányát. A jelenlegi KSH-adatok a foglalkoztatottság szerény mértékű, de tartós növekedését mutatják és a munkanélküliek számának mérséklődését. Ami önmagában is biztató, de még inkább az, ha figyelembe vesszük, hogy a többletmunkahelyek a versenyszférában jöttek létre, miközben a közigazgatásban csökkent a foglalkoztatottak száma. Ezzel együtt természetesen nagyon fontos a régiók közötti különbségek elemzése, és a kormány több olyan programon dolgozik, amelyekkel e különbségeket kívánja csökkenteni, és a leszakadókat felzárkóztatni.

A szükséges adatok

A munkaügyi adatbázis a munkaadók és a velük munkaviszonyban álló munkavállalók adatait tartalmazza. A munkaadók esetében az adószámot, a vállalkozás nevét, székhelyét és telephelyét, valamint a saját adataihoz való hozzáférést biztosító kódját.

A munkavállalóról a bejelentéskor közölni kell a nevét, születéskori nevét, nemét, anyja nevét, születési helyét és idejét, TAJ-számát, állampolgárságát, személyi alapbérét, a munkaidő hosszát, az adott munkaviszonyhoz kapcsolódó iskolai végzettségét és szakképzettségét.

Költözzön a munkához a munkaerő

A munkaerő-áramlás feltételeinek javítása érdekében átfogó program elindítását kezdeményezte április közepén a kormánynál a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A már tartós szakmunkáshiányt enyhítheti, hogy az országon belül a munkához költözzenek az emberek onnan, ahol élnek, de ott nem tudják őket foglalkoztatni.

A hiányzó szakmunkások száma ma már meghaladja az 50 ezret Magyarországon, s egyelőre tartósnak tűnik a tendencia. Sőt! Bihall Tamás, az MKIK elnökségi tagja, az oktatási és szakképzési kollégium elnöke szerint hamarosan a 80 ezernél tartunk. Eközben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 20 százalékos a munkanélküliség. A kamara a versenyképesség egyik alapfeltételeként a szakmunkásképzés feltételeinek javítását fogalmazta meg programjában, s el is érte, hogy a kormányzat jogosítványokkal lássa el a szervezetet. Például a kamarai vállalatok határozzák meg a szakképzés gyakorlati oktatásának tematikáját, oktatnivalóját, illetve a tanműhelyekből vállalati környezetbe kerül a gyakorlati ismeretek oktatása. A jogszabályok 2005-től általánossá tették a tanulószerződés intézményét. Igaz, egyelőre csak tizenhat mesterségnek – például a kőműves, a villanyszerelő, az ács, a kereskedő – képzését felügyeli a kamara.
Sem a szakmunkásképzés, sem a munkaerő mobilitását esetlegesen elősegítő majdani kormányzati program nem ad azonban választ a mind több iparág napi problémájára, a szakképzett munkaerő hiányára. Ezért a kamarai elnökségi tag szerint is elkerülhetetlen, hogy határainkon túlról alkalmazzanak a cégek munkaerőt. Elsősorban magyar ajkú munkavállalók felvételére kerülhet sor, és elképzelhetően nem csupán Szlovákiából, ahonnan az európai uniós csatlakozást követően egyszerű feltételekkel érkezhetnek az emberek, hanem Ukrajnából és Romániából is.

Állásajánlatok az interneten

Húszezer állami és százezer a magánszférában kínált állásajánlatot tartalmazhat hamarosan az úgynevezett EURES-hálózat – tájékoztatott a munkaügyi tárca –, amelyik összekapcsolja a hazai, illetve az uniós központi álláshely-adatbázist. A magyarországi EURES-weboldal – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu) portáljáról – már most is elérhető. Az EU-ból származó adatok, információk azonban lapzártánk után, május elején válnak magyarul is olvashatókká, s jövő év januárjától lesznek ugyanitt megtalálhatók a betöltetlen állásokról szóló uniós nyilvántartások.

Igaz, nem ez az első ilyen szolgáltatás, hiszen évek óta tevékenykednek a piacon hazai és nemzetközi adatbázisokkal, testre szabott kereslettel és kínálattal, az álláskeresőkről minősített paraméterekkel rendelkező üzleti vállalkozások. Ám ez az első állami. A munkaügyi tárca mégsem tervez együttműködést a magánadatbázisokkal. A megkérdezett tanácsadó cégek viszont nem zárják ki, hogy alkalmasint keressenek az EURES-hálózat rendszerében, bár nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy az bővebb lesz, mint a már működők.