Az egyetemen találkoztak az internettel. Elbűvölte őket a világháló kínálta lehetőség és perspektíva. Szilágyi Péter akkor a Műegyetem informatika, Végvári Imre, az ELTE pszichológia–média szakos hallgatója volt, s elhatározták, hogy közös céget alapítanak. 1997 nyarát írtuk ekkor.

Gerillamarketing és útkeresés

Tipikus – ahogy akkoriban mondták – garázscégként, vagy inkább „garzonlakáscégként” indult a Mirai Interactive, merthogy Végvári Imre 36 négyzetméteres otthonában kezdte meg a működését. Alapítóinak optimizmusát nemcsak a névválasztás mutatja – „mirai” japánul jövőt jelent –, hanem az is, hogy rögtön korlátolt felelősségű társaságot hoztak létre. Igazi céget. Az ügyvezetői poszt Péteré lett, a kreatív igazgató tiszte pedig Imrére várt; s ez így van mind a mai napig.

Induláskor a cégnek nemcsak a törzstőkéje volt kicsi – akkoriban az alsó határ egymillió forint volt –, hanem a működési tere is. Szilágyi Péter így fogalmaz:

– Minimális, mondhatni gerillamarketinget folytattunk, s túlzás lenne azt mondani, hogy kiforrott koncepciónk lett volna. A képességeinkre alapoztunk, elsősorban a kreativitásra és a fejlesztésre koncentráltunk. Az első egy-két évet az útkeresés jellemezte, ami nem csoda, hiszen az induláskor nálunk még nemigen volt internet, és a fejlődés tempójára sem volt semmiféle garancia. Az interaktivitás fejlődéséről nem is beszélve… Az első nagy ügyfelünket nemcsak arról kellett meggyőznünk, hogy szüksége van vállalati honlapra, hanem azt is el kellett magyarázni, hogy mi az.

Persze elsőként a saját honlapjukat készítették el, amely nem pusztán referenciaként szolgált, hanem gyakorlati haszna is volt: ezen keresztül is érkeztek megkeresések. Elsősorban olyan cégektől, amelyeknek volt némi ismeretük e téren; ezek többsége nyugat-európai társaságok itteni vállalata vagy érdekeltsége volt.

Az interaktivitástól a párbeszédig

Az interaktív kommunikáció, az innovatív eszközök és megoldások használata a kezdettől a cég tevékenységének fő irányvonalát jelentette.

– Az „interaktív” kifejezést sokféle értelemben használják, de a működési területünkön mára kikristályosodott a jelentése: olyan ügynökségtípust jelöl, amely elsődlegesen digitális csatornákkal foglalkozik; ilyen elsősorban az internet és a mobilkommunikáció, de az érintőképernyő és CD-ROM is idetartozik – magyarázza Imre.

– Itt azonban nem az az érdekes, hogy on-line vagy off-line, hanem az, hogy kétirányú a kommunikáció – fűzi hozzá Péter –, s a cél az, hogy az eseti kétirányúságot folyamatos párbeszéddé alakítsuk.

Mint interaktív ügynökségnek az a feladatuk, hogy ehhez a kommunikációhoz az ügyfél számára eszközöket és alkalmazásokat alakítsanak ki, és segítsenek használni az interaktív felületeket. A webdesign is része az inetraktív ügynökség tevékenységének, de ez utóbbi jóval több annál – hangsúlyozzák mindketten –: stratégiai és partneri együttműködés az ügyfelekkel.

Ez azt jelenti, hogy a Mirai Interactive nem pusztán egy-egy megoldást szállít az ügyfélnek, hanem részt vesz komplex marketingkommunikációjának kialakításában. Ehhez hozzátartozik többek között az is, hogy hogyan jelenik meg az üzenet. Mert minden kommunikációs csatornának megvannak a maga sajátosságai: más csatorna, más standard.

Az új gazdaságban a klasszikus üzleti modellek nem igazán működnek, mondják, az interaktív ügynökségi modell viszont biztosítja a maximális hatékonyságot, a vállalatra, iparágra szabott. Ebben az üzletágban az a lényeg, hogy a formák és a tartalom internetkonform legyen. Szilágyi Péter és Végvári Imre külön kiemeli: itt lényegbevágó fontosságú az innováció. Ez az a terület – nemcsak sajátosságainál, hanem dinamikus fejlődése folytán is –, ahol mindig újat kell mutatni. S persze az sem mellékes, hogy minél innovatívabb, annál hatékonyabb a kommunikáció.

Az is növelheti a hatékonyságot, hogy egyre inkább teret nyer az integrált kommunikáció, a különböző csatornák együttműködése. Ez az interaktív területen egészen bonyolult megoldásokat is jelenthet, például mobil- és internetes kommunikáció összehangolt együttesét mondjuk call-centeres visszacsatolással.

Dinamikus növekedés, önfinanszírozó működés

Az elmúlt hat évben folyamatosan bővült, alakult a cég, s mára a piac egyik meghatározó interaktív ügynökségévé vált. Az internetes közeget körüllengő bizonytalanság és a piac kialakulatlansága azonban ezt a vállalkozást is folyamatos alkalmazkodásra, gyors reagálásra készteti.

– A Mirai Interactive szilárd alapokon nyugszik, a bevételeiből fedezi folyamatos növekedését, fejlődését – mondja Szilágyi Péter. – A dotkomlufi kipukkanása óta persze nagyobb a bizalmatlanság az internetes és általában az IT cégekkel szemben, a tőkebevonás nehéz feladat. Éppen ezért olyan modellre rendezkedtünk be, amely önfinanszírozással képes megalapozni a vállalat fejlődését.

– Tőkebevonással ugyan fel tudjuk gyorsítani a fejlődés sebességét, viszont fontos szempont a piac fejlődési sebessége is. Azaz nem célszerű sokkal gyorsabb ütemben nőni, mint az ügyfélpiac fejlődési dinamikája, mert az hamar visszaüthet, és éppen az ellenkező lehet a hatása – egészíti ki a képet Imre.

Persze ez a fejlődési ütem igazán imponáló: a Mirai 2001-ben és 2002-ben is bekerült a Deloitte and Touche cég díjazottjai közé, mint a régió 50 legdinamikusabban növekvő, technológiaorientált vállalatának egyike. Az árbevétel alapján mért növekedésük ugyanis 300-400 százalékos volt. Az ütem mára mérsékeltebbé vált: 2002-ről 2003-ra már csak 40-50 százalékos, ami ez évre 140-150 millió forintos árbevételt prognosztizál.

– Erős szervezési feladatot jelentett számunkra, hogy önerőből finanszírozni tudjuk a fejlődést. Fegyelem, minimális redundancia és megfelelően gondozott humán terület kell. Projektalapú a működésünk, a feladatokhoz kell a szakemberek kapacitását hozzárendelni. Az állandó munkatársi állomány 25 fő, s ehhez kapcsolódnak szükség szerint a „szabad vegyértékek” – magyarázza Péter.

A likviditás megőrzése – mint a legtöbb magyar cégnek – számunkra is komoly kihívást jelent. Szerencsére 30–50 projektjük fut párhuzamosan, és ez olyan nagyságrend, amelynél már jelentősen csökkennek a likviditási gondok.

Piacot építeni és kiszolgálni egyszerre

A jelenlegi globális gazdasági recesszió az ügyfeleket is egyre inkább arra ösztönzi, hogy keressék a költséghatékony megoldásokat; márpedig a vállalati interaktív jelenlét ilyen, amelynek segítségével a célok gyorsabb megvalósítására nyílik lehetőség.

Arra kérdésre, hogy mi jelentette a legnagyobb nehézséget a cég eddigi élete során, némi habozás után azt mondják a Mirai tulajdonosai: az úttörő szerep, piacot építeni és kiszolgálni egyszerre. Mert itt nem elég csak harcolni az ügyfelekért. Ez nemcsak azért van így, mert a kínált szolgáltatás folyamatosan fejlődik, alakul, hanem mert az igényeknek is nehéz megfelelni. Merthogy az ügyfelek elképzelései igencsak képlékenyek; el akarják érni az ügyfélkört, de nem pontosan tudják, hogyan.

De az elmúlt két-három évben már kialakult az a kör – elsősorban nagyvállalatokból –, amely ügynökségi minőségű partnert keres. A Mirai Interactive-nak számos ilyen ügyfele van, többek között a Borsodi Sörgyár, az OTP csoport több tagja, s British–American Tobacco, a McDonald’s, az Unilever.

Ami pedig a perspektívát illeti: való igaz, hogy ma még interneten keresztül viszonylag szűk kör érhető el, de a technológiai fejlődés – például az egyre nagyobb sávszélesség – nagy húzóerő. A mobil is feljövő terület, bár ami a szolgáltatási portfóliót illeti, még elmarad a technológiai lehetőségektől.

– Ahhoz, hogy megőrizzük a helyünket, gyors reagálású csapat kell legyünk, s pár lépéssel a piac előtt kell járnunk ­ mondják a tulajdonosok. S arról kezdenek beszélni, hogy már megvan a stratégiájuk az uniós csatlakozás utáni időszakra, s dolgoznak azon, hogy a nemzetközi nyitás lehetőségeit kihasználva hogyan tudják megoldani a közvetlen együttműködést és jelenlétet, mert ez szakmájuk egyik alapköve.