Tévhit lenne azt gondolni, hogy a piac által áhított versenyt majd a telekommunikáció liberalizálása hozza meg. Hisz az adatátvitel területén már évek óta zajlik, és az IP telefónia terjedésével a nemzetközi és a belföldi távolsági hívások területén is megindult a piac felosztása. Az egyéni vezetékes előfizető ebből persze mit sem érzékel, de ő 2002. január elsejét követően sem valószínű, hogy hirtelen „szolgáltatódömpinggel” fogja magát szembetalálni.

Univerzális mobil távközlési rendszer alapú adathívást Magyarországon először a Pannon GSM bonyolított le október elején, a hónap végére pedig a Westel kiépítette az első ideiglenes magyarországi UMTS teszthálózatot. Ennek ellenére még várnunk kell arra, hogy ez mindennapjaink része legyen: a kereskedelmi szolgáltatás gyakorlatilag 2005 második felében indulhat el.

Legújabb mobiltelefonját a 2003-as hannoveri CEBIT kiállításon mutatta be először a nagyközönségnek az amerikai gyártó. A V600-as típusszámú, felső kategóriás modell nagy felbontású, színes kijelzőt kapott, és a ma ismert valamennyi szolgáltatást felvonultatja.

A japán–svéd gyártó első kettényitható modelljét, a Z600-ast a hivatalos itthoni megjelenés előtt vehettük alaposabban szemügyre. Az új készülék a T610-es modellhez képest tudásában nem, külsejében annál inkább változott.

Eddig mindenki számára egyértelmű volt, hogy ki számít telefonszolgáltatónak. Az utóbbi hónapokban azonban mindez kissé összekavarodott az IP telefónia, illetve a VoIP technológiák megjelenésével.

A kis- és középvállalatok sok tekintetben hasonló eszközöket és szolgáltatásokat igényelnek, mint a nagyvállalatok, ráfordítható költséget azonban - méretüknél fogva - sokkal alacsonyabb szintet tudnak megtermelni, mint azok. Az integrált vállalatirányítás rendszerek között már régóta léteznek a kisebbekre testreszabott megoldások, amelyek olcsóbban kínálnak hathatós segítséget. Most a technológia fejlődése lehetőséget adott arra, hogy a távközlési szolgáltatók a kkv-k számára kifejlesztett adatkommunikációs megoldással is bővítsék portfóliójukat.

A néhány éve még vad látomásnak számító víziók ma már tulajdonképpen kézzelfogható és használható valóságokká váltak, az újabb víziók pedig már nem is annyira merészek a távközlési piacon, amelyet persze alakítanak az igények, de talán ezeknél is jobban a fejlesztések révén megjelenő lehetőségek.

Az elektronikus kereskedelem leghatékonyabb színtere világszerte az elektronikus piactér. A vállalatoknak, legyenek azok eladói vagy vevői pozícióban, csak egyetlenegyszer kell megfogalmazniuk, leírniuk vételi vagy ajánlati listájukat, s ezzel a piactéren szereplő valamennyi potenciális üzleti partnerükhöz azonnal eljuthatnak. A tapasztalatok szerint e virtuális kereskedéssel a nagyvállalatok beszerzési folyamataikat tehetik gyorsabbá, átláthatóbbá és mindenekfelett olcsóbbá, míg a kisebb cégek főként beszállítóként olyan biztos üzleti lehetőségekre tehetnek szert, amelyekről még álmodni sem mertek volna. Magyarországon idén májustól népesülhet be két horizontális e-piactér (vertikálisból már több is van), s a piactérhez csatlakozók száma rohamosan nő. Tapasztalatok szerint az a piactér a sikeresebb, amelyik meg tudja nyerni a nagyokat arra, hogy beszerzéseiket oda tereljék. A szállítóik pedig jönnek utánuk.

Az it-szektor ma már a világgazdaság húzóágazata. Ezt az állítást sok elemző fejében megkérdőjelezi az it-cégek elmúlt egy évben tanúsított mélyrepülése, növekedési rátájuk csökkenése. A hagyományos gazdaság már-már tudomásul vette hanyatló státusát, főnixmadárként feltámadt, és diadalt ül. Korai az öröme – állítják az új gazdaság szakértői.

Bennünk van egy regionális it-központ szerepkörének lehetősége – állítja Fülöp Melinda, a több mint 260 informatikai vállalkozást tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szövetség jelentős erők bevonásával dolgozik azon, hogy a hazai it-szektorról európai színvonalú adatszolgáltatást építsen ki. Az igazgatónő szerint ez az egyik legalapvetőbb feltétele annak, hogy az EITO – European Information Technology Observatory –, az Európai Unió információs technológiai szektort mérő, kutató szervezete Magyarországot az európai országok között mérje, adatai a tizenötök között jelenjenek meg. Erre még a csatlakozás előtt esélyünk van. Jelen pillanatban a kelet-európai blokkban szereplünk.

A piac és a profit közül az új gazdaságot övező eufória az előbbire szavazott. A piacszerzéssel serkentett növekedés és a költséges fejlesztések mozgatták a szektort. A részvényárak is ezt a gondolkodást tükrözték: 1999-ben a tőzsdei cégek értéke – 34 ezer 600 milliárd dollár – a történelemben először haladta meg a világ termékkibocsátásának értékét, 4500 milliárd dollárral. A felhalmozódott adósságok láttán a pozitív elvárások korrekcióba, majd krónikus alulértékelésbe csaptak át, és a technológiai részvényeket jegyző amerikai Nasdaq 3000 milliárd dollárt vesztett értékéből, ami megfelel a globális GDP 13 százalékának! De a kibillent egyensúly visszaállásában és a hosszú növekedésben senki nem kételkedik.

Szakértők egybehangzó értékelése szerint a hazai it-szektor még nem húzóágazat, ám a magyar gazdaság egyik legnyitottabb területe. A szektor egyes szereplőinek világméretű megroppanásából kiindulva ez jelen pillanatban inkább szerencsének mondható. A szektor itthoni húzóágazattá válásának kilátásai biztatóak. Ám növekedésének korlátot szab a gazdaság és az államigazgatás több területének elmaradottsága. Csak a legutolsó pillanatok felismerése az a körvonalazódó vélemény, hogy a fejlődés motorját a hazai gazdaság széles bázisát adó kis- és közepes méretű vállalatok informatikai igényszintjének ugrásszerű növekedése indítaná be.

A PC huszadik születésnapját ünnepelte a közelmúltban a Szilícium-völgy szívében az Intel és a Microsoft, kellemes hangulatban. Tehették ezt azért is, mert miközben a legtöbb informatikai gyártó nemegyszer profit warningokat volt kénytelen közzétenni a közelmúltban, a Microsoft rekord árbevételről számolt be a július 18-án nyilvánosságra hozott, második negyedéves és éves pénzügyi jelentéseiben. Az iparág mai két óriása – mint cikkünkből kiderül, induláskor alig remél a lassú, de biztos fejlődésnél többet – a találkozón felvázolta, miként képzeli a jövőt. A szoftverek, ezen belül főként az alkalmazások mellett a hardverekről is szó esett…

A figyelmes szemlélő a hardverekkel kapcsolatos hírekben a digitális fényképezőgépekről és LCD megjelenítőkről szólók között felfedezheti, hogy minden neves gyártó bejelentett már 64 bites számítógépeket. Ha sürgős tennivaló egyelőre nincs is velük, fel lehet készülni arra, hogy lesz.

Hardver. A kézzelfogható, a gép, amely nem pusztán a program, az agy burka, legalább annyira szellemi termék maga is. A hardver- és szoftveripar megkülönböztetése tehát egyre kevésbé helytálló, a két szektor szereplői, termékeiket kombinálva, univerzális szolgáltatásokat alakítanak ki széles körű célközönség számára.

A szoftverek frissitése folyamatos üzlet, az új verziókkal ugyanarról a termékvonalról több bőrt is lehúznak. A hardvert nem lehet ennyiszer eladni. A 90-es évek második felében a csökkenő árak és az internet-hozzáférésre irányuló fogyasztói igények pörgették az üzletet. Mára krónikus motivációhiány lépett fel a felhasználóknál, legalábbis ami a hardvervásárlást illeti. A kiutat az új technológiák bevezetése jelentené, ami a készülékek új generációinak piacra dobásával jár együtt. Csakhogy ehhez sok esetben maguk a fogyasztói igények hiányoznak – lásd WAP, 3G –, s így ezek a fejlemények aligha lendítik fel a hardverszektort.

Kevesen tehetik meg manapság – de ők sem sokáig –, hogy ne költsenek informatikára, ne vegyenek tudomást az üzleti világ rohamos átrendeződéséről, amely előbb-utóbb mindenkit rákényszerít arra, hogy időről időre cserélje, bővítse, korszerűsítse informatikai rendszerét, berendezéseit. Esettanulmányaink készítésekor feltettük a kérdést: milyen költségekkel jár ez a lépéstartás, s ezek évről évre hogyan változnak? A három különböző szektorban dolgozó három cég példájából egyértelműen kiderül, hogy az informatikai fejlesztés egy idő után kilép a cég növekedési ütemének kereteiből, s annál nagyságrendekkel erőteljesebb tempót és költségnövekedést igényel.

Nemsokára több mobil számítógépet (laptopot, notebookot, magyarul: noteszgépet) vásárolnak, mint asztalit - jósolják évek óta a piackutató intézetek, de ma még mindig csak minden harmadik újonnan beszerzett PC hordozható. Ám a használatban így is lassan, de biztosan növekszik az arányuk

Az analóg másolástechnikához a kelet-közép-európai régió országai ragaszkodnak a világon a legjobban. A legmaradibb közöttük is Lengyelország. A digitális hullám Magyarországon a legerősebb. Tavaly az irodai piacra eladott fénymásoló gépek 75 százaléka még analóg volt, idén viszont – az eddigiek alapján úgy tűnik – az értékesítések felét digitális berendezések alkotják majd.

A virtuális biológiai fegyverek és az ellenük való védekezés a virtuális világ régi valósága. A fizikai világ csak most néz vele szembe. A lépfene-baktériumot is levelek terjesztik, csak megfoghatók. A párhuzam nagyon morbid, de a bilológiai fegyverekkel szembeni védekezésnél talán tapasztalatokat lehet meríteni a virtuális fertőzések elleni küzdelem régebbi gyakorlatából. Ma körülbelül 53 ezer vírust ismerünk. A vírusok egyre alattomosabbak és okosabbak, lelassítják a számítógépeket és -hálózatokat. A vírusok elleni védekezés ezért ma már túlmutat a különböző férgek elleni szoftverek beszerzésén és PC-re telepítésén: áldozni kell a vállalati rendszer külső-belső kommunikációjának biztonságára, védelmére is.

A szoftver a számítógép agya. Az egyes szoftverek egymással kommunikálva, tudásukat összeadva hallatlan minőségeket produkálhatnak. Úgy mondják, a tudás alapú társadalmak korában élünk. Ebben a világban a tudás a legkelendőbb termék. Ha az egy ember agyában levő összes tudást beletápláljuk a számítógépébe, az elszigetelten működő gép csak működtetője által, annak kiszolgáltatva tudja tartalmát produkálni.

A magyar szoftverfejlesztő cégek egyenként kicsik és nem elég tőkeerősek, hogy jelentős nemzetközi fejlesztésekbe bekapcsolódjanak. A magyar piac pedig ahhoz kicsi, hogy - innen nem kilépve - a vállalatok megfelelő mennyiségű és minőségű munkához jussanak. Összefogásra van szükség ahhoz, hogy a magyarországi szoftverfejlesztés – az adottságainak megfelelően – valóban jelentős ágazattá nője ki magát, és labdába tudjon rúgni a világpiacon.

A privatizációra készülődő Bábolna Rt.-nél egységes, a gazdálkodást és az üzleti tevékenységet a lehető legjobban támogató informatikai rendszert kell létrehozni – döntött a cég vezetése. A több fázisban megvalósuló projekt részleteiről Stúr Dénest, az új informatikai igazgatót kérdeztük.

A Microsoft diktálja ma a feltételeket a hardver- és szoftvergyártóknak. E tény cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy a világban működő PC-k mintegy 90 százalékán Windows operációs rendszer fut. Ezáltal nemcsak a gyártók, hanem a felhasználók is a Microsoft fejlesztési és árpolitikájától, na és természetesen a világpiaci igények ellátásának felelősségérzetétől függenek. A Microsoft tervei ugyancsak nagy ívűek, fejlesztői kapacitásával egyre kevesebben bírják a versenyt. Úgy tűnik, hogy a jövő szoftvergyártási trendjeit, a tömegigények kielégítését is a Microsofthoz kell igazítani. Ezért érdemes a világ szoftvergyártási helyzetképét a Microsoft elemzésével kezdeni.

Egy nyelven beszélünk, közös platformon vagyunk. Ezeket a kifejezéseket használjuk, ha értjük egymást, és együtt is tudunk dolgozni. Így van ez a számítógépes információ világában is. Az informatikai eszközökkel történő kommunikációban a legnagyobb probléma az, ha különböző rendszerekből érkező információt egyszerűen nem érti a másik, s emiatt bonyolult és drága fordítóprogramokon kell keresztülfuttatni. Az internetes kommunikáció is csak a weboldalakra, megfelelő nyelven kitett információkkal működik, a háttér vállalati rendszerekben megszületett adatok átfordított változatával. Egyelőre. De itt az XML, az a szabványosított nyelv, amely a közös nevező abban a világméretű kommunikációs rendszerben, ahol minden alkalmazás, minden rendszer a azonnal kommunikálhat egymással az interneten keresztül. A számítógépes szabványok egyre egyszerűbb formái és szélesebb körű elterjedése tehát nemcsak a gyártók, hanem a fogyasztók életét is megkönnyítik, pénztárcájukat megkímélik.

A számítógép-monitorok a PC-k globális terjedésével váltak fontossá, és ahogy az utóbbiak sebessége és tudása növekedett, úgy lettek kifinomultabbak ezek is. Ma már maximálisan kímélik a szemünket, és eltérő felhasználói igények szerint készülnek. Képfelbontásuk pedig nagyobb, mint például a színes televízióké, ezért professzionális és multimédiás használatra is megfelelnek. Csupán a képátló „méltatlan” mérete és az ára miatt nem váltják ki a televíziókat.

Mintegy százharminc résztvevőt vonzott november 23-án a Piac és Profit második konferenciája, amely az elektronikus kereskedelem előnyeit járta körül, kaput nyitva a kis- és közepes vállalkozások döntéshozóinak erre a határtalan piacra. Az Informatikai Kormánybiztosság itt jelentette be a 6. számú, új pályázatát, amellyel a kis- és középvállalkozások informatikai fejlesztésekhez juthatnak forráshoz.

A Microsoftot legtöbben mint irodai infrastruktúra szállítóját ismerik, hiszen a Windows és Office valamelyik változata szinte minden elektronikus irodában megtalálható. Kevesebben tudják talán, hogy több mint tíz, üzleti környezetben használható szervertermékkel is a piacon van, vagy az élharcosa például az egységes üzleti kommunikációs nyelv, az XML szabványosításának és elterjedésének, vagy hogy jelentős fejlesztéseket végez a mobil kommunikáció területén. Erről a sokoldalúságról beszélgettünk Major Gáborral, a Microsoft Magyarország üzleti alkalmazásokért felelős menedzserével.

A kis- és közepes vállalatoknak lenne leginkább érdeke az információs technológiát igénylő tevékenységek kihelyezése, mert ők nem képesek önerőből biztosítani az üzletmenetükhöz szükséges, színvonalas infrastruktúrát és alkalmazásokat. A funkciók kihelyezése akár 20-30 százalékos költségmegtakarítást is eredményezhet. Mégis, ez a vállalati kör eddig szinte egyáltalán nem vette igénybe ezt a szolgáltatást.

A legtöbb vállalat azért dönt az integrált rendszerek bevezetése mellett, mert megunja, hogy ahány tevékenység van a cégnél, annyiféle programon fut, s azok többnyire nem beszélnek egymással. Ez zavaró, és egyre több pluszköltséget is okoz. A döntéssel viszont egy többfázisú, akár két-három évig elhúzódó folyamat veszi kezdetét, amely pénzügyileg és más erőforrásokat tekintve is komoly megterhelést jelent a vállalat számára. Hogy végül megéri-e végigélni és megfizetni ezt a megpróbáltatást? Erre talán a bevezetés után öt–tíz évvel lehet megadni a választ.

Az új gazdaságban a feldolgozott információ elsődleges fontosságú, úgy is mint önálló termék és úgy is, mint a kibocsátott termékek alkotórésze. A cég globális versenyképességét meghatározza a termékekbe és szolgáltatásokba beépült tudásmennyiség. A világ értékteremtő folyamatainak legfontosabb helyszíne és közege az iroda: ez a hivatásszerűen szellemi munkát végzők tevékenységének színtere. A termék értékének ma már gyakran kétharmadát, négyötödét az irodákban állítják elő.

Nemrég zajos média- és fórumaktivitás kíséretében két magyar irodai alkalmazáscsomag, a MagyarOffice 1.0 és az Ability Office 2002 megjelenése borzolta fel a Windows XP és Microsoft Office XP újszerű másolásvédelme miatt amúgy is kissé nyugtalan szoftverpiacot.

Hogyan lehet a legjobb ügyfeleket megtartani? Kik hajlamosak a versenytársakhoz szegődni, és miért? Ezek manapság egyre inkább megválaszolható kérdések egy vállalatnál, csakhogy ehhez elő kell valahogyan ásni az adatokat abból a roppant halmazból, ami a rendszerében rejlik. Az adatbányászatot pontosan erre találták ki. Cikkünkben a hazánkban is hozzáférhető megoldásokat mutatjuk be.

Az informatikai fejlesztés nem cél, hanem eszköz arra, hogy egy cég hatékonyabban működjön. Az integrált irányítás bevezetése is ezt szolgálja. Tehát az integrált irányítás kérdésével azoknak is érdemes foglalkozniuk, akik a beruházással egyelőre kivárnak.

Évek óta nem lehet eladni PC-t CD-olvasó nélkül, és még a legkevésbé tájékozottak is hallottak valamit arról, hogy CD-t írni is lehet. Ám a DVD piaca ezekben a hónapokban „robban”, miután elérte a kritikus tömeget. És ezzel egy időben kezd terjedni a CD-nél nyolcszor több adatot tároló DVD-írás képessége a személyi számítógépek között.

Azok a távközlési cégek, amelyek hatalmas pénzeket fektettek be Magyarországon távközlési infrastruktúrájuk kiépítésébe, az infrastruktúrán, nem pedig a szolgáltatásokon alapuló versenyt részesítik előnyben. Ezért ma már – szemben a tíz évvel ezelőtti helyzettel – talán túl sok is a távközlési infrastruktúra Magyarországon.

A DVD mint a képi és hangi tartalom csúcsminőségű hordozója, páratlan karriert fut be világszerte. Az otthoni moziélményt adó DVD-filmek nézése ma már nem is igazán költséges szórakozás, hiszen a lejátszóárak is folyamatosan csökkennek, s egy asztali készülék a DVD-k mellett lejátssza az összes zenei, írott zenei és video CD-nket.

A közepes és nagyobb vállalatok mindegyike informatikai ügyviteli rendszerekkel dolgozik, sőt a kis cégeknél is megtalálható legalább egy számlázóprogram, hiszen az egyszerűbb hardverek és szoftverek beszerzése már nem jelentős anyagi megterhelés. Az új számviteli törvény pedig, amelyik három év türelmi időt adva, 2003-tól mérettől és forgalomtól függetlenül, kötelezően előírja a társaságoknak a kettős könyvvitelt, az utóbbi hónapokban megélénkítette ezt a piacot.

A biztonságtechnikáról az olvasók mintegy 90 százalékának ma is a hagyományos megoldások-eszközök jutnak az eszébe, a riasztó, a hevederzár, esetleg a már fejlettebb, számítógép-vezérelt rendszerek, és még mindig viszonylag keveset beszélünk a napjainkban mindinkább előtérbe kerülő informatikai biztonság problémáiról... Pedig van mit.

Számítógépben már sem nagyoknál, sem kicsiknél nincs hiány. Ez azonban nem igaz az internetkapcsolatra; az internet használatában jelentős a különbség kicsik és nagyok között. A legfrissebb felmérésekből pedig kiderül: a tudatos webhasználat még mindig csak a legnagyobbakra jellemző.

A korábban megoldás és technológia orientált informatikai világ napjainkra egyre inkább szolgáltatásközpontúvá válik, ezen belül az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat az outsourcing. A sikeres tevékenység-kihelyezési partnerkapcsolatnak azonban számos feltétele van.

Az IT szektorban általános a recesszió, de az outsourcing, azaz az erőforrás-kihelyezés piaca folyamatosan bővül. Élesedik a piaci verseny is: kulcskérdéssé vált a hatékonyság és a minőség, az árról nem is beszélve. Kérdés tehát, hogy a vállalati döntéshozók mi alapján döntsenek a feladatkihelyezés mellett.

A korábban megoldás és technológia orientált informatikai világ napjainkra egyre inkább szolgáltatásközpontúvá válik, ezen belül az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat az outsourcing. A sikeres tevékenység-kihelyezési partnerkapcsolatnak azonban számos feltétele van.

Az átlagember a 16 kilohertzig terjedő tartományban hall, ám vannak olyan zenei felvételek, melyek eme tartomány fölött is tartalmaznak részleteket. A hifi hangfelvételi sávszélessége ennek megfelelően általában 20 hertztől 20 kilohertz. A SuperAudio CD (SACD) és a DVD Audio ennél már jóval szélesebb hangtartományt képes megszólaltatni.

Az informatikai költések tetemes része fölösleges pénzkidobás. Vagy azért, mert nem hozza a tőle várt hatékonyságjavulást, vagy azért, mert a meglévő eszközparkkal is el lehetett volna érni eredményt. A fejlett informatikai alkalmazások nem csodafegyverek, a feladatot körülbelül húsz százalékban oldják meg. A fennmaradó nyolcvan százalék azon múlik, hogy az alkalmazásokhoz tartozó filozófia be tud-e szervesen épülni a vállalat működési kultúrájába.

Ahhoz, hogy a vállalatok egyre nagyobb számban kereskedjenek az interneten, nem csak azt kell a belátniuk, hogy ez jelentősen csökkenti a költségeiket: a cégvezetőknek át kell értékelniük korábbi kapcsolati rendszerüket is.

Az otthonunk és a munkahelyünk lassan elképzelhetetlen számítástechnikai eszközök nélkül, ami nemcsak azt jelenti, hogy munkánk, életünk könnyebbé válik, minősége megváltozik, hanem azt is, hogy szinte folyamatos beruházásokra kényszerülünk. A választás sosem könnyű. Ebben szeretnénk segíteni, ezért időközönként teszteljük valamilyen technikai eszköz piacon lévő darabjait.