Az uniós JEREMIE-forrásokra alapozó Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram célja a tőkepiac és a kis- és középvállalkozói szektor párhuzamos fejlesztése. Ezt magán- és állami befektetők részvételével létrehozott, közös kockázati tőkealapok és azok üzleti alapon történő működtetésén keresztül éri el. E program keretében több körben kockázati tőkealap-kezelők pályázhattak uniós támogatásra, amelyet tőkebefektetésként, a normál üzletmenet szigorú szabályai szerint adhatnak tovább a célcsoportba tartozó vállalkozásoknak.

Két alap, hat cég

Az uniós forrásból a pályázók közül nyolc alapkezelő nyert el egyedileg 2,8-5 milliárd, összesen 31,5 milliárd forintot, így a tőlük megkövetelt saját forrásokkal is számolva közel 45 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy befektessék fejlődni képes és akaró kkv-kba. Az eltelt majd' egy év alatt ebből alig több, mint 1,6 milliárd kelt el, ami a rendelkezésre álló tőke 3,6 százaléka.

Eddig mindössze két alapkezelő adta hírül, hogy megtörténtek náluk az első befektetések. A Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. - pontosabban a Primus III. Alap - először a telemarketing., ügyfélszolgálati és egyéb call center-szolgáltatásokat nyújtó Comforce Kft.-be szállt be 170 millió forintos tőkével (lásd Piac & Profit, 2010/7-8. szám), majd egy magyar fejlesztésű, nemzetközi elismeréseket kiváltó diagnosztikai technológiát kidolgozó orvosi diagnosztikai vállalatba 400 millióval. Szeptember eleji hír, hogy az alapkezelő 190 millió forintot fektet be egy induló innovatív vállalkozásba, az AdFit Kft.-be, amely egyenlegközlő, tranzakciós dokumentumokon személyre szabott marketingüzeneteket és hirdetéseket helyez el olyan magánszemélyek számára, akik korábban beleegyeztek a személyre szabott ajánlatok fogadásába.

Nyertes kockázati tőkealap-kezelők

Forrás: Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

A DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. szeptember közepére választotta ki első befektetési partnereit, hármat három iparágban: egy innovatív ipari automatizálási rendszerek fejlesztésére és gyártására létrehozott vállalkozásra 315 millió forintot fordít, egy biotechnológiai vállalkozás 340 milliós invesztíciót, egy orvostechnikai eszköz- és berendezésgyártásra létrehozott cég pedig 200 millió forintos tőkeinjekciót kap. Mint azt dr. Erdei Sándor, a társaság igazgatóságának elnöke elmondta, a következő hónapokban további befektetésekben gondolkodnak, továbbra is jellemzően innovatív, technológiaintenzív iparágakba, illetve olyan vállalkozásokba, amelyek globális terjeszkedésben is érdekeltek. A mostani befektetéseik egyike is már a működés elejétől három kontinensen kíván megjelenni termékeivel.

Emberi alkalmasság

Az eddigi befektetések is igazolják - mint azt lapunk július-augusztusi számában is írtuk -, hogy a kockázatitőke-alapkezelők elsősorban az egészségügy, a biotechnológia, az informatika, az internetmédia, az alternatív energia, az energetika, valamint a szolgáltatások területén működő kkv-k jelentkezését várják, de - ahogy mondják - nem zárnak ki egyéb szektorokat sem, ha innovatív induló vagy a fejlődési lépcsőn előrelépő cégekről van szó.

A lehetőség felkeltette a kkv-k figyelmét, egyre többen érdeklődnek az alapkezelőknél, hogy miként tudnának az alapokból pénzhez jutni. Ami biztos: nem könnyen. Ami bizonytalan: vajon hány további vállalkozás tud megfelelni a befektetők nagyon kemény és sokszor szubjektív elemeket is tartalmazó elvárásainak? Mert nem elég megfelelni a program feltételeinek: a befektetés csak akkor valósul meg, ha az innovatív kisvállalkozás vezetőinek sikerül meggyőzniük az alapkezelő szakembereit arról is, hogy nem csak papírra vetni voltak képesek egy remek üzleti tervet, de emberileg is alkalmasak arra, hogy azt megvalósítsák.