Az utóbbi években a VNU első számú embere ugrásszerű minőségi és mennyiségi változtatásokat hajtott végig szervezetén, amelynek végeredményeképpen a lapkiadó a magazinpiac vezetőjévé vált. A lapportfólió változtatásával rejtvénykiadóból a női magazinok egyik legnagyobb kiadójává nőtt, majd a Figyelő Rt.-vel lépett fúzióra, s integrált egy testidegen lapprofilt, a Zöld Újság komoly peres nyűgével együtt, majd a Vico lapbirodalom megvásárlásával kellett megoldani egy nem mindennapi méretű fúziót. S mindezt úgy, hogy sem a szervezet hihetetlen tempójú bővítése, sem az emberi problémák ne okozzanak fennakadást a lapok megjelenésében, a cég működésében. Sőt folyamatos lapmegújulásokra, új üzletágak kifejlesztésére is futotta. A sikerfolyamat csúcsán a holland tulajdonos bejelentette: globális üzleti érdekei miatt egészben megválik a lapkiadótól.

A kastély építészeti adottságain természetesen nem tudott változtatni. De a funkciókat már saját szakmai elképzelései, tudása, álmai alapján építette ki. Bejárta Magyarország és Európa számos kastélyszállóját, kijárt minden szükséges szakmai iskolát, továbbképzőt. Közben a romokból egyre erőteljesebben bontakozott ki az a gyönyörűség, amit a Parádsasváron átutazó megcsodálhat. Balázs Attila, a Parádsasvári Kastélyszálló ügyvezető igazgatója számára ez a páratlan létesítmény sokkal többet jelent, mint egy munkahely.

Az elméleti és gyakorlati típus különös keveréke dr Könczöl Erzsébet. Stratégiában, rendszerben, folyamatban tud és szeret gondolkodni, de csak akkor érez szakmai sikert, ha az agyakban és papíron megalkotott rendszereket meg is valósíthatja. Persze nem egyedül. Vezető volt világéletében, de együttműködő csapattársakban soha nem szűkölködött. A kedves, meleg mosolyú, gyors mozgású asszony a tudásban, a felkészültségben hisz. A munkája az élete s egyben a tudománya is.

Korcsmáros Péterről ma már mindenkinek az Operabál jut az eszébe, pedig tenoristaként jelentős hírnevet szerzett magának. Már három éve nem énekel. Szakmai nyugdíjba ment 53 évesen, mert az Operabál, cége fővállalkozása ad neki bőven ügyvezetnivalót, stresszt. Ez utóbbiból ma már csak a pozitívfajta lakik az Operabál Szervező Irodában.

Múlt havi számunkban beszámoltunk róla, hogy a Shell Hungary Rt. 2001-ben a Hewitt Inside Consulting két jelentős elismerését is megkapta. Az első tíz legjobb munkahely között végzett, Kapitány István pedig a legjobb vezető megosztott első helyét is elnyerte. Jó főnök, jó munkahely. A kettő valószínűleg szorosan összefügg.

A Rotary Club Budapest Cityt, a Transparency International Magyarországi Egyesületét, a United Way Segítő Erő Alapítványt, az AmCham jótékonysági alapítványát, a Mai Manó Ház fb-elnöki tisztét és még sok más társadalmi tisztséget vállaló Terták Ádám azt állítja, hogy e szervezetekben elsősorban az üzlet érdekében tevékenykedik. Ám magánemberként is kötelességének érzi, hogy rendszeresen adjon jótékonysági célokra, szabad idejét a közjó érdekében tölti el. Terták Ádám erről híres a közéletben. Pedig a köztiszteletnek örvendő gazdasági szakember szakmai eredményei is elismerésre méltók.

Közgazdásznak nem eléggé közgazdász, írónak nem eléggé irodalmi, tudósnak túlságosan gyakorlatias, történésznek nem eléggé tudományos. Ezekkel a szavakkal próbálta magyarázni a Magyar Tudományos Akadémia kupolatermében megtartott születésnapi ünnepségen Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója a Magyar Tudományos Akadémia súlyos mulasztását: nincs az akadémikusok között Kopátsy?

A 35 éves fiatalember látszólag az IT-szektor tipikus topmenedzsere. Az informatikán nevelkedett, energikus, a gyors ütemű világot játszva kezelő, az információs technológiák rohamos változásában lubickoló generáció hatalomátvétele az IT-szektorban Magyarországon is zajlik. Verseghi Nagy Miklós azonban elüt társaitól. Nagyfokú felelősségérzete a rábízott munka és emberek iránt koránál érettebb személyiségről tanúskodik. Az IQSOFT a második munkahelye. Élete egészen ez év elejéig az Ericssonhoz kötődött. 1990-ben alapító tagként, pályakezdőként vett részt a cég indulásában.

A VIV, ismertebb nevén Villanyszerelő-ipari Vállalat neve régmúlt időket idéz. A mai VIV RT. azonban egy vadonatúj cég, modern tulajdonosi szerkezettel, korszerű gyártással és szolgáltatással, zöldmezős beruházással épült gyártóbázissal, huszadik század végi fejlettségű szervezeti, irányítási struktúrával. Csak az emberek a régik. Vezetőjük, Koszta Károly mindig a VIV-nél dolgozott.

Amit megálmodott, azt megvalósította. Fúziós energia dolgozik benne, ha újat alkot. Az ingatlanszakmába is azzal a szándékkal vágott bele, hogy megreformálja. S meg is tette. Amikor 1996 körül kitalálta, hogy külföldi ingatlanokat, pontosabban floridai és spanyol tengerparti házakat akar eladni itthon, magyar állampolgároknak, a szakmából senki nem állt mellé. Örültségnek tartották az ötletét. Dr. Czibere Ilona Mitropa U.S. Kft.-je mögött immár öt év s a külföldi ingatlanpiaci forgalom 60-70 százaléka áll.

Közüzemi vállalat a versenyszektor reflexei, szabályai, gondolkodásmódja és korszerű irányítási módszerei szerint működtetve. Talán ezek a legjellemzőbb paraméterei a Sándor László által vezetett Fővárosi Vízműveknek. Nyoma sincs a kormányzati felügyeletű, önkormányzati tulajdonú közüzemi vállalatokra jellemző hatósági tempónak, gondolkodásmódnak. Mindennek bizonyára döntő oka maga az első számú vezető: Sándor László vezérigazgató.

Berkes doktor – merthogy a sportbalesetekből eredő artroszkópos műtétek legendás specialistáját így ismeri az ország – az Országos Sport-egészségügyi Intézet, vagyis a Sportkórház első számú vezetője. Az idén 50. születésnapját ünneplő intézmény az ország sportegészségügyének megoldására hivatott, s ki is állhatna az élén, mint egy olyan orvos, szakember, aki világéletében szorosan kötődött a sporthoz. De hiába kérdezem az igazgató-főorvost személyéről, sikereiről, eredményeiről, egyes szám első személy helyett azonnal többes számra vált át, és a kórház már elkezdett rekonstrukciójáról beszél. Egy európai színvonalú sport-egészségügyi centrum komplex képét tárja elém. Gyönyörűét. Magyarországon eleddig elképzelhetetlent. Nem éppen egy egocentrikus emberrel állok szemben, gondoltam, s ki is mondtam azonnal. Berkes doktor beletörődött, hogy egy kicsit magáról is beszélnie kell.

Napjaink vezető vállalatainak munkatársai a legfejlettebb internetes üzleti megoldásokat, értékesítési és ügyfélkezelési, kommunikációs módszereket alkalmazzák, állandó tanulásukról, naprakészségükről a belső e-learning gondoskodik. Hogyan él együtt az ember és a technológia? Kitől mástól kérdezném, mint a Cisco Systems hazai leányvállalatának első számú vezetőjétől, Budafoki Róberttől, annak a cégnek a képviselőjétől, amely az internetgazdaság informatikai alapját megteremtő hálózati eszközök világviszonylatban is legnagyobb gyártója és forgalmazója.

Dr. Takács Ildikónak két élete van. Egyik Demján Sándorhoz köti, a másik a reklámszakmához. A „reklám nagyasszonya”, a Reklám Világszövetség alelnöke méltán lett a szakma legelismertebb hazai képviselője. De mégsem erről, hanem Demján Sándorral való, huszonnyolc éve tartó munkakapcsolatáról beszél a legszívesebben.

Lednitzky Péter eddigi pályáját a kapcsolatok és a kommunikáció határozta meg. Egyszerre diplomata és kommunikációs szakember, és volt olyan szerencsés, hogy oda vitte az élet, ahol éppen az ilyen képességekre volt szükség.

Ahol az üzlet összefonódik a technikai megoldásokkal, ott a helye Bucsi Szabó Zsoltnak. Karrierjének állomásai és sikerei ezt a tény támasztják alá.

Érdi-Krausz Gábor nevét említve az emberek arca ellágyul. Az alig 38 éves fiatalembernek, tudatosan vagy ösztönösen, sikerült magát megszerettetnie a vele üzleti vagy munkakapcsolatban álló emberek döntő többségével. Kíváncsi lettem. Ebben a kőkemény üzleti világban, ahol az emberek inkább nyírják, mint fedezik egymást, hogyan s mivel sikerült pozitív érzelmeket előhívnia a sikeres menedzsernek?

Mi rejlik a mostanában nagyon divatossá váló „business coaching” fogalom mögött? Mennyiben különbözik ez az összes többi vezetői és szervezetfejlesztési tréningtől? Megoldást kínál-e a 21. század üzletemberének, szervezetének ahhoz, hogy ebben a gyorsan változó világban folyamatos megújulásra, sikerre legyen képes?- erről kérdeztük Carla Galli pszichológust, a Carla Galli Consulting vezetőjét, NLP-mestert.

Már a 90-es évek elején a köztéri reklámpiac meghatározó szereplőjévé vált a Multireklám Kft. ügyvezető igazgatója, Sopronyi János. A médiavállalkozás tulajdonosa a Széchényi Könyvtár kézirattárában kezdte életpályáját, könyvtárosként. Hét évet dolgozott a könyvek és a tudomány adta természetes nyugalomban, majd váltott egy izgalmasabb világra.

Tökéletes bizalom, egymás megbecsülése, csapatmunka, kiegyensúlyozottság és következetesség – talán ezek a fogalmak jellemzik a legjobban Bozsó Juliannát és az általa vezetett VirusBuster Kft. munkatársait. Úgy, mint bármely más üzletágban, az informatika világában is meghatározóak az alapvető emberi értékek, hiszen enélkül egy csapat sem lehet igazán hatékony.

A magyar PR-szakma egyik legtehetségesebb fiatal szakembereként tartják számon az alig 33 éves Lakatos Zsófiát, aki mintegy fél éve vezeti a budapesti Hill & Knowltont, a patinás nemzetközi kommunikációs cég hazai leányát. Hatalmas tempót diktál, és az elkötelezett, minőségi munkát nemcsak magától, hanem környezetétől is megköveteli. Kevesen tudják róla, hogy pályafutását televíziós műsorvezetőként, szerkesztőként kezdte.

Alig múlt negyvenéves a huszonnegyedik legnagyobb hazai adófizető vállalat első számú embere, Tarsoly József, akinek második munkahelye a Coca-Cola világcég. Tizennégy éve dolgozik a vállalatnál, s majd két éve annak ügyvezetője. Vezetővé nem véletlenül válik valaki, főként egy multinacionális cégnél. Ez a megállapítás, Tarsoly József példáját megismerve, ismét bizonyítást nyert.

Kinevezése első napjaiban mást sem csinált, csak a sajtó előtt állt, s megpróbálta a Magyar Posta körül generált botrányokat kezelni. A vezérigazgató-váltás és a kormányátalakítás közös szereplője, Szabó Pál előző vezérigazgató miniszterré, ezáltal politikai szereplővé válása ugyanis az ellenzék és a magyar sajtó számára izgalmasabb témává tette a Magyar Postát, mint annak előtte. A botránnyá dagadó ügyeket menedzselni, megoldani, közben a céget áttekinteni, az új utakat kijelölni... Ennyi az elmúlt szűk negyedév mérlege. Szűts Ildikónak tehát nem adatott meg a csendben építkezés, a felkészülés és a stratégia alkotásának kegyelmi ideje. De fő szakmájában szerzett tudása, tapasztalata kisegítette a nehézségekből.

Nem, Egyiptomban nem csak a piramisok vannak. A figyelmes látogató sok egyéb szépséget is felfedezhet. A közismert látnivalók mellett érdemes megnézni Kairó változatos negyedeit is, és nem szabad kihagyni Egyiptom legészakibb nagyvárosát, Alexandriát sem.

Vállalkozó, tanácsadó, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Alig néhány hete pedig ő a nemzeti turisztikai marketingszervezet, a Magyar Turizmus Rt. igazgatótanácsának feje. Dr. Niklai Ákos a turizmust, a szállodaipart és a vendéglátást makro- és mikrogazdasági látószögből egyaránt jól ismeri.

 

 

Az alábbi két történet a valóság műve, párhuzamosságuk azonban véletlen. Vagy ki tudja.

Mottó: Miért támadta meg a pénzszállítót? Hogyhogy miért? Hát mert ott volt a pénz!

Mottó: Előre a hagyományok útján!

 

 

Mottó: „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb” … legfeljebb valamely általa teremtett csoda.

 

Mottó: „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb” … legfeljebb valamely általa teremtett csoda.

 

 

 

A gyorsuló időhöz alkalmazkodva, hónapról hónapra leltárba vesszük a világ felfedezéseit, káprázatos alkotásait, amelyek felfedezése, megalkotása alapjaiban képes megváltoztatni az ember életét. S bár némely közülük veszélyeket is hordoz magában, alapvetően azért mindegyik az élet fordulatos fejlődését szolgálja.

Toplistákban tobzódott az ezredzáró világ. A XX. század vége a civilizált világot – tudományos folyóiratokat, konferenciákat, közvélemény-kutatókat – arra késztette, vegye számba a múlt század tudományos csodáit és borzalmait, emberi tetteit. S megpróbálta a korszellemnek megfelelően rangsorolni… olykor objektivitásra törekedve, kronologikus sorrendben, olykor bizony szubjektíven. E listákat néha elő lehet venni, s egy kicsit töprengeni a csodákon s borzalmakon… a sorrenden nem érdemes.

Kétéves egyeztetés és több mint tíz változat után a kormány március elején elfogadta a igencsak lobbiérzékeny egységes hírközlési törvény tervezetét, ami újabb lépés a távközlési piac liberalizációjának megvalósulása felé. A parlamentben várhatóan módosító indítványok tömege zúdul majd a tervezetre, amely szolgáltatás és infrastruktúra közül az utóbbira helyezi a hangsúlyt.

A technológia, ha nem is ugrásszerűen, de fejlődik: idén karácsonykor nem elképzelhetetlen a százezer forintnál alig drágább notebook. Egyre olcsóbb kijelzők, egyre könnyebb akkumulátorok és egyre energiatakarékosabb processzorok teszik kelendővé a hordozható számítógépeket. Aki nem ül egész nap az irodában, vagy hazaviszi a munkát, annak mindenképpen ajánlatos meggondolnia a notebook vásárlását. Hacsak nem építész vagy grafikus...

Nagyjából hat és félmilliárd ember él a Földön, de - persze sok más mellett - van valami, amivel szinte mindenki találkozott-találkozik élete során legalább egyszer: a fényképpel. Modern világunkban azonban ez is alapos átalakuláson ment keresztül. Technológiájában nem, csak a nevében őrzi eredetét.

Az európai fuvarpiac jelentős átalakuláson megy át. A megbízások döntő részét a nagy kapacitással dolgozó és korszerű informatikai rendszereket használó szállítmányozók kapják meg. De mit is jelent 2007 őszén ebben a szakmában a korszerű informatika? Vajon a fuvarszervező szoftvereket? Vagy a GPS beszerelését a kamionokba? A flottakövetés technikai megoldásait? Netán az elektronikus fuvarleveleket? Természetesen mindezeket együtt, és a felsorolás korántsem teljes. Még egyet azonban tegyünk hozzá: a csatlakozást az elektronikus piacterekhez.

Ahogyan a kommunikáció szerepe felértékelődött, és a mobiltelefonok egyre inkább mindennapi életünk részévé váltak, a biztonsági kérdések is előtérbe kerültek. Minden veszély ellenére a mai világban nem megoldás, ha nem élünk a fejlődés kínálta lehetőségekkel, hiszen azok hang- és adatvitele olcsóbb és hatékonyabb. A technológiai fejlesztés pedig lehetővé teszi azt is, hogy megvédjük eszközeinket.

A távközlés jelentőségét övező mítoszt megcáfolni látszik az a tény, hogy a szektor a világ GDP-jének alig 3 százalékát teszi ki. Az ágazat prosperáló jövőjébe vetett hithez pedig a WAP szolgáltatások gyenge bevezetése és a sok milliárd euróért megszerzett UMTS licencek fűznek kérdőjeleket, amelyekre még szintén nincs fogyasztói igény. Növekedési boomról vagy mindent tönkretevő bummról van tehát szó? Általános vélekedés, hogy a szektorba több befektetés áramlott, mint kellett volna, és a jövő összképe, finoman szólva, bizonytalan. Az ilyet hívják stratégiai ágazatnak, és ez nem számit túl kedvező címkének manapság.

Hihetetlen sebességgel, másodpercekben mérve az időt küldhetünk adatokat, hangokat és akár az adott pillanatban játszódó eseményekről filmeket az egyik földrészről a másikra. A száloptikás kábelek ugyanis – amelyek ezt lehetővé teszik – mára beszőtték a világot. S a fejlesztések még korántsem fejeződtek be!

A 2002. január elsejével Magyarországon életbe lépő piaci liberalizációt nagy várakozás előzi meg, mind fogyasztói, mind pedig szolgáltatói oldalról. A távközlési cégek ugrásra készen állnak, hogy beindíthassák új szolgáltatásaikat. Öt telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó hazai céget kérdeztünk arról, hogy milyen piaci pozíciót kíván elfoglalni a liberalizációt követően.