A romló pénzügyi-gazdasági környezetben a korábbi várakozásokkal szemben nincs esély arra, hogy az augusztusban érkező mintegy 230 milliárd forint összegű magán-nyugdíjpénztári reálhozam élénkítse a kiskereskedelmi forgalmat. Így ez sem javítja a gazdasági növekedési kilátásokat, amint a személyi jövedelemadó (szja) változások nyomán a háztartásoknál maradó -- éves szinten a GDP mintegy 1,5-2 százalékát kitevő -- összeg sem hagyott eddig látható nyomot a fogyasztásban. „A jelek szerint az egykulcsos szja révén keletkezett többletjövedelem részben a hitelek előtörlesztésében csapódott le, emellett hozzájárult ahhoz, hogy az erősödő svájci frank következtében felhízó adósság ellenére nem csökkentek a bruttó megtakarítások" - vont mérleget Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Az erőteljesen növekvő hiteltörlesztések és a bruttó megtakarítás minimális növekményének köszönhetően ugyanakkor látványosan nőttek a nettó megtakarítások.

A megtakarítások további alakulására hatással lesz, hogy a fokozódó pénzügyi bizonytalanság tovább erősítheti a háztartások pénzügyi viselkedését befolyásoló óvatossági motívumot. A 2008-as válság után is világszerte nőttek a rendelkezésre álló jövedelem arányában mért megtakarítást mutatók. Az Egyesült Államokban például a válság előtti évek 1-2 százalék közötti mértékéhez képest 2009-ben 4 százalékot meghaladó rátát regisztráltak, míg Nagy Britanniában a válságot követő évben háromszorosára nőtt az azt megelőzően 2 százalék körüli megtakarítási ráta. A spórolásban hagyományosan élen járó német háztartások is tovább fokozták az elmúlt években tartalékaikat, aminek következtében a ráta Németországban a válságot követő esztendőkben az előző évekre jellemző 10 százalék alatti mértékről 11 százalék fölé kúszott.  Az euró térségben is folyamatosan nő 2008 óta a háztartások korábban hullámzó nettó megtakarítása.

A megváltozott pénz- és tőkepiaci környezet legnagyobb vesztese ezért minden bizonnyal a kiskereskedelem lesz Magyarországon, egyértelműen csökken ugyanis az esélye annak, hogy a reálhozam-kifizetés egyszeri lökést ad a fogyasztásnak, holott ebben bízott a szektor.  Legfeljebb a fogyasztás szinten tartását biztosíthatja az előre nem kalkulált plusz jövedelem, amely a tartalékkal nem rendelkező családoknál fedezheti a drámaian megerősödött svájci frank miatt megnőtt havi törlesztést.

A rendkívüli jövedelemből képzett tartalékok fogadására felkészülő pénzügyi intézményeknél azonban, ha nem is a várt mértékben, de azért lecsapódhat a pénztári kifizetések egy része Forián Szabó Gergely várakozása szerint, mert az előtakarékossági szándékot tapasztalata szerint Magyarországon elsősorban a hiteloldali nehézségek következtében növekvő óvatosság táplálja. A nyugdíjcélú öngondoskodás ugyanakkor egyelőre csekély szerepet játszik a tartalékképzésben. Az elemző főként a kisebb összegű rendszeres megtakarítások növekedésére számít, az öregkori megélhetést segítő befektetési-biztosítási konstrukciók iránt véleménye szerint a várttól elmaradó lehet a kereslet.„A világgazdaság akkut problémáinak kell rendeződnie ahhoz, hogy a befektetői bizalom visszatérjen, és az emberek merjenek pénzügyeikben is hosszabb távon gondolkodni."- előlegezte meg a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.