A kormány jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol, emellett a következő években fokozatos hiánycsökkentést tervez. A GDP-arányos deficit a 2027-re kitűzött 4,9 százalékról 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig 2,8 százalékra mérséklődne a tervek szerint. A középtávú elképzelések szerint az évtized végére a gazdasági növekedés is meghaladná a 3 százalékot.
„Az eddigi információk alapján 4,9 százalékos jövő évi hiánycél elérését kockázatok övezik. Teljesüléséhez elengedhetetlen, hogy a beígért 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést meg tudja valósítani a kormány. A jelenlegi környezetben a gazdasági növekedés is kockázatoknak van kitéve, elég a magas energiaárakra és nemzetközi szinten emelkedő hozamkörnyezetre gondolni. Ezeket a bizonytalanságokat figyelembe véve elképzelhető, hogy a jövő évi költségvetési tervezetbe épített 300 milliárd forintos tartalék kevés lehet. Különösen annak fényében, hogy az idei, augusztusban módosított költségvetésben a kormány 500 milliárd forintos tartalékot képzett, miközben csak négy hónap volt hátra az évből” – értékelte a friss kormányzati terveket Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
A középtávú célkitűzésekről szólva hozzátette:
„A bejelentett költségvetési konszolidációs pálya megfelel a várakozásoknak. Ez azt jelenti, hogy jövőre és 2028-ban nagyobb, azt követően pedig mérsékeltebb hiánylefaragással számol a kormány a 2030-ig tartó időszakban. A 2,4 százalékos gazdasági fejlődésről szóló kormányzati prognózis egybeesik a mi előrejelzésünkkel. A középtávú kormányzati növekedési pálya esetében azonban fontos figyelembe venni, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése elmarad a 3 százalékos szinttől. Bár az uniós források felhasználásával átmenetileg elérhető lehet a tervezett gyorsulás, de a tartós és stabil bővüléshez mindenképp szükség van a termelékenység fokozására.”
