Új csődtörvény kellene?

Új, rugalmasabb csődtörvényre lenne szükség a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda szerint. A cég úgy véli, nemcsak speciális esetekben, hanem általánosan is alkalmazhatóvá kellene tenni az utólagos versenyhatósági engedélykérés elvét.

A kormány jogalkotási tervében az szerepel, hogy szeptemberben nyújtja be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az Országgyűlésnek a csődtörvény tervezett módosítását. Az ügyvédi iroda közleménye szerint a svájci frank rendkívüli erősödése újabb lökést adhat az év eddigi időszakában is nagy iramban növekvő vállalati fizetésképtelenségnek, amely a kkv-ék mellett a nagyobb vállalatokat is fenyegeti.

Radikálisan nőtt az év első felében a fizetésképtelen vállalatok száma, a kilábalásra viszont egyre kevesebb az esély, erre utal, hogy a fizetési gondok szaporodása ellenére csökken a cégek megmentését szolgáló csődeljárások száma - olvasható a dokumentumban. Az év első hat hónapjában 54 csődeljárás indult, csaknem harmadával kevesebb, mint egy éve, miközben 9.500 felszámolási eljárást regisztráltak, 9 százalékkal többet, mint 2010 első felében. (2011 első félévében szinte minden szektorban tovább nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, a legkomolyabb visszaesés főként a belső piacra termelő ágazatokban folytatódik.)

Milyen változások kellenének?

A közlemény idézi Szatmáry Istvánt, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda európai jogi szakjogászát, aki úgy véli: a helyzeten változtathatna, ha a csődtörvény rugalmasabb lenne, amihez muníciót adhat a jogszabály legutóbbi módosítása is. Legutóbb már egy speciális körben, a nemzetgazdaságilag kiemelt vállalatok esetében bevezettek olyan szabályokat, amelyek segíthetik a talpra állást. Szatmáry István kiemeli: hatékonyabbá válna a vállalatok megmentését szolgáló csődeljárás, ha a fizetőképesség helyreállítását szolgáló eljárásokban, ott ahol ezt a bajba jutott cég folyamatos működtetése megkívánja, általánosan alkalmazható lenne az utólagos versenyhatósági engedélykérés elve, amelyet a napokban hatályba lépett módosítások speciális esetre már bevezettek.

Az utólagos engedélyeztetés elvének bevezetése lehetővé tenné, hogy csőd vagy felszámolási eljárás során a bajba jutott céget felvásárló befektetőnek ne kelljen megvárnia a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének megszerzésével járó esetleg hosszadalmas procedúrát, hanem a befektetés realizálása után azonnal gyakorolhassa az irányítási jogát; ezzel nagyobb remény van arra, hogy a csőd vagy a felszámolás nem szakítja meg az üzleti folyamatokat - olvasható a közleményben.

Az új lehetőség gyorsítaná a tőkebevonást, mert a vevő azonnal irányító pozícióba kerülne a bajba jutott cégnél, egyúttal javíthatja a vállalat beszállítóinak és hitelezőinek pozícióját is. A rugalmasabb szabályozás ellen szól ugyanakkor, hogy teret adhat a visszaéléseknek, ezt azonban a DLA Piper szakértője szerint arányos szankciókkal kordában lehet tartani.

MGYOSZ: csődök és elbocsátások tömege jön jövőre?
A legnagyobb hazai munkaadói szervezet szerint az, hogy kormány rendeletben rögzítené a magánszektorra vonatkozóan 2012-től két éven keresztül a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek emelésének mértékét a vállalkozások gazdálkodásába történő olyan szintű beavatkozás, amely piacgazdaságokban nem megszokott. Az MGYOSZ szerint a tervezett módosítás tovább nehezítheti a hazai vállalkozói szektor helyzetét azzal, hogy teljesítmény nélküli bérkifizetésre kötelezné őket, így pedig akár az is előfordulhat, hogy a feketegazdaságot erősíti a módosítás.
„Nem lehet elvárni, hogy az adóváltozások esetleges negatív hatását a cégek automatikusan, gazdasági helyzetüktől függetlenül kompenzálják béremeléssel. Ez a tervezet különösen a már egyébként is rossz helyzetben lévő vállalkozásokra róna további terheket, tenné kilátástalanná a működésüket egy nehéz gazdasági környezetben. Figyelembe kell venni azt is, hogy számos cég esetében a kötelezően előírt béremelést csak leépítésekkel lehet majd kigazdálkodni.” - adott hangot aggodalmának a nyár elején Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo