A fenntartható fejlődés felé fordulni kényszerülő világ minden társadalma, annak minden szereplője érdekelt a fordulat sikerében. Egyre többen megértik, globális a probléma, s egyéni a tetteink, cselekedeteink felelőssége. Ha nem lépünk mi magunk, már késő lesz. Egyre többen döbbennek rá, hogy a fenntartható fejlődés nem csak klímaváltozás, nem csak energiakérdés, nem csak környezetszennyezés, mert ennél sokkal szélesebb spektrumú megközelítést igényel. Az esélyegyenlőség biztosításán, a társadalmi és kontinensszintű felzárkóztatáson, a hátrányos körülmények között élő népcsoportok helyzetének javításán éppen olyan sok múlik. S még ennél is fontosabb az emberek gondolkodásmódjának, értékrendjének megváltozása.
Az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs a magyar fenntartható fejlődésért tevő, felelősen gondolkodó és élő emberek, cégek, szervezetek évről évre visszatérő találkozója kíván lenni. Az első, 2010-es tanácskozáson sok felelős ember gyűlt össze, hogy tudásátadással, párbeszéddel előremozdítsa hazánk fenntartható fejlődésének ügyét.
Globális stratégiák
„Bár az egyének szintjén szabadon választható az irány, az, hogy rálépünk-e a fenntartható útra, nem csupán egy lehetőség. Ha nem változtatunk komolyan a jelenlegi gondolkodásmódon, ez a rendszer összeomlik" - hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs nyitóelőadásában. Kifejtette, nem a kormányok fogják az országokat fenntartható pályára állítani, hanem az emberek. A nagy, összetett rendszer minden alrendszerének a maga alapvető küldetésének megfelelően kell részt vennie ebben. Persze ehhez megfelelő kormányprogram is kell. A gazdaság feladata az, hogy a társadalom természeti, lelki és fizikai szinten reális igényeit kielégítse. Az irreális, mesterségesen felkorbácsolt fogyasztói igények kielégítése hosszú távon nem tartható. Ha továbbra is ezen a pénzügyi, gazdasági és társadalmi pályán halad a világ, a rendszer darabjaira hullik, maga alá temetve a gazdaságot és a társadalmat. Az új út tehát nem lehetőség, hanem kényszer. „Olyan társadalmi és gazdasági berendezkedés irányába kell elmozdulni, amely újfent tudomásul veszi azt, hogy az elsődleges vonatkoztatási tér a természeti környezet, amely a maga törvényszerűségei szerint működik, nem tudjuk megváltoztatni"- mondta az államtitkár. Számos európai ország elindult abba az irányba, amely hosszú távon biztosítja az egészséges ivóvízhez, egészséges élelmiszerhez, lakhatáshoz szükséges feltételeket, Bencsik János szerint erre kell haladnia Magyarországnak is.
Az intézményi struktúra átalakítása mellett az úgynevezett transzformációs - vagyis az emberek fejében, szívében végbemenő - változás fontosságát hangsúlyozta Hámori Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Jelenleg a klasszikus ipari, tömegtermelő társadalomból tudástermelő társadalomba megy át a világ, ezt azonban hazánk sem a kellő mértékben veszi figyelembe, és a változásokat nem építjük be a döntési mechanizmusba. Az új, dezindusztrializálódó társadalomban az ipar helyett a szolgáltatás viszi a prímet, ezzel szemben összes törvényünk, szabályozásunk még a régi piacgazdasági modellhez illeszkedik. Ebből is következik, hogy egy ellentmondásos rendszerváltást sikerült „összehoznunk": a piacgazdaság intézményeit megvalósítottuk, de a technológiai rendszer váltása - s mögötte a tanulásé és a tudásé - nem történt meg. Az ipari kapitalizmus klasszikus szabályozási rendszere nem alkalmas a modern információs társadalom szabályozására. A kormányzatnak le kell bontania ezeket az akadályokat, s megteremteni a tanulóképességet, a tudástöbbletet elősegítő intézményrendszert.
A tudástermelés és a fenntarthatóság támogatása a két alapvető feltétel, melyek nélkül tartós gazdasági növekedést bizonyosan nem lehet elérni. Tóth Gergely, a Pannon Egyetem docense szerint viszont nem érdemes abban bízni, hogy a technológia fejlődése majd megold minden problémát, és lehetetlen a válság előtti állapothoz való visszatérés. A globalizáció hatására a fejlett világ már nem tud nem tudomást venni a tőle távol érzékelhető problémákról. Ha például veszek egy jégkrémet, máshogy eszem meg, ha tudom, hogy az árából valamely elmaradott régióban tíz szülő nő kórházi ellátását lehetne fedezni. A gazdasági erőviszonyok változása - a BRIC országok előretörése -, a „funny-money" korszak vége összességében egy új gazdasági rend kialakulásához vezet majd. E szerint a gazdaság feladata az lesz, ami körülbelül száz évvel ezelőttig volt is: hogy megtermelje az alapvető jószágokat, és eltartsa az embereket. Ez egy új fenntarthatósági egyenlet felállítását teszi szükségessé, amelyet a lokalizáció és a lassított fejlődés címkékkel jellemezhetünk. A túlfogyasztás megszüntetése, a lelassított fejlődés és a felesleges luxustermékek nagy részéről való lemondás a fenntartható fejlődéshez vezető egyetlen út.
Terítéken az energia
Az Új Széchenyi Terv meghatározóan fontos területe a zöld gazdaság - ismertette Olajos Péter helyettes államtitkár. A 2011. január 15-én induló programban az energetikát is érintve ezermilliárd forint megpályázható összeggel lehet majd számolni. Mintegy száz pályázati ablak lesz. A gazdaság és társadalom fejlődési lehetőségeit hét kitörési pont köré csoportosították. A „Gyógyító Magyarország" az egészségiparral, gyógyfürdőkkel foglalkozik, s szükségképpen vonzata a földből kinyerhető hő és annak racionális hasznosítása. A „Megújuló Magyarország" a zöld gazdaságot öleli fel, az otthonteremtés és lakásprogram legfőbb tétje pedig az energiahatékonyság. A vállalkozásfejlesztés tekintetében is fontos a zöld háttéripar, valamint a tudomány, a zöld innováció is kitörési pontot jelent. A százezernyi zöld galléros munkahely és a zöld közlekedés egyaránt része az Új Széchenyi Tervben szereplő támogatott programnak. A magyar EU-elnökség időszakában hazánkra vár a Duna menti országok együttműködésének koordinálása. Az energia-infrastruktúra fejlesztését, a hatékonysági és takarékossági, klímapolitikai, vízgazdálkodási kérdések megvitatását a Duna-program jegyében is folytatnunk kell. Kiemelten fontos egy, a zöld gazdaság, a zöld ipar és a környezeti technológiák egészét átfogó adatbázis felépítése. Így lehet ugyanis hozzájárulni a zöld gazdaság kialakításához és a megfelelő befektetői, beruházói környezet megteremtéséhez.
A fosszilis energia és az alternatív, megújuló energia egymással szembeni esélyeiről, a sürgető tennivalókról, illetve a hazai problémákról szóló kerekasztal-beszélgetésen kiderült, decentralizált, 1-2 megawatt teljesítményű erőműveken alapuló rendszerben gondolkodik a kormány, emellett a hihetetlen ütemű fejlődés miatt fontosnak tartják a technológiasemleges támogatási rendszer kialakítását. A szakértők hangsúlyozták: új, a zöld gazdaságot kifizetődővé tevő üzleti modellek szükségesek, valamint az, hogy a zöld szektor cégei az elérhető megtakarítások mellett az új szemléletet is nagy súllyal kommunikálják. Üdvözölték az energiahatékonyság jelenlétét a kormánystratégiában, ugyanakkor felmerült: nagyobb figyelmet kellene fordítani a középületek mellett az ipari folyamatokban megtakarítható energiára.
Veszélyeztetett világ, zöldülő üzlet
A szélsőséges időjárási viszonyokra való felkészülésre és a nagy rendszerek együttes, harmóniában való kezelésére szólította fel a politikai vezetőket előadásában Horváth Levente, az MTA-BCE kutatásvezetője. Az alkalmazkodás mára a megelőzés, a felkészülés javítása, a védekezés, a kárenyhítés és a biztosítás együttes cselekvését jelenti. Harmóniára kell törekedni a társadalom, a gazdaság, az intézményi rendszer és a környezet esetében egyaránt, valamennyiben egyidejűleg kell lépni.
Létező veszély az éghajlatváltozás Juhász Árpád geológus szerint, aki ehhez hozzátette, amennyiben az emberiség akár csak egy százalékban is felelős az ezt okozó folyamatokért, akkor ideje lenne kitenni a stoptáblát. Mint Nemes Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője elmondta, a rendszerszintű válaszok a három Nemzeti Környezetvédelmi Programban (1998-2002, 2002-2008 és 2008-2015) öltöttek testet, amelyekben először inkább csak általános stratégiai megfontolások, majd konkrét, számszerűsített célok is szerepeltek. A harmadikban tematikus akcióprogramok születtek, amelyek eredményeképpen az uniós forrásokból Magyarország mintegy 3500 milliárd forintot szerzett. Meg kell változnia a gazdaság alapvető megközelítésének is. Most a gazdaság anyag- és energiagazdag, mert ezek olcsók, és munkaerőszegény, mert az élő munka drága a gépihez képest.
Kevés információval látja el az azt igénylőket, tőkegazdag, de hitelszegény, alacsony a tartóssága, és a tömegesség jellemzi, illetve sok hulladékot termel - vázolta fel a negatív képet a gazdaságról Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntarthatóságért igazgatója. A megoldás szerinte az lenne, ha a gazdaság anyag- és energiaszegény lenne, mert ezek véges és drága források, ezenkívül munkaerőgazdag lenne, mert az a valódi hozzáadott érték. Az új gazdaságban maximális lenne az információáramlás, szabad hitelt és pénzt hozna, és mindemellett magas minőségű és tartós árukat termelne, amivel csökkenhetne a hulladék mennyisége is. Ezt kellene elősegítenie a szabályozási környezetnek is.
A hazai problémákat vizsgáló kerekasztal-beszélgetés résztvevői betartható és a versenyképességet nem csorbító szabályozás szükségességét hangsúlyozták. A fenntartató szabályozás szempontjából a hazai és nemzetközi szinten egyelőre egyaránt nehézkesen működő tudásmegosztás jelent nehézségeit, valamint a lobbicsoportok sokszor ellentétes érdekeinek érvényesítése - vélekedtek a szakemberek.
A cégek felelőssége
A fenntartható fejlődés kulcsa a természettel való együttműködés és az erőforrásokon való osztozkodás - szögezte le Hajnal Klára, a Pécsi Tudományegyetem docense és a Sol Magyarország kurátora, hozzátéve: létfenntartó rendszerünk, a bioszféra működése tökéletes példa a kifogástalan hatékonyságra. Az ökoszisztémák gyakorlati utánzását ajánlotta Ulbert József, a Pécsi Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karának professzora is, aki előadásában Günter Pauli alapján a „kék gazdaság" legfontosabb ismérveit vázolta fel. Ez rendszerszemléletű, az innovációt helyezi fókuszba, a helyi adottságokat tekinti kiindulópontnak.
A vállalati működés megváltoztatása mellett az együttműködéseken keresztül, együttesen gondolkodva kell megoldani alapvető környezeti, gazdasági problémákat Kriza Máté, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója szerint. Az általa ismertetett Vision 2050 jelentés szerint el kell érni, hogy ne keletkezzék a gyártási folyamatokban hulladék, s fontos, hogy ne épületekre, közlekedésre koncentráljunk, hanem például komplett városokra vagy intelligens közlekedési rendszerekre. Mostani mérőszámaink nem feltétlenül mutatják a fenntarthatóságra vonatkozó állapotokat, a hatalmas emberi és természeti kárt okozó vörösiszap-katasztrófának például pozitív hozadéka lesz a GDP-ben a környezeti kármentesítés miatt. Helyette új mérőszámokra van szükség - fejtette ki Besenyei Mónika, a KÖVET Egyesület programvezetője. A legismertebb, az ökológiai lábnyom is elég ahhoz, hogy lássuk, már a tartalékaink elfogyasztásánál tartunk.
Nem kétséges tehát, a cégeknek is komoly felelőssége van. A konferencia CSR-szakmai fórumán Lakatos Zsófia, a PR szövetség alelnöke egy házhoz hasonlította a CSR-t, melynek falai olyan nem látható részekből állnak, mint a szelektív hulladékgyűjtés vagy az alkalmazottakkal szembeni etikus magatartás, míg szép, csillogó tetejét az óvodafelújítások, faültetések és más látható, kommunikálható dolgok adják. A tető azonban ledől, ha nem tartják a falak. Bár Magyarország lassan a régióban vezető helyre jutott a CSR-aktivitás tekintetében, sajnos, ez sokszor üres, tartalom nélküli „marketingfogás". A szakértők szerint a jó CSR színezet, módszer, amelynek a teljes vállalati működésben meg kell jelennie. Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs igazgatója kifejtette: a CSR-nek éppúgy része a vállalatirányítás, mint a mecenatúra, vagyis az egész céget átható gondolatként kell tekinteni rá. Kürti Sándorra hivatkozva hozzátette, a CSR a versenyképesség meghatározó paramétere is. A szakértők szerint a felelős vállalat leginkább onnan ismerszik meg, hogy igyekszik úgy működni, hogy soha ne kelljen bocsánatot kérnie. Ha azonban mégis baj történik, vállalja a felelősséget.
Mi lesz veled, ember?
Mintha egy természetes űrhajóban élnénk, amelyből kezd elfogyni az energia, és lassan kihal a lehetőség, hogy a személyzet - az emberiség - tovább éljen, vázolt fel sötét képet László Ervin professzor, a Budapest Klub elnöke. A fenntarthatatlan rendszer stresszt okoz a társadalomnak, ami megjelenik a gazdasági és a politikai helyzetekben, a termelésben és a pszichében egyaránt. A pozitív irányú változáshoz együttműködésekre van szükség, ennek elindulásához pedig impulzus, ösztönzés kell. El kell fogadni: minden mindennel és mindenkivel össze van kapcsolva. Vagy együtt élünk túl, vagy senki.
A mostani állapot oka az emberben van, a világ az okozat - Müller Péter író szerint. A tapasztalati világ tehát a kollektív tudattalan tükörképe. Ebből az összefüggésből következik, hogy először a dolgok gyökerét, a tudatot magát kell gyökeresen megváltoztatni. Ehhez csatlakozott Demcsák Mária, a Piac & Profit főszerkesztője, előadásában kifejtve: az emberiség története a tudatváltozások, tudatszintfejlődések története. Most tudásszintugrás előtt állunk, mivel az eddigi rendszer egyensúlya felbomlóban van, és új egyensúly alakul ki. A tudatosan létező ember, új fogalommal a „létember" kialakulására van szükség a világ megváltoztatása érdekében. A bizonytalanság következtében mind többen, mind intenzívebben fordulnak az örök emberi értékek felé. Új tudatszemüvegre, a jelenlegi értékrend tudatos felcserélésre van szükség, amihez elengedhetetlen a közös fókuszálás. A fókuszpont pedig nem lehet más, mint az emberi létezés fenntarthatóságának víziója. De mit is akarunk fenntartani? - tette fel a kérdést Lányi András filozófus, író. A leggyakoribb válasz az, hogy a fejlődést. Mi a fejlődés? A rendszer életében olyan változás, amely annak létalapjait erősíti meg. Ha nem ezt teszi, akkor az nem fejlődés, hanem hanyatlás. Márpedig amit ma fejlődésnek hívunk, az inkább az utóbbi. Véleménye szerint a szemléletváltás csak akkor lehetséges, ha mindenki hisz benne. Különben a rendszer kilöki magából az így sikertelenné váló kísérleteket.
Gyakran nehéz összehangolni a vállalati és civil szféra érdekeit - hangzott el az esélyegyenlőségről és felzárkóztatásról szóló dialóguson. A bizalom megszerzéséhez a civileknek átlátható és elszámoltatható módon kell működni. Lerch Attila, a Microsoft Magyarország kommunikációs igazgatója a jól gazdálkodó, profitábilisan működő nagyvállalatok felelősségét hangsúlyozta. A pénzbeli támogatások lehetősége azonban véges, mondta az üzletember, aki szerint más módon, például tudásátadással is lehet segíteni. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a közösségek helyreállításának fontosságát hangsúlyozta. Az embernek a másik boldoggá tételében kellene megtalálnia saját boldogságát, vagyis felelősséget kellene vállalnia a másikért. Véleménye szerint a közösség szolgálatának kell megelőznie az egyén javát.
A fenntarthatóság humán oldalát tekintve nem megkérdőjelezhető az oktatás és az egészségügy szerepe a fenntartható világrend kialakításában. Az erről szóló kerekasztal-beszélgetésen a holisztikus szemléletű, a lelket is kezelő gyógyászat szükségességét, valamint az oktatás átalakulását és a példamutató magatartás terjedését sürgették a szakemberek. A fenntartható gondolkodásmód átadása akkor lehet csak sikeres, ha az iskolában tanultak összeérnek a való világban tapasztalt dolgokkal. Az átalakulás hosszú időt, akár több emberöltőt is igénybe vehet Lányi András szerint, aki Meadows-ra hivatkozva felvázolta: a folyamat első lépése a tudósok megegyezése, ezután következik, hogy a felnövekvő tanárgeneráció követi e gondolatokat. Tőlük veszi át aztán az új gondolkodást a következő generáció. Ehhez képest nekünk éveink sincsenek - nincs tehát vesztegetni való idő.
