Magyarország: átszervezés alatt

SZÉLL KÁLMÁN TERV: Kevés konkrétum

Március elsején ismertette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Tervet, amely hét területen tervez úgynevezett strukturális reformokat. A tárcavezetők előadásukban kifejtették: e szerkezeti átalakításokkal kívánja elérni a kormány, hogy „megszűnjön a pazarlás, és az adósság ne halmozódjon tovább". Az átalakításoknak három célja van: az államadósság csökkentése, az adósság újratermelődésének megakadályozása és a magyar gazdaság fellendítése.

Az írott dokumentum bevezetőjében - melynek címe: „A magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak!" - Orbán Viktor miniszterelnök kifejti: „A magyarok jövedelemadójának kétharmada, vagyis minden három befizetett forintunkból kettő az adósság törlesztésére megy el. Ennek jelentős részét a külföldnek fizetjük ki. (...) Magyarország számára most jött el a pillanat, hogy hadat üzenjünk az adósságnak (...). A Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása. Győzni indulunk. Alaposan felkészültünk a küzdelemre az elmúlt kilenc hónapban. De tudnunk kell, hogy ebben a küzdelemben csak az átfogó támadás lehet sikeres. Az életünk minden területén - az egészségügytől az oktatáson át a közlekedésig - le kell győzni az adósságot." A dokumentum erre a vezérfonalra épül: tizenegy fejezete mindegyikének témáját - ezek: munka, nyugdíj, közösségi közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, megélhetés, állam, államadósság-csökkentő alap, végül akcióterv - az adóssághoz társítja.

A Széll Kálmán Terv szerint az ország újjászervezése magasabb gazdasági növekedésben, bővülő foglalkoztatásban, javuló versenyképességben és középtávon fenntartható pénzügyi egyensúlyban jelenik meg. Magyarország államadóssága 2014 végére a GDP 65-70 százalékára csökken. Ez a 2013-2014-es időszakra már az állami kiadások pazarló jellegének visszaszorításából ered, egy része azonban új bevételt hozó döntések (elektronikus útdíj), illetve az eddig számított költségvetési bevételekhez képest többletbevételeket jelentő tételeknek köszönhető. 2012-ben még sor kerül a 2010-2011-es bankadó beszedésére - ez 90 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentést -, s bár „2010-ben áttörést értünk el az adórendszerben, eredeti terveink szerint 2013-ban már megszűnt volna a 19 százalékos társaságiadó-kulcs, és általánossá vált volna a 10 százalékos adómérték", 2013-2014-ben a társasági adó általános szintje még nem csökken 19 százalékról 10 százalékra - de 500 millió forint nyereségig megmarad a 10 százalékos adómérték -, ez 120 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentés programját. Az államháztartás bevételét növelő három tételt a 2012. január 1-jétől működő államadósság-csökkentő alapba helyezik, amely így 2012-ben 90 milliárd, 2013-2014-ben 220-220 milliárd forint többletbevétellel kalkulálhat.

Ami a vállalati szférát illeti, a dokumentum leszögezi: az államadósság közvetett módon is nehezíti a hazai cégek gazdálkodását, hiszen „mindaddig, amíg a magas adósságszolgálat a költségvetéstől forrásokat igényel, nincs mód a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok további csökkentésére", s nincs nagy mozgástér a vállalkozói szférában. Ráadásul „sajátos adósságot halmozott fel az állam a vállalkozásokkal szemben, a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció területén". Emellett „a magas jegybanki alapkamat következtében magasak a hazai hitelfelvétel költségei", a körbetartozások elviselhetetlenül magas állománya pedig ellehetetleníti vállalkozások jelentős részét.

A Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint a megoldás a következetes és meggyőzően hatásos átszervezés, ami a piacok számára is fontos jelzés lehet. A dokumentum leszögezi: Magyarország továbbra is vonzó célpont befektetők számára, „hiszen politikailag stabil, a rossz gazdasági folyamatoknak pedig már az eddigi akciótervekkel megálljt parancsolt az új kormány. Ha a Széll Kálmán Tervet megismerik, az újabb jelzés lehet számukra, hogy a politikai mellé Magyarországon immár végérvényesen létrejött a gazdasági stabilitás is". Ez pedig majd csökkenti a kockázati felárat, az államadósság csökkenésével és a strukturális reformok beindításával a jegybanki alapkamat, valamint a banki kamatok is csökkenthetők. Ennek következtében a vállalkozások hitelezésének költsége is mérséklődik, így a beruházások élénkülnek, gyorsulhat a növekedés, a munkahelyek számának gyarapodása, s mindez együtt a körbetartozások mértékét is jelentősen csökkenteni fogja.

Akcióterv 26 pontban

1. A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek szabadságát. 2. 2011. április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében. 3–11. 2011. július 1-jéig

■ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Belügyminisztérium (BM) kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit,

■ az országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt,

■ elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a BM, az NGM és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vezetésével,

■ a NEFMI koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat, és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik,

■ a NEFMI az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, és javaslatot tesz azok megváltoztatására,

■ a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a BM-mel, a Honvédelmi Minisztériummal (HM) és a NEFMI-vel együtt kidolgozza az új közszolgálati életpályamodelleket,

■ a NEFMI és az NGM felülvizsgálja a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok átalakítására,

■ a NEFMI és az NGM megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat,

■ a KIM megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben. 12. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat. 13–16. 2011. december 31-éig

■ megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek,

■ az NGM megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek,

■ az NFM kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét,

■ a KIM megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit. 17. 2012. január 1-jéig az új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányosan és elvszerűen felülvizsgálják a korábbi minősítéseket. 18–20. 2012. január 1-jével

■ megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja,

■ elindítják a közmunkák új rendszerét,

■ hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer. 21. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten. 22. Az új alkotmány hatálybalépésével bevezetik az adósságfék intézményét. 23. 2012. szeptember 1-jén hatályba lép az új közoktatási törvény. 24. 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere. 25. 2013. január 1-jétől életbe lép a használatarányos elektronikus útdíj-rendszer. 26. 2014-től 200 fős országgyűlést választunk.

Jó irány, kétséges megvalósulás

A magyar kormány szerkezeti reformcsomagjának ismertetett számai jobbak a vártnál, de vannak végrehajtási kockázatok, így a piac különös figyelmet fordít a megvalósítás hatékonyságára - összegezhető a külföldi elemzők véleménye, akik jónak tartják az irányt, mivel a tervek bevételnövelés helyett a kiadáscsökkentést helyezik előtérbe. Ugyanakkor szinte mindegyikük hangsúlyozza, hogy a részletek még nem ismertek, s a tervek végrehajtása sem lesz könnyű, „magas a végrehajtás kockázata". A konkrétumok hiánya miatt nehéz megítélni a terv végrehajthatóságát. A területeket lehet látni, az irányokat kevésbé - mondta el a Piac & Profit kérdésére válaszolva Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, aki szerint a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott célok azt mutatják, hogy a kormány - a korábbi hónapok gazdaságfilozófiájával szakítva - a realitásokat figyelembe véve kívánja csökkenteni az adósságállományt. A szakember azonban kétséges, hogy a tervezett kiadáscsökkentés teljes egészében megvalósulhat. Az viszont egyértelmű, hogy a terv nem az állami működés rendszerét érinti, hanem a pénzosztást csökkenti. Nem esik szó az évtizedek óta magunkkal hurcolt problémákról: az egészségügy, az önkormányzatok, az oktatás rendszerszintű átalakításáról. Ez a terv „a transzferekre van kihegyezve", például az oktatási rendszert is csak a támogatás oldaláról közelíti meg. Céljaiban jó, eszközeiben ingoványos - összegezte véleményét a vezérigazgató, aki szerint áprilisban, a magyar konvergenciaprogram uniós egyeztetésekor már mélyebb szakmai összefüggésekre is rámutató anyagot kell előterjesztenie a kormánynak.

STRUKTURÁLIS REFORM: Angolul több az adat

A Széll Kálmán Terv ismertetése után egy héttel nyilvánosságra hozott angol nyelvű anyag - amelynek alapján a külföldi elemzők, befektetők véleményt alkottak - a címe szerint sem a magyar verzió fordítása, hanem Magyarországnak a 2011-2014 közötti időszakra szóló strukturális reformprogramja (Hungary's Structural Reform Programme 2011-2014), amely „a Széll Kálmán Terv politikai tézisein alapul". A magyarul nem publikált dokumentum a költségvetési deficit folyamatos leszorítását helyezi a középpontba - szemben a Széll Kálmán Tervvel, amely az adósságállomány csökkentését jelöli meg fő célként -, emellett a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés támogatása és a hazai gazdaság versenyképességének fenntartása is hangsúlyt kap. A számon kérhető tények az anyaghoz kapcsolt függelékekben vannak. Itt olvasható az egyes intézkedések bevezetésének dátumát tartalmazó 28 pontos akcióterv és egy jogszabálygyűjtemény, amely a reformok által érintett törvényeket sorolja fel. Az egy-egy területen elvárt kiadáscsökkentés mindenesetre ambiciózus lépéseket sejtet. A táblázat adatai a magyar verzióban nem szerepelnek, bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Terv hazai bemutatásakor tartott előadásában ismertette a 2012-2014 közötti időszakra vonatkozó számokat (lásd „A Széll Kálmán Terv költségvetési hatásai, 2012-2014" című táblázatot). Az angol nyelvű tanulmányban szerepelnek a 2011-es adatok is, ezek összességében 12 milliárd forintot tesznek ki, szemben a következő évekre tervezett 550 milliárdos, illetve 902-902 milliárdos megtakarításokkal.

A Bajnai-csomag

Bajnai Gordon miniszterelnök 2009 áprilisában ismertetett csomagja két év alatt 1355 milliárd forintos költségvetési kiigazítást tartalmazott. Eltörölték a 13. havi nyugdíjat, az országgyűlés elfogadta a törvényt, amely szerint 2012-től megkezdődik a nyugdíjkorhatár emelése 65 évre, s eltolták a nyugdíjkorrekciót annak érdekében, hogy az emberek igyekezzenek minél tovább maradni a munkaerőpiacon, a nyugdíjindexálás új szabályainak elfogadása pedig most 91 milliárd forintos megtakarítást jelent a 2011-es költségvetésnek. A közszférában dolgozók 13. havi bérét eltörölték, a fizetéseket két évre befagyasztották. A gyógyszertámogatások átrendezése 2009 és 2011 között évente 30 milliárd forint költségvetésikiadás-csökkentést eredményezett, a gázár- és távhődíj-kompenzáció szűkítése 2009-ben 20 milliárd, a következő két évben pedig 40-40 milliárd forinttal javította a büdzsét. Befagyasztották a családi pótlékot, a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermekgondozási díj (gyed) időtartamát két évre maximálták (ez utóbbi intézkedést az új kormány visszarendezte), eltörölték a „szocpolt” és az állami kamattámogatást. 2009-ben a Fidesz helyettes szóvivője, Cser-Palkovics András „értelmetlen megszorító csomagnak” nevezte a programot, amelyet most az angol nyelven publikált „Magyarország strukturális reformprogramja, 2011–2014” dokumentum egészen más felhanggal stabilizációs lépésként említ.

Az angol nyelvű tanulmány érdekessége, hogy a bevezetésben a Bajnai-kormány intézkedéseit stabilizációs lépésekként aposztrofálja, szemben a hazai retorikában megszokottakkal, mint ahogyan például Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is a „megszorítások politikáját" ostorozta a Széll Kálmán Terv bemutatásakor. Egyébként a Bajnai-kormány intézkedései révén 2009-ben a költségvetés 398 milliárd forintot spórolt, tavaly 957 milliárd, idén pedig 1024 milliárd forint költségvetési megtakarítást eredményeztek az akkor hozott döntések.

A Magyarország strukturális reformprogramja című esszé a jövőre nézve kettéválasztja a „tűzoltásként" bevezetett egyszeri intézkedésekből és krízisadókból származó bevételeket, valamint a tervezett strukturális reformokat, amelyek elengedhetetlenek a költségvetés helyrebillentéséhez. A tervezetből derül ki, hogy bankadó lesz 2013-ban és 2014-ben is, de akkor már a korábbi 180 milliárd forint helyett csak 90 milliárdos bevételt vár a kormány. A dokumentum magja azonban az ország fenntartható pályára állítása érdekében kijelölt hét terület - foglalkoztatás és munkaerőpiac, nyugdíjrendszer reformja, közösségi közlekedés, felsőoktatás, gyógyszer-támogatási rendszer, állam és önkormányzatok finanszírozása, államadósság-csökkentő alap -, ahol az elkövetkező hónapokban reformok és szerkezetátalakítás révén kíván a kormányzat jelentős költségvetési megtakarítást elérni. Sokaknak van azonban hiányérzete. Bár a nemzetközi színtérre szánt kiadványban lefektetett megállapítások helytállóak, és a szerkezetátalakítási iránnyal is egyet lehet érteni, a megvalósíthatóságát nehéz megítélni a konkrétumok hiánya miatt. Valószínűleg ezért történt, hogy Standard & Poor's és más londoni elemzők is felvetették egy újabb leminősítés lehetőségét, ha a kormányzat 2011 végéig nem ismerteti a tervben szereplő célokat megalapozó konkrét intézkedéseket, ha a tervet alátámasztó jogszabályokat addig nem fogadják el, vagy ha a terv végrehajtása nem kezdődik meg még ebben az évben.

A dokumentum első oldalain maga a kormányzat is hangsúlyozza: a felvázolt strukturális reformok nélkül 2014-re a költségvetési hiány kezelhetetlenné válhat, és komoly lakossági megszorításokra lenne szükség, miközben az ország esetleg elesne az uniós forrásoktól, ami az Új Széchenyi Terv megvalósíthatóságát is veszélyeztetné.

EURÓPAI PAKTUM: Távol maradunk

Magyarország nem csatlakozik az Euro Plusz paktumhoz - szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök. „A versenyképességi paktumban foglalt ügyek - így például a nyugdíj, a munkaerőpiac vagy a költségvetési egyensúly kérdése - lényegében egybeesnek a Széll Kálmán Tervben leírtakkal. Vagyis a magyar kormány könnyedén aláírhatná a megállapodást, ha az nem hat, hanem csak öt pontból állna, a problémát ugyanis a hatodik, az adóharmonizációra vonatkozó pont jelenti" - nyilatkozta az EurActiv.hu-nak. A kormányfő a reálfelzárkózás fontos feltételeként említette hazánk adófüggetlenségét, utalt az ország nemzetközi versenyképességére és arra, hogy a kormányzat a gazdaságélénkítés egyik fő elemének éppen az alacsony adókulcsokat tartja. A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint az uniós adóalap a hazai GDP-t 0,14-0,92 százalék közötti mértékben csökkentené. A reakció az általában különböző nézetet valló hazai közgazdászok közül is többeket meglepett, különösen azért, mert a javaslat a társasági adó kiszámítását és a levonható költségek körét egységesítené, nem az adómértékeket.

- Ha egy magyar cég Németországban létrehoz egy fióktelepet vagy leányvállalatot, arra a német szabályok vonatkoznak, ideértve a számviteli és adójogszabályokat is. A külföldi tevékenységből származó nyereség vagy veszteség után a helyi előírások, adómértékek szerint kell megfizetni a társasági adót az ottani adóhatósághoz benyújtott bevallás alapján. Ha a cég értékesít is, vagy szolgáltatást nyújt a német vállalkozásnak, bonyolult és költséges elszámolóár-dokumentációval kell alátámasztania az alkalmazott árakat. Ha pedig Spanyolországban vagy Bulgáriában üzletel, mindezek a terhek megtöbbszöröződnek - ismerteti a jelenlegi helyzetet dr. Békés Balázs adójogász, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.

Ezt a tetemes adminisztratív kiadást, megfelelési költségeket és jogi bizonytalanságot okozó helyzetet számolná fel az EU területén működő vállalkozások adóalapjának egységes kiszámítására tett indítvány. E szerint a vállalat adóalapját egy három tényezőt - az eszközöket, a munkaerőt és az árbevételt - figyelembe vevő képlet szerint osztanák meg a tagállamok között, amelyekben tevékenységet folytat. A közös adóalap számításánál továbbra is a nemzeti számviteli beszámolókat vennék alapul, de az összeadott adatokat uniós szinten meghatározott csökkentő és növelő tételekkel korrigálnák. Például a kutatás-fejlesztés költségeivel teljes mértékben csökkenthető lenne az adóalap, míg a Magyarországon megfizetett különadó vagy a helyi iparűzési adó nem lenne levonható. Az adóalap részarányosítását követően a tagállamok a rájuk eső részt a saját társaságiadó-kulcsuknak megfelelően adóztathatják. A közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) választható lenne: azok a vállalatok, amelyek úgy találják, hogy előnyükre válna az uniós rendszer, e szerint határoznák meg társasági adóalapjukat, míg mások a nemzeti rendszer szerint folytatnák működésüket. Ha azonban ez utóbbi mellett dönt a cég, öt évig így adózik.

A bizottság számításai szerint a KKTA 700 millió euróval csökkenti a vállalkozások megfelelési költségeit, míg a konszolidációval 1,3 milliárd eurót takarítanának meg. A tevékenységüket határon túlra kiterjeszteni szándékozó vállalkozások pedig további 1 milliárd eurót spórolhatnak. A KKTA az „egyablakos ügyintézés" előnyeivel is kecsegtetne: a vállalatok az unió területén folytatott tevékenységükre vonatkozóan egy adóbevallást készítenének, amelyben konszolidálhatnák az unióban keletkező nyereségüket, veszteségüket. A társaságiadó-kulcs meghatározása viszont továbbra is a tagállamok szuverén joga maradna.

Az eltérő adóalap-számításból eredő költségek sok hazai kkv számára is lehetetlenné teszik a határon átnyúló tevékenység folytatását. A KKTA viszont a kisebb cégekre is vonatkozna, a kft.-k és bt.-k is alkalmazhatnák a közös szabályokat. Ezzel sokuk piacra jutási feltételei javulnának.

A veszteségkonszolidáció miatt a Magyarországot illető adóalap viszont a harmadával csökkenne - írja a Világgazdaság az Európai Bizottság tanulmányára hivatkozva. Vagyis a jelenlegi bevételi szint eléréséhez emelni kellene a hazai kulcson, ami ellentétes a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott célokkal. Az esetleges „terven felüli" bevételkiesés szintén veszélyeztetné az előirányzott hiányszint teljesülését.

Véleményegységben

A döntési szabadságot természetesen minden olyan döntés, amellyel csatlakozunk egy megegyezéshez, korlátozza – hangsúlyozta egy interjú során Békesi László volt pénzügyminiszter. Kérdés, hogy ebben az esetben ténylegesen hátrányba kerülne-e Magyarország, vagy éppen ellenkezőleg, a kimaradás eredményezhet lemaradást. Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója szerint a bonyolult adóalap-kiszámítás egységesítésében Magyarország is érdekelt, hiszen a telephelyválasztás szempontjából világos feltételeket teremtene, és hozzájárulna az egységes belső piac megerősítéséhez. Az adóharmonizáció a kilencvenes évek eleje óta zátonyra fut az unióban, holott a gazdaságélénkítés fontos eszköze lenne. A direkt adók egységesítésére irányuló törekvés nem ördögtől való – emelte ki a közgazdász, aki szerint az átlátható helyzettel Magyarország nem kerülne hátrányba. Ráadásul a tagállami érdekek érvényesítésére is marad lehetőség. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt miniszter és volt jegybankelnök az eurózóna stabilitása érdekében felmerült javaslatot szintén támogathatónak tartja. Igaz, hogy az egységes számítási metódus felerősítheti a közös adó igényét, de egy alacsony bérszintű országban, mint amilyen hazánk is, nem egyértelmű, hogy az alacsonyan tartott vállalati adókkal kell fenntartani a versenyképességet. A társasági adóból eredő bevételkiesést például áfa vagy szja formájában kell beszedni. Ellenkező esetben marad az ország gyenge adóbázisa és kitettsége a finanszírozási gondoknak. Az alacsony társasági adó hosszú távon nem biztos, hogy Magyarország nemzeti érdeke, nyilatkozta a közgazdász a közszolgálati rádiónak. Békesi László úgy véli, a jelenlegi adóverseny összetételében rossz Magyarország számára, a munkáltatókat terhelő adók csökkentése hatékonyabb lenne. Az európai javaslat ugyanakkor nem az adómértékeket, hanem az adóalapokat egységesítené. Az adóteher nagyságát pedig az előbbi dönti el. Ráadásul a magyar adórendszer versenyképességi szempontból nem jó: kiszámíthatatlan, egyszeri, utólagos, visszamenőleges és szektorális. Róna Péter közgazdász sem tartja támogatandónak a kormányzat által képviselt adóversenyt, amely szerinte az elszegényedett, rosszul menedzselt országokra jellemző. „Európának égető szüksége van arra, hogy az adórendszerét harmonizálja az adóelkerülés felszámolása érdekében. A kormány rosszul döntött, amikor nemet mondott az európai javaslatra, mert ezzel éppen a lemaradásunkat, versenyhátrányunkat betonozza be. Mára óriási versenykülönbség alakult ki a hazai és külföldi termelővállalkozások között, amit nem lehet már semmilyen hatékonysági eszközzel ledolgozni”– fejtette ki a szakember az ATV-ben. Mellár Tamás közgazdász – az fn.hu-nak adott interjúja idején még a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója – is elsietett döntésnek tartja, hogy a kormány nem írja alá az európai versenyképességi megállapodást, mert véleménye szerint hosszú távra tekintve adócsökkentéssel biztosan nem lehet versenyképességet javítani, csak rövid távon, tűzoltó jelleggel. Úgy vélekedett, a kormánynak fontolóra kellene vennie, hogy ebből a széles körű megállapodásból Magyarországnak nem kellene kimaradnia.

Eurókérdések

Az Euro Plusz paktum legfontosabb eleme, hogy az unió országai három területen: a nyugdíjkorhatár, a közszolgáltatási szektor, valamint az államadósság elszámolása terén hangolnák össze módszertanaikat - mondta a Klubrádiónak nyilatkozva Békesi László közgazdász, volt pénzügyminiszter. Ez Magyarországnak is alapvető érdeke lenne: küzdünk a nyugdíjrendszer problémájával, az államigazgatás bérezésével és az önkormányzatok túlköltekezésével is. Ha nem csatlakozunk a paktumhoz, messzire mutató stratégiai problémához jutunk el: belátható időn belül nem csatlakozunk az euróövezethez sem. Pedig több közgazdász is úgy látja, az ország elemi érdeke lenne a mielőbbi csatlakozás. A közös valuta nemcsak a voluntarista gazdaságpolitikát akadályozná, hanem az alapkamat és a kockázati felár csökkentésével az adósságállomány és a deficit növekedését is. A mi növekedésünk mindenképpen Európához, elsősorban a német gazdasághoz kötött, függetlenül a hazai fizetőeszköztől. A belső piac élénkítésére alapozott gazdaságpolitika eddig háromszor, 1986-ban, 1994-ben és 2002-ben is megbukott. Az elzárkózás nem gyorsítja a növekedést, hanem erősíti a leszakadást. Ki fogunk lógni, de nem fölfelé, hanem lefelé. A magországok és a felzárkózók közötti növekedésipotenciál-különbségben rejlő előnyöket csak a csatlakozással lehetne kiaknázni - állítja Békesi. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott, hogy az euró 2020-ban lehet érdekes Magyarország számára. Varga Mihály viszont az alkotmányról folyó parlamenti vitában azt javasolta, hogy az alaptörvény rögzítse: a forint Magyarország hivatalos fizetőeszköze. Bár a miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint ez nem nehezíti az euró hazai bevezetését, könnyebbé biztosan nem teszi.

Sebők Orsolya