Alig néhány évtizedes múlttal rendelkező tudományág a pozitív pszichológia, melynek megalapítói - Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály - úgy gondolták, téves út kizárólag a beteg psziché gyógyításával foglalkoznia a pszichológiának. Figyelmüket ehelyett arra irányították, hogy mitől egészséges az ember, hogyan kerülhető el a motivációvesztés és a pesszimizmus, ezáltal pedig hosszabb távon a betegségek. A pozitív pszichológiai kutatások törekvései arra irányulnak, hogy felderítsék, miként érhető el a teljesítőképesség maximuma, azaz hogyan lehet kihozni magunkból a legtöbbet. A pozitív pszichológia elvei hatékonyan alkalmazhatóak az üzleti élet gyakorlati kérdéseiben is, mivel egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a jóllét szoros összefüggésben van a kreativitással, elkötelezettséggel, növekvő teljesítménnyel.
Problémák helyett erősségek
A stressz és a negatív érzelmek hatására az idegrendszer automatikusan a támadás és/vagy a menekülés reakciót aktiválja. Munkaszituációban, kulturált társadalmunk hétköznapjai során nyilvánvalóan nem boríthatja rá az ember senkire az asztalt, így a felgyülemlett feszültség nem vezethető le direkt módon. Könnyű belátni, hogy ilyen állapotban egyetlen munkavállaló sem tudja kihozni magából a maximumot. Ennek a folyamatnak a megfordítása, az emberekben lévő energia tágító és teremtő irányba fordítása a pozitív pszichológia fő törekvése. Egyáltalán nem valami misztikus, leírhatatlan boldogságra kell gondolni, hanem olyan elégedettségre és kiegyensúlyozottságra, amelynek áldásos hatásait kísérletekkel igazolták. Például megmérték, hogy töredékére csökkenti egy nehéz diagnózis pontos felállításához szükséges időt az, ha az orvosi team jó hangulatban van, de megállapították azt is, hogy egy szociális dolgozó kétszer annyi látogatást bonyolít le akkor, ha megbecsültnek érzi magát. Mivel fiatal irányzatról van szó, egyelőre nincsenek hosszú távú eredmények, de minden eddigi kutatás egyértelműen bizonyítja: a munkába való bevonódás, az értelmes munka és a megbecsültség érzete mérhetően növeli az üzleti forgalmat, profitabilitást, segíti a munkaerő megtartását és lojalitását, vagyis, üzleti alapon nyereséget termel.
A Barbara Fredrickson, a pozitív pszichológia mozgalmának egyik vezető alakja által leírt állapotban a tisztelet, a hála, a remény érzései uralkodnak el az emberben, aki kinyílik, és empatikussá, kooperatívvá válik. Ebben az állapotban képesek vagyunk tudásunk legjavát nyújtani, és másokkal hatékonyan együtt dolgozni. Pozitívan gondolkodni persze akkor tűnik ésszerűnek, ha éppen sínen vannak a dolgok. Miért is beszélünk erről a válság által feldúlt időszakban, amikor a cégek többsége egyszerűen a túlélésre, az állva maradásra koncentrál? Mert nem afféle „hurráoptimizmusról" van szó, hanem arról, hogy eredményesebb a problémákon való kesergés helyett a lehetőségekre, erősségekre koncentrálni.
Bár az, hogy az emberek megbecsülése és meghallgatása növeli a profitot, egyelőre elég szokatlanul hangzik az üzleti világban, a pozitív pszichológia iránt elkötelezett coachok szerint egyértelműen működik a dolog. A boldog emberek hatékonyabban dolgoznak, elégedettségük forrása pedig többek között a boldog főnök lehet, akihez lojálisak a munkatársai, így szívesen adják tudásuk legjavát.
Gyógyíthatatlanul motivált
Az elégedettség megtalálásának első lépése a személyiség erősségeinek feltárása, hogy később ezekre lehessen koncentrálni. Nem nehéz belátni, hogy ha mindenki olyan munkát végez, ami neki való, a lehető legjobb teljesítményt nyújtja majd.
Az egyéni jellegzetességek felderítésére számos teszt elérhető, például a Penn tesztje ingyenesen, a viastrengths.org weboldalon. Az effajta elemzések hasznosnak bizonyulhatnak a munkaszervezésnél, de a munkaerő-kiválasztás során is. A tágan értelmezett boldogság bármilyen tevékenységben fellelhető. Bár meglehetősen abszurd, jól érzékelteti a lényeget Mérő László példája, aki szerint az öngyilkos merénylő a robbantás előtti pillanatban kétségtelenül boldog, és fontosságának teljes tudatában szó szerint az életét adja a „munkáért".
A pozitív pszichológia elveinek megfelelő vezetés eleve közelebb áll a vállalkozókhoz, mint az alkalmazottakhoz Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség elnöke szerint. Az eltérő motiváció miatt a munkavállaló sokszor nem érti a helyét a rendszerben, alulmotivált, míg a saját cégében dolgozó vállalkozó „gyógyíthatatlanul motivált". Az eredményességhez arra lenne szükség, hogy ez valamilyen módon minden munkatársra kiterjeszthető legyen. A válság miatt még kevésbé megengedhető a motiválatlan munkatársak okozta veszteség. A hosszú távú sikerhez fontos a motivációk mögötti okok meghatározása. Mert bár a külső kényszer is alkalmas eszköz rövid távon kiemelkedő eredmények elérésére, a boldogsághoz - és így a hosszú távú sikerhez - a belső, autonóm motiváltság megteremtésére van szükség.
Az elért eredmények megbecsülése és megünneplése, a jól megválasztott prioritások, büntetés helyett a hibák segítő szándékú monitorozása, a megmérettetések előtt a korábbi sikerek felidézése bármely tevékenység esetén működő, pénzbe nem kerülő, de nyereséget hozó gondolkodási sémák. A pozitív érzelmek segítik a problémamegoldást, növelik a kreativitást, a proszociális, altruista viselkedést, így a közösségként értelmezett cég érdekeinek megfelelő működést segítik elő - magyarázza dr. Szondy Máté pszichológus.
Kikapcsolódás helyett bekapcsolódás
A Csíkszentmihályi Mihály pszichológus által megfogalmazott „flow" jelenség olyan állapotot ír le, amely akkor következik be, amikor a test, az intellektus, az érzelmek és a szellem természetes módon összehangolódik sajátos tudatállapotot hozva létre. A meditációhoz hasonló, aktív elégedettséget kiváltó tudatállapotban nagyobb a dolgozó energiája, koncentrálóképessége, és a flow-nak köszönhetően az ember örömét lelheti a legtöbb rutintevékenységben, például az ismétlődő gyakorlásban vagy készségek fejlesztésében. Ha az ember képességei meghaladják az elvárásokat, unalom, fordított esetben pedig szorongás következik be, ami mindkettő erősen negatív hatással van a teljesítményre.
Az a vezető, aki képes munkatársait hosszabb távon a kívánatos flow állapotban tartani, mérhetően növelheti a jóllétet és így a cég teljesítményét. Elérésének feltétele - dr. Oláh Attila, a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke szerint - a kihívás és a készségek egyensúlya, a cselekvés és tudat összeolvadása, valamint a világos célmeghatározás és a teljesítményről kapott folyamatos visszajelzés. A flow nem tudatos cselekvés, sokkal inkább olyan tudatállapot, amelyet az éntudat helyett a tevékenységre való koncentrálás, a megváltozott időérzék, valamint az az érzés jellemez, hogy a cselekvő ura a tevékenységének. A flow-élményben maga a tevékenység okoz élvezetet, ezért kevésbé megterhelő a cselekvő számára.
Akik hisznek abban, hogy a flow az üzleti életben is bekövetkezhet, hiszik, hogy az üzleti siker nem feltétlenül életre-halálra menő kínszenvedés eredménye, hanem gyakran a legmélyebb boldogságérzés. Az üzleti életben a flow olyan boldogságsodrást (drift) hoz létre, amely újabb és újabb flow-kat eredményez, ezekből ismét újabb boldogságsodrások születnek, és így alakul ki az a széles körű jelenség, amelyet G. Tóth Károly Business Flow című könyvében úgy fogalmaz meg, hogy létezik „boldogság az üzlet sodrában".
A flow üzleti életben való hatékonyságát bizonyítja, hogy vezetők számára kialakított e-learning képzésként hamarosan számítógépes szimulációval gyakorolhatja bárki, hogyan lehet egy virtuális cég nyolcfős vezetői testületét folyamatos flow-ban tartani.
A vállalkozás mint a „csapatok csapata"
A pozitív pszichológia eszközeit alkalmazza az „employeeship" vállalatvezetési szemlélet, amelynek neve a „leadership" fogalomból alkotott szójáték. Alapjai szerint a cég sikerének kulcsa a munkatársak energiájának mozgósítása, ami biztosítja a vállalat túlélését és növekedését. Jobban belegondolva, a jó „leadership", vezetői képességek esetében értékeltek és elvártak megegyeznek azokkal, amelyeket a jó munkatársaktól várunk. E megközelítésben átalakul a vezetésről és beosztottakról szóló tradicionális gondolkodás, felváltja a partnerség, amelyben a menedzserek és a dolgozók egyaránt felelősséget vállalnak az előttük álló feladatokért. A cél egy mindenki számára stimuláló munkakörnyezet kialakítása, ahol minden érintett érezheti, hogy munkája fontos, és értékelik. Kiváló példa erre a Skandináv Államvasutak (SJ) sikertörténete, amely 2006 óta az „employeeship" híve. A vezetők tréningeken vettek részt, amelyeken megtanulták a szemlélet alapjait és módszereit, majd alkalmazták ezeket a szervezetben, a munkatársakkal való együttműködés során. Eredményeként az SJ százötven éves működése alatt most először vált nyereségessé.
Tanulmányok igazolják, hogy egy vállalkozás sikerességéhez elengedhetetlen, hogy működését a vezető és a munkatársak számára is világos, elfogadható és értelmes cél hassa át. Erre épül a pozitív pszichológia egyik fontos technikája, az Appreciative Inquiry (AI). Az újfajta motivációs lehetőségekre koncentráló módszer azon a feltételezésen alapul, hogy a kérdezés és a párbeszéd az erősségekről, sikerekről, értékekről, reményekről és álmokról már önmagában hat az átalakulásra. A hagyományos problémafeltáró technikáktól eltérően egy csoport, cég meglévő erősségeit, sikerét tárja fel, tehát értékel, megbecsül és elismer, így kiválóan alkalmazható a változás-, válságmenedzsmentben is. Ha a csoport tagjai összeszedik és megosztják egymással, hogy számukra miért fontos a cégük léte, az erősségeknek olyan „fúziója" jön létre, amely képes a tömeges motivációra azáltal, hogy világossá teszi: mindenki véleménye számít, és dolgoznak a cég jövőjének megvalósításán.
