Piac kell, nem pénz!

Idén az első három hónapban mindössze 491 milliárd forintnyi euro- és forinthitelt helyeztek ki a bankok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ami kevesebb, mint a fele a 2007-es - egyébként kiugróan magas - több mint egymilliárd forintnak, de a 2010. első negyedévi hiteleknek is csupán a 65 százaléka. Legnagyobb mértékben a beruházási hitelek estek.

Szunnyadó kereslet

Sokan úgy vélték, idén már elindulnak a fejlesztések, hiszen számos iparág van, ahol nem halogatható évekig a modernizáció. Nem így történt. Bár az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2011-re 2,7 százalékos magyarországi gazdasági növekedést vár, jövőre pedig 2,8 százalékos pluszt jósoltak, a londoni intézet szerint ez elsődlegesen továbbra is az exportnak köszönhető. A gyenge belső kereslet pedig bizonytalanná teszi a kkv-kat. A cégek nem gondolkodnak fejlesztésben.

- Csak az exportőrök, illetve beszállítóik mutatóiban látszik némi javulás, de ezek a cégek is legfeljebb a 2008-as vagy az előtti árbevételi szinthez közelítenek, igény a kapacitásbővítésre tehát legfeljebb akkor jelentkezik, ha új technológiára van szükségük. Jó hír talán, hogy a válságban tönkrement versenytárs piacára most belépők körében is előfordult már fejlesztésihitel-igény. A rövid lejáratú forgóeszközhitelek iránt élénkül a kereslet, de vevőfinanszírozás esetén inkább a faktorra helyeződött a hangsúly - mondja Biczó Anikó, az Erste Bank kis- és középvállalati üzletágának az igazgatója.

Jön a kombihitel

Véleményezés alatt van az ÚSZT új pályázata, a kombinált hitel, amely talán segíthet a forráskihelyezésben, bár kétségek is felmerülnek. A program szerint először a bankok elvégzik a hitelbírálatot, így a közvetítőszervezet csak olyan pályázatokat fog befogadni, amelyek mögött hitelképes cégek állnak. A kkv-nek szóló konstrukcióban legfeljebb 200 millió forint igényelhető, és előleg nem jár. A vállalkozó egy lépésben pályázhat a beruházás értékének 25 százalékát fedező uniós támogatásra, 50 százalék hitelre és a hitelösszeg 80 százalékára fedezetet nyújtó viszontkezességre. A maradék 25 százalékot saját erőből kell biztosítania, bár a pályázat nem zárja ki, hogy a cég arra a részre is bankhitelt igényeljen. A konstrukció valószínűleg a legtöbb kereskedelmi banknál elérhető lesz, ám sem a cégek hitelképességén, sem a beruházási kedvén nem fog lendíteni. Piacélénkítő hatása abban az esetben lesz, ha egy amúgy tőkeerős, jó helyzetben lévő vállalkozás számára a 25 százalékos támogatás olyan vonzó, hogy mégis belevág a fejlesztésbe. A rossz helyzetben lévő cégeknek azonban ez sem mentőöv, mint ahogyan a bankoknak sem az a feladatuk, hogy a lejtőről bárkit visszahúzzanak.

Az igény hiányával magyarázza a gyenge statisztikát dr. Tamás Gábor, az UniCredit Bank vállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója is.

- Bár a hitelezési mutatók romlanak, a helyzet ma mégis nagyon más, mint két évvel ezelőtt volt. A bankrendszer az igényeket jóval meghaladó mértékben rendelkezik forrásokkal, keressük a kihelyezési lehetőségeket, de a kkv-k nagy része nem hitelképes. A pozitív perspektíváknak ma még csak az első jelei mutatkoznak, a fejlesztési tervek is egyelőre csak papíron formálódnak. A szegmens szereplőinek árbevétele többnyire csökkent, a piacai szűkültek, sok cég veszteségessé vált, a jövedelmezőség pedig hagyományosan alacsony maradt - sorolja a szakember, és hozzáteszi: a cégek többsége nem is mer fejlesztésben gondolkodni.

A pénzintézetek többsége a válság előtt, alatt és ma is finanszírozná azt a céget, amelyiknek rendben van a tevékenysége, megfelelő az adósminősítése, van jövőképe, és látja, hogy a pénzt, amit kért, miből fogja előteremteni, és visszafizetni. Az ördög azonban a részletekben rejlik: a válságot eddig túlélt kkv-k mutatói sem javultak igazán, a hitelezhető cégek száma körülbelül a felére zsugorodhatott.

- A 2009-es mérlegek alapján még finanszírozható vállalatok jelentős részéről is kiderülhet, hogy már nem azok- mondja az Erste munkatársa. - Jó hír, hogy az elmúl öt hónapban már nem romlottak a számok, de a belső fogyasztás stagnálása aggodalomra ad okot. Ha az elkövetkező évben sem lendül fel a hazai kereslet, a válságot túléltek közül is sokan kihullnak a rostán.

Drágább lett a pénz

A hitelezés visszaesése tehát nem a bankok szándékainak, hanem a piacok és a gazdaság állapotának a tükre. Tamás Gábor szerint a rossz eredményben nincs szerepe a bankadónak. Emiatt ugyanis rövid távon a pénzintézetek nem fogják vissza a kihelyezéseiket, aktívan keresik az új partneri kapcsolatokat. Persze hosszabb távon, ha a jövedelmezőségi mutatók romlanak, vagy végső esetben tőkeemelésre kényszerülnek, a pluszelvonásnak is lehet fékező hatása.

Elrettentheti a cégeket a válság hatására bedőlt hitelek nagy aránya is. A források nem lettek olcsóbbak, és szigorodtak a kért biztosítékok is. A korábban is viszonylag konzervatív politikát folytató bankoknál a devizahitel kamata futamidőtől függően 100-200 bázisponttal, a forinthitelé a kockázati prémium növekedéséből fakadóan 50-100 bázisponttal lett magasabb. A kamatfelár is mindenhol nőtt. Rövid lejáratú forinthiteleket ma BUBOR+2-6 százalékért adják, a középlejáratúakért minimum BUBOR+4 százalékot kell fizetni. A végső ár az ügyfél minősítésétől, a tervszámok megalapozottságától és a partneri kapcsolat egészének jövedelmezőségétől függ.

A - részben a Bázel II, részben a bankok óvatosság miatt - megszigorított fedezeti követelmények is drágítják a hiteleket. Általánossá vált a hitelszerződések közokiratba foglalása, a készletfinanszírozás helyett pedig hosszú távú, elsősorban ingatlanfedezetet kérnek a bankok. A tulajdonosoknak nagyobb súllyal kell a hitel mögé állniuk, és a készfizető kezességvállalás is elvárás lett, miután a múltbeli működési számok alapján nem egyértelmű, hogy teljesülnek-e a jövőre vonatkozó tervek. A bankok a hiteligény alátámasztásához minden esetben hosszú távú szerződéseket kérnek, ilyet viszont ma senki sem ír alá szívesen. A bizonytalan piac miatt a potenciális vevő is nehezen szánja rá magát a többéves elköteleződésre.

Új garanciaprogram van, garancia nincs

Ma a cégek nem jutnak államilag támogatott garanciához. 2011. április elseje óta ugyanis a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nem ad garanciát a beruházási hitelek mellé, mivel a kormányzat a jövőben a korábban nem kihasznált JEREMIE-pénzeket csoportosítaná át erre a célra a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-n keresztül. Az új konstrukcióban a viszontbiztosítás a hitel 80 százalékára fog szólni, szemben a korábbi, általában 60 százalékos mértékkel. A döntés megszületett, a program elvileg kész, az indulás mégis csúszik. Az űrt a bankok speciális termékekkel igyekeznek kitölteni, a vállalkozásoknak azonban még így is lényegesen magasabb fedezeti költségekkel kell számolniuk.

- Ma a tulajdonosoknak minden téren nagyobb kockázatot kell vállalniuk. A pénzintézetek nem finanszírozzák azokat a beruházásokat, amelyekbe a vállalkozó nem tesz elegendő saját tőkét - szögezi le Biczó Anikó, aki szerint ma mindennél fontosabb a bank számára a cég transzparens működése, aminek a tükre a szakszerűen és felelősen kialakított mérleg. A cég valós pénzügyi erejét kell, hogy mutassa a beszámoló, különösen, ha külső finanszírozóra van szükség. A bank szemszögéből a cég tevékenysége pont annyira sikeres, mint amennyire azt a mérleg alátámasztja.

Sokakat elrettenthet a hitelfelvételtől az is, hogy tavaly közel 40 százalékkal emelkedett a hitelgarancia ára, miután a bedőlések révén a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. komoly veszteséget halmozott fel. A veszteségek részbeni ellensúlyozása miatt 20 százalékkal nőttek a díjak, és módosították a kalkulációs eljárást is, amely ugyancsak 20 százalékkal növelte a hitelfelvevő költségét. Ráadásul a 2011-es költségvetési törvény alapján április elseje óta a Garantiqa már nem állhat a beruházási hitelek mögé. Bár a kormány kidolgozta az új konstrukciót, az államilag támogatott garanciaprogram egyelőre nem lépett életbe.

Támogatás, de kinek?

Kereslet azonban a támogatott kamatozású hitelekre sincs, pedig bőségesen rendelkezésre állnak ilyen (MFB-, EIB- vagy EBRD-refinanszírozású) fejlesztési források, amelyeknek költsége egyáltalán nem emelkedett, sőt olcsóbbak, mint a rövid hitelek, hívja fel a figyelmet Tamás Gábor . A fejlesztések legkedvezőbb forrásösszetételének összeállítását a bankok aktív tanácsadással is segítik, hiszen a jó bonitású ügyfelekért ismét éles a verseny. A konstrukciók többsége azonban beruházásokhoz kapcsolódik, így a piac hiánya még a körülbelül 30 százalékkal olcsóbb termékektől is eltántorítja a cégeket.

Indikátora lehet a hazai kkv-k közérzetének az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) fejlesztési támogatásaira mutatkozó kereslet is. A tömeges pályázásból következhetne, hogy a cégeknek van tőkeerejük fejleszteni, és látnak piacot, amely majd kitermeli a beruházás árát, csak éppen nem tudnak megfelelni a megszigorodott banki követelményeknek. Ugyanakkor a támogatásnak is van ára. Pénzbe kerül a tanácsadóknak fizetett jutalék, elő kell teremteni az önrészt - a támogatásintenzitás, úgy tűnik, csökken -, és vannak pályázatok, amelyekhez az állam bankgaranciát is előír.

Mivel a bankok ma már nem szívesen adnak pénzt azoknak a cégeknek, amelyek a saját vagyonukból nem akarnak, vagy nem tudnak kockázatni, az ÚSZT vissza nem térítendő forrásaihoz szükséges önerőt sem fogják finanszírozni. A most meghirdetett pályázatokban tehát saját forrás nélkül már nem lehet részt venni.

Kormányzati ösztönzés

A bedőlt devizahitelesek megsegítése érdekében készülő megállapodás része elvileg a kisvállalati hitelek ösztönzése is. A Bankszövetség és a kormányzat közötti paktum szerint a kkv-hitelek 5 százalékával csökkenthető a bankadó alapja.

Előnyben a lízing

Idén az első negyedévben a lízingcégek új kihelyezései 6,5 százalékkal nőttek 2010 azonos időszakához képest. A piac több gép és berendezés beruházását finanszírozta, de az ügyfelek sajáterő-mértékének növekedése miatt összességében csökkent a finanszírozott összeg. A hitelezők tapasztalataihoz hasonlóan a Magyar Lízingszövetség adatai szerint is elsősorban az exportra termelő vállalatok vásárlóereje nő, a belföldön értékesítők helyzete nem javult számottevően. Ez is magyarázza, hogy az euró alapú finanszírozás most népszerűbb, mint a forintos, de a svájci frank alapú lízing teljesen eltűnt a piacról. „A kis- és középvállalatoknak eszközfinanszírozási igény esetén érdemes lízingben gondolkodniuk. A finanszírozási ajánlathoz a kereskedőknél hozzáférnek, és a konstrukcióval egyidejűleg számos, az eszközhöz tapadó szolgáltatást is vásárolhatnak, kezdve a biztosítástól a pénzügyi tanácsadáson át az importfinanszírozásig külföldi beszerzés esetén" - mondja Kozma Gábor, a Lombard Lízing Csoport hálózati igazgatója, aki szerint a lízingcégek és a bankok versenye nem a kondíciókról, hanem a szolgáltatásokról szól. Speciális igényekre a lízingcég képzett szakembereket küld házhoz, a szerződésmódosítási igények futamidő közben online lebonyolíthatók, és ha az ügyfél cserélni kívánja a már lízingelt eszközét, az újabbra finanszírozási támogatást kap, például visszlízinggel sajáterő-finanszírozás formájában. A gyorsabb elbírálás és a könnyebben teljesíthető kockázati feltételek - a fedezet maga az eszköz - szintén a lízing mellett szólnak. A lízing-leányvállalattal rendelkező kereskedelmi bankok is igyekeznek ügyfeleiket ide terelni, így a piac további növekedésére lehet számítani.

Közérzetjelentés

Semmivel sem lett optimistább a lakosság az elmúlt hónapban, sőt. A KSH május végi adatai szerint a fogyasztás továbbra is enyhén csökken. A kiskereskedelmi forgalom élénkülésének hiányában a hazai gazdaság motorja továbbra is a nemzetközi konjunktúra által hajtott külkereskedelem, de látni kell Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint, hogy egyre visszafogottabbak a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások. Enyhén romló lakossági közérzetről számol be a Kopint-Tárki 2011 első negyedévét értékelő konjunktúrajelentés is, szemben a kutatóintézet által az előző másfél évben mért javuló tendenciával. Bár a külpiaci trendektől függő feldolgozóipari vállalatok kilátásai egyre jobbak a stabilnak látszó németországi konjunktúrának köszönhetően, a lakossági közérzet borúsabbá vált, és általában az ország helyzetének megítélése, illetve a jövőbe vetett optimizmus is mérséklődőben van, olvasható a jelentésben.

A Tárki lakossági, illetve a Kopint-Tárki feldolgozóipari vállalatok helyzetének és kilátásainak felmérését szintetizáló gazdasági közérzeti index értéke a 0-tól 100-ig terjedő skálán 40,8 pontra csökkent a 2010 utolsó negyedévében mért 43 pontról. Ez messze elmarad a kilencvenes évek végére, illetve a kétezres évtized első felére jellemző 45 és 53 pont között mozgó közérzeti indextől. Bartha Attila kutatási igazgató szerint gazdasági közérzetünk enyhe romlása mögött ellentétes irányú folyamatok húzódnak meg. A dominánsan a külpiaci trendektől függő feldolgozóipari vállalatok közérzete javult, és 2008 nyara óta nem látott kedvező szintre emelkedett.

Az 52 pontos részindex már a hosszú távú átlagnál kismértékben kedvezőbb bizalmi értéknek tekinthető. A magyar háztartások viszont 2011 első negyedévében aktuális helyzetük stagnálását, kismértékű romlását érzékelik. A részindex értéke 38 ponton áll, továbbra sem tud pozitív irányban kitörni a 36–40 pont közötti sávból, amelyben 2008 vége óta tartózkodik. Most azonban az az optimizmus is megcsappanni látszik, amely 2010 tavaszi-nyári hónapjaiban derűsebb árnyalatúra festette a lakosság közérzetét: a háztartások kilátásait mérő részindex 46 pontra mérséklődött a tavalyi második negyedéves 51 pontról. Tovább romlott az ország általános állapotának megítélése, mégpedig a lakosság egésze és a megkérdezett cégvezetők véleménye szerint egyaránt. Bár a negatív (mindössze 27 pontot elérő) helyzetértékelés mellett a magyar gazdaság kedvezőbb jövőbeli perspektívájába vetett bizakodás még nem párolgott el teljesen, az előretekintő optimizmus mértéke csökkenőben van. Összecseng ezzel a GKI legfrissebb, május 23-án publikált konjunktúraindexe. A kutatóintézet felmérése szerint a magyar gazdaság kilátásainak megítélése szinte minden ágazatban és a fogyasztók körében is harmadik hónapja és jelentősen romlik. Az ipari bizalmi index értéke egyetlen hónap alatt kilenc ponttal zuhant, és kétévnyi, csaknem töretlen javulás után jelentősen romlott a jövő és azon belül a rendelésállomány megítélése is.

Az építőipar továbbra is a legpesszimistább ágazat, amelyben májusban tovább romlottak a várakozások, és markánsan gyengült a foglalkoztatási szándék is. A kereskedelmi bizalmi index kissé emelkedett, a válaszolók növekvő készletszintet és enyhén javuló eladási pozíciót éreztek. A szolgáltató cégek bizalmi indexe minimálisan nőtt, ezen belül az általános üzletmenet és az előző, valamint következő időszak forgalmának megítélése is javult. A foglalkoztatási szándék a kereskedelemben javult, a szolgáltató cégeknél nem változott, de minden ágazatban mérséklődtek az áremelési törekvések. Az építőiparban nem új ez a jelenség, májusban azonban már a szolgáltató cégek körében is az árcsökkenésre számítók lettek többségben. A lakosság munkanélküliségtől való félelme is erősödött. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke idén szinte folyamatosan és összességében jelentősen csökkent, de májusban a lakosság saját várható pénzügyi helyzetét az áprilisban gondoltnál is rosszabbnak látta, s lényegesen kedvezőtlenebbnek érezte a pillanatot tartós fogyasztási cikkek vásárlására. A következő egy évre várt megtakarítási képesség ezzel szemben enyhén javult.