Beárazta a kormányzat: rövid távon 105 milliárd forintot hozna a bürokratikus terheket csökkentő programja. Számolnak a gazdaság szereplői is, hiszen azt a bőrükön érezik, hogy mennyire sok a párhuzamos, rendszerint költséges adminisztráció.

Akár triplán is

A valóban átütő erejű kormányzati tett az lenne, ha a 330 ezer kisvállalkozás, gazdasági társaság felmentést nyerne a kettős könyvvitel alól. Még így is marad bőven könyvelési feladat. Az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke, Vadász Iván szerint elegendő az evásokra gondolni, vagy arra, hogy a cégek gazdálkodásához, a veszteségforrások feltárásához, a pályázatírásokhoz a jövőben is szükség lesz a könyvelőkre.

Számos törvényt felül kellene vizsgálni, hogy hatékony adminisztrációcsökkentést lehessen elindítani. Jellemző példa, hogy a Központi Statisztikai Hivatal hónapról hónapra statisztikai adatlapot kér, miközben minden vállalkozás kitölti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 08-as bevallási nyomtatványát is minden dolgozójáról. A cégek indokolatlannak érzik tehát a KSH-igényt, hiszen abban is az alkalmazottak ledolgozott óráit, beosztását, keresetét tudakolják. A hivatal indoka: a NAV-os 08-as nyomtatványon nem szerepel az átlaglétszám. Valóban nem, de azok a számok, amelyek egy egyszerű osztási művelethez kellenek, igen. Vadász Iván úgy gondolja, hogy a bekért sok adatot az állam, mint egy fekete lyuk, elnyeli, de nem lehet tudni, minek mi az értelme, milyen gazdaságpolitikai, társadalmi közvetkeztetéseket vonnak le.

Minden mérlegkészítésre kötelezett vállalkozás rendszeresen benyújtja a társaságiadó-bevallásban szereplő mérlegadatokat, majd gyakorlatilag megismétli az adatközlést a céginformációs szolgálat számára. A Széll Kálmán Terv adminisztrációt csökkentő programja nem foglalkozik e kettősség megszüntetésével. Tény, a NAV részletesebb adatszolgáltatásra tart igényt, mint a céginformációs szolgálat, de ez a lényegen nem változtat: ugyanazt kell másfajta nyomtatványon, másfajta tördelésben elkészíteni. Ha pedig pályázatokat is írnak a vállalkozások, akkor az államnál már többszörösen ott lévő mérlegadatokat ismét benyújtatják velük.

Rászorul az egyszerűsítésre a vállalkozások alapításának, megszüntetésének, átalakításának a szabályozása is. Vadász Iván az egyéni cégről alig két éve alkotott jogszabályt hozza fel példának: az EU-s jogharmonizáció jegyében az egyéni vállalkozó átalakulhatna egyéni céggé, az egyéni cég pedig továbbalakulhatna gazdasági társasággá. De mire e lépéssorozat végére ér a vállalkozó, tönkre is megy. Dupla-duplán adóztatnák, ezért még a leggazdagabbak sem választják ezt az önkárokozást és adminisztrációját.

Szakmai túlzások

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, Koji László szerint is a legtipikusabb az, amikor a KSH, az OEP az adóhatóságnál már megtalálható információkat ismételteti meg. Az adóügyi és munkaügyi hatóságok ellenőrzéseivel minden cég találkozott már számtalanszor. De költségesnek, macerásnak azt tartják, hogy minden egyes alkalommal másolatok tömegét kell készíteni a cégiratokról. Az lenne a normális, ha az ellenőrök digitalizálnák maguknak a papírokat, s így nem vonnák ki a munkából akár hetekre is a cég munkatársait, eszközeit, számítógépeit.

Körülményes adminisztráció a foglalkoztatás nyilvántartása is. Erre egyébként a kormány is rádöbbent, hiszen bizonyos intézménytípusoknál bevezetteti az egységes személyi kártyát. Kár, hogy nem érvényes minden munkavállalóra, munkahelyre ez az újítás - fejtegeti az ÉVOSZ alelnöke, így a munkaügyisek változatlanul öt-hat kártyát, okmányt, papírt kénytelenek elkérni a felvételiző dolgozótól.

A szövetség szorgalmazza, hogy a közbeszerzések során megtiltsák a dokumentumok többszöri bekérését. A vállalkozás összes adata a szakemberállományról, a gépesítettség mértékéről, a telephelyekről, a referenciákról szerepel ugyanis a naprakész kötelező regisztrációjában, kamarai nyilvántartásában. Az ajánlatkérő el tudná dönteni, hogy alkalmas-e a feladat elvégzésére a jelentkező cég. A kétfordulós közbeszerzés első fordulója mégis éppen az alkalmasság adatait dokumentáltatja ahelyett, hogy a kamarai nyilvántartást használnák. Ez két-három hónap késedelem. Egy közepes építőipari cég évente akár ötven közbeszerzési eljáráson is indul, s ha ezeknek a fele kétfordulós, akkor huszonötször szükségeltetik a hatalmas adminisztráció.

A közbeszerzések bürokráciáját csak a lánctartozás papírmunkája képes felülmúlni. Ilyenkor a cégeknek „igazolniuk kell az igazukat" jogi és közigazgatási úton, de levelezéssel mindenképpen.

Jó, ha van papír

Bizonyos esetekben azonban egyáltalán nem baj, ha részletes adminisztrációs munka „kíséri" a termelést, értékesítést. Az élelmiszeriparban a „papír" a minőséget, a biztonságot, a fegyelmet is jelenti. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke, Éder Tamás az adminisztráció nagy részét nem tekinti fölöslegesnek. Sőt, ebben a szektorban a gyártók maguk is szigorú önellenőrzési rendszert dokumentálnak. Minden rúd szalámiról tudni kell, hogy mely telepről származó sertés húsát tartalmazza. Az ilyesfajta adminisztráció nem okoz versenyhátrányt sem, hiszen minden üzem előállít papírokat, adatokat is. A fordítottja a baj, az elégséges adminisztráció nélküli élelmiszer-ipari termék okkal lehet gyanús. Az adóelkerülésnek, adócsalásnak is az az egyik „ismérve", hogy nem keletkeznek és az áruval nem utaznak papírok. Újabban az élelmiszer-termelés mind nagyobb része kerül vissza a mezőgazdasági kistermelők portáira úgy, hogy a „háztájik" adminisztrációs és ellenőrzési engedményeket is kapnak. A nagyobb üzemek nem minden ok nélkül vélelmezik a biztonság fellazítását.

Az élelmiszer-ipari nagy cégek boldogok lennének, ha elárasztaná őket a támogatásokért folyó pályázatírás papírmunkája is. Csakhogy a szakmai szövetségben nem találkoztak még beruházási-fejlesztési pályázati lehetőségekkel, az uniós forrásokból származó Széchenyi-terves pénzekért nem indulhatnak. Az Új Magyarország vidékfejlesztési pályázat eddigi lehetőségeiből is kihagyta a szektort az állami adminisztráció.

Szakhatóságok világa

A Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke arra a kérdésre, mivel lehet segíteni a megújulók elterjedését, azt válaszolta: azzal, hogy legalább nem gátolják a folyamatokat. Dr. Balogh László két évvel ezelőtt érvelt így, s közölte azt is, hogy a gátló problémák zömét a hatósági, engedélyezési dzsungel jelenti, minden engedély önálló életet él, hiszen mindegyikhez önálló hivatal tartozik. Az átláthatóság hiánya azóta is velünk él: nem véletlenül dolgozott ki a Magyar Biogáz Egyesület tagjaként működő ügyvédi iroda az engedélyezési eljárásokra is kiható szabályozási koncepciót. Az irodát vezető dr. Lengyel Attila példával is szolgál: ha biogázból 500 kilowatt feletti villamos áramot termelő telepet kíván létrehozni egy vállalkozás, akkor három főhatóság - a környezetvédelmi, az építési, az energiahivatali - engedélyét kell beszereznie. A környezetvédelmiéhez 8, az építésiéhez 11 szakhatóságnak és 12 közműszolgáltatónak a támogatása szükséges. Négy szakhatóságot mind a környezetvédelmi, mind az építésügyi főhatóság bevon a döntésbe, s jelentősen meghosszabbodik a beruházás megvalósítása, megsokszorozódik a papírmunkája.

Az átfutási időket egyébként is tanácsos nagy előrelátással megtervezniük a biogázüzemet építő vállalkozásoknak. Míg Németországban 6-12 hónap alatt tető alá hozható egy ilyen megújuló energiát hasznosító telep, addig nálunk 3-5 évet is igénybe vevő engedélyeztetésre és kivitelezésre számíthat a beruházó.

Szerencsére találni kedvező változást is: a Magyar Energia Hivatal egységesítette, honlapján pedig elérhetővé tette az eljárások „szamárvezetőjét". Bárhol az országban ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák, ugyanazokat a nyomtatványokat töltetik ki, s azonos szakhatósági dokumentumokat csatoltatnak.

A kormány eddigi adminisztráció-csökkentő lépései

• 2010. augusztus 1-jétől az idény- és alkalmi munkavállalás egyszerűsített formában jelenthető be az állami hivatalok felé (27 helyett mindössze 5 adat megadásával). A munkavállalók után egyszerűsített közteherfizetésre van mód, amely napi fix díj.
• A társasági adó 10 százalékra történő csökkentése 500 millió forint adóalapig.
• A társaságiadó-feltöltési kötelezettség esetében a nettó árbevétellimit 50 millió forinttól 100 millió forintra emelkedett.
• A munkaviszonyból származó jövedelmek és a külön adózó jövedelmek (például osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházásból származó jövedelem) után egységesen 16 százalékos szja-t kell fizetni. A béren kívüli juttatások rendszerébe tartozó leggyakrabban igényelt elemek (étkezési utalványok, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás) esetében is egységesedett a fizetendő közterhek mértéke.
• Több, a vállalkozásokat érintő kisadót kivezettek - így az épület utáni idegenforgalmi adó, a vállalkozók kommunális adója, a nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi és légi járművek adója, a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás.
• Megszűnt a NYENYI adatszolgáltatás (nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó adatlap), helyette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgáltatja majd az adatokat a nyugdíjbiztosítási hivatalok számára.
• A 2011. január 1-jétől elindult kormányablakok révén a kormány tervei szerint 2013-ra teljeskörűen megvalósul az egyablakos ügyintézés.
• Az építésügyi eljárások esetében megszűnt a beruházásoknál az elvi építési engedély kötelezettsége; egyszerűsödött a településrendezési egyeztetési eljárás; a jelentős környezethasználatnak minősülő tevékenységek esetében megszűnt az előzetes vizsgálat, helyette a környezethasználó - ha szükségesnek tartja - előzetes konzultációt folytathat a felügyelőséggel.
• A kereskedő- vagy vendéglátó egység ellenőrzésekor ezentúl elég az ellenőrzést követő ötödik munkanap végéig bemutatni az áruk beszerzési bizonylatait, ha azok épp máshol találhatók.

Forrás: Széll Kálmán Terv Bürokráciacsökkentő Program I., Budapest, 2011. április