MEGÚJULÓK: Csekély részesedés

Nagy hiba, hogy nyáron gázzal csinálunk meleg vizet. Háromszor annyiba kerül, mint napenergiával - kritizálja a jelenlegi gyakorlatot dr. Kohlbeh Norbert, a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Karának egyetemi docense. Hazánkban jelenleg a becsült napkollektor-felület 150 ezer négyzetméter, a napelemek beépített kapacitása 0,8-1 megawatt. Ezek alacsony értékek, pedig kedvezőbb természeti adottságokkal rendelkezünk, mint például a minket nagyságrendekkel megelőző Csehország - mondja Varga Katalin, az Energiaklub megújuló energiával foglalkozó projektvezetője. Ausztria is jóval előrébb jár 3 millió négyzetmétert kitevő napkollektoraival, pedig a napsütéses óráik száma megegyezik a nálunk kevéssé napsütésesnek számító észak-magyarországi régióéval.

2009-ben az energiafelhasználásnak mindössze 7,3 százalékát adták megújuló energiaforrások - összesen 75 petajoule értékben -, a villamosenergia-termelésnek 7,5 százalékát. Uniós vállalásunk értelmében 2020-ra 14,6 százalékkal kell növekednie a megújulók részesedésének. 2010-re a villamosenergia-előállításban 5,4-5,7 százalék körüli arányt sikerült elérnünk.

Azt, hogy a szél-, a nap-, a vízenergia, a biomassza vagy a földhő tud növekedést felmutatni, a gazdasági és jogszabályi környezet határozza meg. Az állam 2006 óta nem adott ki engedélyt új szélerőművek építésére, szélenergia-kapacitásunk jelenleg 329 megawatt. Kiszámítható támogatáspolitikára van szükség - véli Varga Katalin. A zöld hőenergia eddig nem részesült támogatásban, a Megújuló Energia Cselekvési Terv azonban már elsősorban a hőenergiát favorizálja, tehát a geotermikus és biomassza-fűtőművek felfutása várható. A projektvezető szerint az állami szerepvállalás elengedhetetlen, mivel magas kezdeti beruházást igénylő technológiákról van szó: egy kilowattnyi kapacitás létrehozása egymillió forintos beruházást igényel.

Nálunk is érvényben van a megújuló energiaforrásból megtermelt villamos energia mindenkori piaci árnál magasabb áron való átvétele mint támogatási forma. Ennek finomhangolása szükséges, az egyes technológiákra jellemző beruházási és üzemeltetési költségekhez kellene szabni.

ENERGIAHATÉKONYSÁG: Versenyre fel!

Rendhagyó kettősség fedezhető fel a hazai piacon - állítja Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Központjának vezetője, mivel a felhasznált gáz mintegy felét üzleti körülmények között vásárolják meg, adják el, s már tapasztalni a valódi verseny jeleit. A piac másik, hatósági áras felén viszont továbbra is érzékelhető a torzulás: az egyetemes szolgáltatást igénybe vevőknél jellemzőbb az energiafelhasználás alacsonyabb hatékonysága. Velük ellentétben az üzleti szféra szereplői kihasználják az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket. A hazai feldolgozóipar a 2000-es évek közepéig évi 6-7 százalékos energiahatékonyság-javulást produkált. Ma Magyarország versenyszektora szinte azonos villamosenergia-, illetve hőfelhasználással tud előállítani egységnyi GDP-t, mint a hasonló iparszerkezetű többi európai ország.

A nem háztartási és nem kormányzati szektorban jó irányban haladnak a folyamatok, a magántulajdonosok rendre elvégzik azokat a fejlesztéseket, amelyekkel az energiafelhasználást gazdaságosabbá lehet tenni. Ám a lakossági és a közületi felhasználás területén jelentősek a problémák. Részben azért, mert a szabályozás még mindig a korábbi nyomott árakra épül rá, részben a finanszírozás területén fellelhető gondok miatt: igen sok esetben még akkor sem ruháznak be a háztartások az energiahatékonyságba, amikor nyilvánvaló a megtérülés, mert nincsenek megtakarítások, s sokan nem mernek eladósodni. Pedig differenciáltan alkalmazott támogatásokkal az energiafogyasztás csökkenő mennyiségét - az ezt szolgáló beruházásokon keresztül pedig a munkahelyteremtést - preferálhatná az állam, visszaszorítva az eddigi ártámogatási gyakorlatát.

Az elmúlt évtizedben voltak példák arra, hogy központi intézkedésekkel - például árbefagyasztással - igyekezett az éppen aktuális kormányzat tompítani az energiakrízisek hatásait. Most megint előtérbe került ez a „védekezés", a rezsiköltségek korlátozását tűzték napirendre. Arról a tervről is lehet olvasni, hogy a hosszú távú magyar-orosz szerződésben szereplő tarifa helyett a momentán alacsony szinten álló azonnali piac árai alapján számolják ki a lakossági árat. Kaderják Péter emlékeztet rá: nemcsak az ezredfordulón, hanem például 2006-ban is elindult felfelé a gázár, s a kormány késve, 60 milliárd forintnyi kompenzációval igyekezett jóvátenni a nagykereskedőknek az elmaradt áremelést. A döntéshozók ekkor sem voltak hajlandók a tényleges beszerzési költségekhez igazítani a tényleges fogyasztói árakat.

A költségbefagyasztás - 2011-ben ez a terv - általában azt jelenti, hogy a valós költség alatt kapnak szolgáltatást például a háztartások. A részleteket még nem lehet tudni, a legtöbbet az egyetemes szolgáltatói gázárról, illetve a távfűtés áráról hallani.

Az ártámogatások helyett az energiafogyasztás csökkentését preferáltatná az egyetemi szakember, aki szerint ott, ahol nincs verseny, indokolt lehet a szigorú központi szabályozás, a versenynél jobb fogyasztóvédelem azonban nincs. Amikor 2009-2010-ben tényleges válság volt egyebek mellett a német piacon, a nagykereskedelmi árak nem befagytak, hanem, a versenynek hála, 40-50 százalékkal csökkentek. A kérdés tehát az: lehet-e olyan hatékony versenyt generálni Magyarországon is például a gázszektorban, amelynek eredményével a fogyasztók kedvezőbb költségek formájában találkozhatnának?

ENERGIAELLÁTÁS: Jön a hőszivattyús, tározós?

A villamos energia felhasználása az elkövetkezőkben 10-15 százalékkal nőhet, nem kis részben a közlekedés villamos áramfelhasználás a növekedése miatt. Ha pedig több villanyra lesz szükség, akkor nem lesz elegendő csak energiaracionalizálási lépéseket tenni, szükség lesz több primer energiára is, melynek forrása a földgáz, az atomenergia s valamilyen szinten a megújuló energia lehet.

A magyar kormányzat Fukusima után is deklarálta, hogy Paks „státusa" változatlan: az atomerőmű a jövőben is 40-45 százalékot tesz ki a hazai villamosáram-ellátásban. A paksi üzemidő-hosszabbítást már egy ideje eldöntötte a politika, de vizsgálja a bővítés lehetőségét is. Tény, be kell építeni a nagyobb biztonságot, a japán tapasztalatokat s az uniós egységes stressztesztek - az atomerőművek ellenálló képessége megvizsgálásának - eredményét.

A megújuló energia szerepét nem szokás megkérdőjelezni, mégsem lehet még minden elemét, tisztán látni a hosszú távú energiapolitikában. A geotermikus energia sok lehetőséget kínál, bár a villamos energia terén „csak" 150-200 megawattos elméleti potenciál van ebben az energiahordozóban. A közösségi fűtési rendszereket azonban rá lehet állítani a geotermikus energiára, s a biomassza-potenciál is jelentősnek mondható. Úgy lehet kalkulálni, hogy 2030-ra a hőellátás területén 35-40 százalék közötti részesedést érhet el a megújuló energia.

Lényeges lehet, hogy a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát is mielőbb megteremtse az energiapolitika, például szivattyús, tározós erőművel. Az időjárástól függ, hogy mikor és mennyi szél- és napenergiát sikerül előállítani, ám a fogyasztási igények eltérő időpontokban jelentkezhetnek, ezért ki kell egyenlíteni a különbséget. Ezt úgy lehet megtenni, hogy az erős szél esetén előállított - és akkor éppen a piac által nem igényelt - energiával egy alacsonyabb helyen lévő tóból egy magasabb helyen lévőbe vizet pumpálnak fel azért, hogy amikor szélcsend van, de magasabbak az áramigények, a magasabb tóból a turbinákra engedett vízzel előállíthassák a szükséges energiát. A paksi erőmű „mögé" is érdemes biztonsági tartalékot helyezni, s ehhez is megfelelő eszköz a szivattyús tározós erőmű.

Atom és megújuló

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a helyszínen tájékozódott a Paksi Atomerőmű természeti katasztrófák elleni védettségéről. A tárcavezető megerősítette: noha Magyarországot semmilyen veszély nem fenyegeti a Japánban történtek miatt, az atomerőmű haladéktalanul aláveti magát az önkéntes stressztesztnek. Fellegi Tamás jelezte: a felkészülés az üzemidő hosszabbítására nem áll le, de a japán helyzet teljes körű elemzésének és a biztonsági felülvizsgálatnak a tapasztalatai alapján, ha szükséges, a hatóságok módosítják az engedélyezési eljárást és a kritériumokat. A Paksi Atomerőmű megkerülhetetlen és biztonságos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek, a készülő stratégiai dokumentumok a következő évtizedben feltétlenül számolnak a nukleáris termelőkapacitásokkal. Április közepén, Brüsszelben, az Európai Fenntartható Energia Hét rendezvényén pedig arról beszélt Fellegi Tamás, hogy Európa versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen a hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modell újragondolása. Európának meg kell találnia az egyensúlyt a környezeti rendszerek által nyújtott lehetőségek kiaknázása és a fejlődési igények kielégítése között. Ennek lehetnek kiemelkedő eszközei az úgynevezett tiszta technológiák. Egy fenntartható jövőt megalapozó gazdasági modellben az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint az unió országaiban rendelkezésre álló megújuló erőforrások előtérbe helyezése meghatározó jelentőséggel bír majd.

TÁMOGATÁS: Erőművek végveszélyben

Tesznek-e lakatot az 1200 megawattnyi kapacitást jelentő hazai kiserőművek kapujára? -kérdezik az elmúlt három-négy hónap energiapolitikai jogalkotását aggódva figyelő energetikai vállalkozásoknál. A Magyar Kapcsolt Energia Társaságnál azt remélik, hogy legfeljebb 200-300 megawattnyi kapacitás esik áldozatul. Bercsi Gábor, a társaság elnöke emlékeztet: április elején egyeztetésre került sor a szakmai szervezetek és a szaktárca képviselői között. Ott az körvonalazódott, hogy a kiserőművek egy csoportja még rendelkezik kötelező áramátvételi szerződéssel, esetükben még nem térült meg az energetikai beruházás, s támogatást kapnak majd a kapcsoltan termelt hőenergián keresztül. A másik nagy csoportba a már megtérült erőművek sorolhatók, s az áprilisi minisztériumi egyeztetéskor kérdéses volt, hogy nekik adnak-e bármiféle dotációt. A kötelező átvételi támogatás (KÁT) összesen 1200 megawattnyi kapacitásra vonatkozik, ezt azonban nagyon sok 1-2 megawattos erőmű állítja elő. Csak néhány nagyobb tartozik ebbe a körbe, így a Budapesti Erőmű Zrt. erőművei és a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű.

A kapcsolt energiatermelés - amikor áram mellett hőt is előállít az erőmű - előnyökkel jár, hiszen kevesebb szén-dioxid kerül ki a levegőbe, kevesebb primer energia szükséges. Egy tavalyi elemzés szerint az oroszországi földgázimport-függőség 6 százalékkal csökkent a kapcsolt energiatermelés következtében.

A múlt évben még bizakodó volt a szakma, kivált, mert akkor is párbeszédet folytathattak a kormányzattal, például arról, hogy a magyarországi földgázár jóval magasabb, mint a nyugati piacokon beszerezhető, a villamos energia azonban pár filléres eltéréssel, de precízen követi a nyugat-európai ármozgásokat. A drága gázból olcsó villamos energiát előállítani természetesen nem lehet, egy-egy erőmű összköltségének 60-70 százalékát is kiteszi a gáz költsége. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság is elfogadta, hogy normális ár- és piaci feltételek szükségesek, s a támogatásokat sem lehet irreális célokra felhasználni. Ilyen alapon születtek meg az első megállapodások a szaktárcánál, komoly kompromisszumok árán alakult ki a törvénymódosítás terve is. Ebben az szerepelt, hogy a kötelező átvételből kiesett erőműveket egy két évig tartó moratóriummal visszaengedik a kötelező átvétel szabályai közé, ugyanakkor minden ilyen áramtermelő vállalkozásnál - a még meg nem térült erőműveknél is - az állam 15 százalékkal csökkenti az átvételi árat. Ez azt jelenthette volna, hogy bár számos beruházás megtérülése lényegesen rosszabbodik, de a felvett hiteleket még vissza lehet fizetni. Összességében: az állam úgy vonul ki a kötelező átvétel intézményéből, hogy nem teszi tönkre az érintett energetikai vállalkozásokat.

Nem sokkal a decemberi egyezség után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének indítványa az átvételi ár jóval nagyobb arányú csökkentését és a szabályozás további átalakítását kezdeményezte. Majd döntött a kormányzat is, nem engedve az egy-két évnyi moratóriumot, s előírva azt, hogy 2011 közepén szűnjön meg a kötelező átvétel intézménye. Csupán annyi engedményt fogalmaztak meg, hogy vélhetően lesz hőártámogatás, a hőt és áramot termelő erőművek azonban nem az áram átvételi árán keresztül kaphatnának segítséget, hanem a gőz, a meleg víz dotációjára számíthatnának. A hőártámogatás jogi feltételeit még nem dolgozták ki, ezért a bevezetésre legkorábban ősszel kerülhetne sor, ha az Európai Unió is áldását adja a dotációhoz. Bercsi Gábor kifejtette, legalább három hónapos átmeneti időszak lesz, amikor már megszűnik a kötelező áramátvétel alapján adott támogatás, de még nem lesz hőártámogatás. A pauzát túlélnék a cégek, ha tudnák, mivel számolhatnak az új támogatási rendszer alapján, ilyen információik azonban nincsenek.

A tipikusan lakótelepeken, lakóparkokban elterjedt távhőszolgáltatás helyzete is hasonló lesz, hiszen azok a kisebb-nagyobb erőművek, amelyek a meleg vizet előállítják, áramot is termelnek. Csakhogy a KÁT-rendszer megszüntetésén felül a kormányzat már bevezetett egy távhőár-moratóriumot is, amelyet addig tart fenn, amíg a szaktárca ki nem dolgozza az új szabályozást. A távhőszolgáltató társaságok közül nem is egy 2009 közepe óta nem emelte a díjakat - akkor még olcsóbb volt a gáz -, most viszont azzal számolhatnak, hogy megszűnnek a kötelező átvétel támogatásai, de ősznél korábban nem lesz hőártámogatás, az ármoratórium pedig nem teszi lehetővé, hogy a piaci árakat érvényesítsék. Nagyon könnyen csődbe jutnak ezek a szolgáltatók.

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság még mindig hisz abban, hogy a szakmai kormányzat, miközben eléri célját, és minél jobban kontrollálni tudja a rezsiköltségeket, lehetővé teszi egy olyan rendszer kialakítását, amely mind a kapcsolt energiatermelők, mind a távhőszolgáltatók létét biztosítja. Ha ez megtörténik, akkor - átmeneti időszak után - konszolidálódni képes a ma még feszültségektől terhes rendszer. De legalább ennyi az esélye egy másik forgatókönyvnek is: valamennyi erőmű kénytelen lesz leállni, komoly zavarokat okozva a távhőszolgáltatásnak, sőt a bankszférának is. Sok erőmű-beruházás esetében ugyanis még javában törlesztik a felvett hiteleket, amelyek összege elérheti a 150 milliárd forintot.

Kivonulnak?

Komoly hőellátási problémákat és a megújuló energiákat alkalmazó projektek visszaesését vizionálja a szakma a KÁT (kötelező áramátvételi törvény) megváltoztatása miatt - áll az OGH Hírügynökség jelentésében. Kérdésre válaszolva a piacon levő több beruházó is megerősítette: mielőbbi konkrét törvényrendezést várnak, ellenkező esetben megfontolják kivonulásukat Magyarországról. Igaz, 2010 első félévben a KÁT 67 százalékát nem alternatív projektre használták, hanem földgáz felhasználásával termeltek dotált áramot, így jogosan vetődik fel a törvény megváltoztatása. Ám a KÁT megszűnése miatt biogázüzemek létesítését tervező befektetők is elbizonytalanodtak, mivel idén már nem várható a biogázra vonatkozó törvényi környezet érdemi változása. A hírügynökségnek nyilatkozó szakemberek szerint a tervezett törvényváltoztatás iránya jó, de a jelenlegi KÁT július 1-jével való megszűnése miatt egyelőre a bankok nem, vagy csak minimális részben hajlandók a projekteket finanszírozni. Egyikük a KÁT körüli bizonytalanságokra hivatkozva már induló biogázprojektek finanszírozását vonta vissza nemrég. A biomassza- és a biogázüzemek nem gyorsan jövedelmező üzletágak, viszont pozitív vonzata a trágya szakszerű elhelyezése, a hulladékfeldolgozás révén nyerhető energia s a beruházások általi munkahely-teremtés, ösztönzően hatva a mezőgazdaság és az állattenyésztés megújulására is.

ÖNELLÁTÁS: Délibábos káprázat?

A fukusimai baleset éppúgy, mint az ukrán földgázvezeték elzárása 2009 januárjában arra figyelmeztet: az energiabiztonság nem a nagy erőművekben és a külföldről érkező erőforrásokban, hanem a kisebb méretű egységekben és decentralizált, helyi erőforrásokon alapuló rendszerekben rejlik, vagyis a regionális önellátásra való törekvésben, minél nagyobb megújulóenergia-aránnyal. Így bármilyen természeti katasztrófa történik, nem egész régiók ellátása sérül. A kis helyi rendszerek esetében a szállításból adódó energiaveszteségek is minimalizálhatók.

Energiaautonómia a gyakorlatban nem létezik Magyarországon, még kistelepülési szinten sem, amelyek java része azt sem tudja, mennyi energiát használ - mondja Kovács Emese, az Energiaklub munkatársa, aki a Napkorona és Biomassza Bajnokságok adatgyűjtéseitől várja a kezdetleges statisztikák javulását. Sok adat áll(na) a szaktárca rendelkezésére a Nemzeti Energiatakarékossági Programra benyújtott pályázatokból, de az Energiaközpontban - az állandó leépítések szorításában - nem tudták ezeket teljesen feldolgozni.

Az önellátás külföldi példái közül talán a két legismertebb a németországi Jünde település és a dániai Samso-sziget. Előbbiben a hő- és villamos energiát egyaránt biomasszából állítják elő, utóbbi esetében a szigeten termelt szélenergia-többletet értékesítik. Ez a rendszer ott hibázik, hogy az így megkeresett pénzt üzemanyag-vásárlásra kell fordítaniuk, mivel a dánok nem elektromos autókat vezetnek.

Fontos, hogy egy település maga találja ki, milyen energiaforrásai vannak, és mit tudnak helyi vállalkozók megvalósítani a beruházásból, mert a közösség csak így képes a sajátjának tekinteni azt, amit megépítenek. Meghibásodás esetén képtelenek valamit is kezdeni a berendezésekkel, míg meg nem érkezik a szerelő, legtöbbször külföldről - mondja Kohlbeh Norbert, a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Karának egyetemi docense. Több településen nem volt körültekintő a tervezés. A szakolyi biomassza-erőmű a hírek szerint ellátási gondokkal küzd, és csak 30 százalékos hatékonysággal tudna működni, mert a termelt hulladékhővel a messze lévő települések ellátására nem alkalmas. Szentendrén is dologtalanul díszeleg egy kis erőmű, mert a felhasznált biomassza-alapanyaghoz képest alacsony a villamos energia átvételi ára.

Az EBRD kazánberuházásokra szánt kedvezményes hiteleinek a helyi önkormányzatok nem sok hasznát látják, mert félnek a külső finanszírozástól, annak ellenére, hogy itt az a ritka eset áll fenn, hogy a hitel előfinanszíroz. Sokszor még a százszázalékos finanszírozás sem jelent megoldást, hiszen az eladósodott önkormányzatok még a projekt áfáját is nehezen tudják kiizadni.

Varga Katalin, az Energiaklub megújuló energiával foglalkozó projektvezetője a lakossági pályázatok hiányát hangsúlyozza, s állítja: ezek kiszámíthatatlanná váltak, s ez leginkább a napelemek, napkollektorok, biomassza-kazánok, hőszivattyúk eladását veti vissza.

Gergely László-Kriston László