PÉNZÜGYEK: Akcióterv után

A forint árfolyamának kora nyári megrendülésére reagálva Orbán Viktor kormányfő ismertette a parlament előtt huszonkilenc pontos akciótervét. A felszólalás nem volt eredménytelen, a pénzpiacok némileg megnyugodtak. Az akcióterv alapján lázas törvénykezési munka következett, majd megszületett a 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról, amelyet - a jogszabály alcíme szerint - az országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében fogadott el.

A törvény az akcióterv számos pontjára reagál, több fejezete pontosan le is fed egy-egy témakört. Ilyen fejezet például az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséről (akcióterv 4.), a magánszemély egyes jövedelmeinek különadójáról (18. pont), egyes adó- és egyéb törvények módosításáról (1., 5. és 12. pont), a beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról (7. pont), egyes jogszabályoknak a devizakölcsön-szerződéseket biztosító jelzálogjog korlátozása érdekében szükséges módosításáról (26. pont), egyes pénzügyi szervezeteknél és a közszférában jövedelemkorlát bevezetéséről (19. pont) vagy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló fejezet (9. pont). Csökkentették a pártok ez évi költségvetési támogatásának mértékét (21. pont), egyelőre nem emelték a közüzemi díjakat (28. pont). Összegezve elmondható, hogy sok minden történt, ám ezek az intézkedések - bár stabilizálták a helyzetet -, elsősorban még nem a gazdaság dinamizálását szolgálják.

Ennek megoldása a parlament őszi ülésszakának feladata lesz, főként az adótörvények és a jövő évi költségvetés révén.

SZJA: Egy kulccsal

Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette: 2011. január elsejétől egykulcsos, 16 százalékos családi személyi jövedelemadó-rendszer lesz. A szabályozással kapcsolatosan Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy vélekedett: „ez fantasztikus áttörés lesz, az egymillió új munkahely teremtésének az egyik, ha nem a legfontosabb eszköze". A miniszterelnök szerint az új adórendszer „világszabadalom" lesz, és azt szeretnék, ne csupán munkabarát, hanem családbarát is legyen. A gazdasági tárca vezetője úgy vélekedett, hogy nemcsak a térségben, de az EU-ban is ez lesz a legalacsonyabb adószinttel működő, legversenyképesebb adórendszer. Lapzártánkkor részletek még nem ismeretesek, a kormány az adótörvények tervezett október 8-ai benyújtását egy héttel kitolta.

Kiszivárgott hírek szerint egyelőre megmarad a jelenlegi „szuperbruttó" - vagy „félszuperbruttó" - adóalap, ami a bruttó bér korrigálva, azaz felszorozva a munkáltatókat terhelő járulékkal. Az egykulcsos szja korábban említett többéves bevezetése a hírek szerint azt jelenti, hogy erről a „szuperbruttó" adóalapról térnénk át fokozatosan a korrekció nélküli bruttó adóalapra, így a tényleges 16 százalékos

terhelést csak 2013-ra érnénk el. A tervek szerint szűkítik az adójóváírásra jogosultak körét, és az is lehet, hogy a havonta jóváírható összeg is csökken. Kalkulációk szerint így az átlagos szja-adóterhelés 2011-ben valamivel több mint egy százalékkal mérséklődne, de ez jövedelmi rétegenként eltérő hatást eredményez: értelemszerűen az eddig két kulccsal adózó magasabb jövedelműeknek kedvez. A minimálbér megadóztatása kérdéseket vet fel: ahhoz, hogy a nettó összege ne változzon, 84 ezer forint fölé kellene emelni, de az valószínűtlen, hogy ezt a munkaadók a jelenlegi helyzetben elbírják. Az, hogy a kormány mit tervez e kérdés megoldására, nem ismert, de a miniszterelnök egy korábbi kijelentése szerint egyik munkavállalói réteg sem jár rosszabbul az új adórendszer bevezetésével.

ÚJ SZÉCHENYI TERV: Vitairat

„A talpra állás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja" alcímet viselő Új Széchenyi Terv vitairatát július végén Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mutatta be, és bocsátotta széles körű konzultációra, várva a vállalkozások, önkormányzatok, különféle szakmai szervezetek hozzászólását és észrevételeit. A bemutató rendezvényen a gazdasági tárca vezetője kifejtette: azért van szükség új gazdaságpolitikára és új gazdaságfejlesztési programra, mert az eddigi felfogás, amely az egyensúly megteremtését tartotta elsődlegesnek, s csak ezt követően fordított figyelmet a fejlesztésre és növekedésre, kudarcot vallott. A tárcavezető az Új Széchenyi Terv lényegének a munkahelyteremtést nevezte, és úgy vélekedett, hogy sikeres megvalósításával az egyébként elérhető gazdasági növekedés 1,5-2 százalékkal növelhető.

A nemzeti fejlesztési miniszter leszögezte: hatékony, a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességét szolgáló új pályázati és egységes fejlesztési menedzsmentrendszerre van szükség. Célzott - vagyis összevont, szűkített - felhasználásra, a versenyképesség erősítésére, a bürokrácia csökkentésére és a kifizetések felgyorsítására kell törekedni, a fejlesztési források tervezését és az intézményrendszert pedig össze kell hangolni az Új Széchenyi Tervvel. Cél, hogy a kkv-k jelentősen és hosszú távra teret nyerjenek a magyar gazdaságban, s a ciklus végére 50 százalék közelébe kerüljön jelenlegi 10 százalékos részesedésük az EU-forrásokból.

A miniszterelnök a rendezvény zárszavában hangsúlyozta: az első Széchenyi-terv célja az volt, hogy lendületet adjon a gazdaságnak, az Új Széchenyi Terv azonban a magyar gazdaság újjáépítésének programja. A terv hét kitörési pontot jelöl meg; ezek: az egészségipar, a megújuló, zöld, az alternatív energiákra alapozó Magyarország, az otthonteremtés és lakásprogram, a vállalkozások fejlesztése, a tudomány, az innováció és a kreatív ipar támogatása, a foglalkoztatás - különös tekintettel az alternatív foglalkoztatási formákra -, valamint a tranzitgazdaság és a közlekedés fejlesztése.

Szeptember közepéig közel 500 szakmai javaslat érkezett az Új Széchenyi Terv vitairatához, többek között érdek-képviseleti szervezetektől, szakmai szövetségektől, műhelyektől, kutatóintézetektől, vállalkozásoktól. A Nemzetgazdasági Minisztérium október 7-én elindította a www.szechenyiterv.gov.hu honlapot, amelyen minden, a tervvel kapcsolatos információ megtalálható. Miután az Új Széchenyi Terv szakmai konzultációsorozata jelenleg is zajlik, az információk folyamatosan frissülnek.

Az Új Széchenyi Terv 2011. január 15-én indul.

Kkv-k forrásellátásának javítása

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a közvetlen szakmai felügyelete alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - a kormánynak kkv-k forrásellátásának javítása érdekében júliusban hozott határozatának megfelelően - megkezdte a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) 2009-2010-re vonatkozó akcióterveinek módosítását, és hozzákezdett a pályázati rendszer egyszerűsítését eredményező javaslatcsomag kidolgozásához, amely a következő elemeket érinti:

• a saját forrás igazolása eltörlésének lehetősége,
• készfizető kezesség lehetősége biztosítékként kkv-k esetében,
• automatikus eljárásrend bírálóbizottság nélkül, a pályázati adatlap és a benyújtandó iratok rendszerének felülvizsgálata,
• inkasszóra vonatkozó felhatalmazó levelek eltörlése (az esetleges követelés amúgy is adók módjára behajtható), ez jelenleg hatalmas felesleges irat- és adminisztrációs tömeget jelent,
• a kedvezményezettnek 100 ezer forintba kerülő közjegyzőiokirat-köteles ügycsoportok számának csökkentése,
• tanácsadásszerű bővített ügyfélszolgálat bevezetése kkv-knak is (nem csak kiemelt nagy ügyfelek részére),
• kötelező támogatási szerződési elemek felülvizsgálata, projektelemek közötti rugalmasabb átcsoportosítás biztosítása.

A kormányhatározat alapján megkezdődtek a szakmai egyeztetések az uniós források átcsoportosítása érdekében szükséges lépésekről is, annak érdekében, hogy előkészítsék e lépések egyeztetését az Európai Bizottsággal.

Szakmai javaslatok

A hazai pályázati rendszer, illetve gyakorlat legfontosabb ismérveit szedték össze, és több tucat javaslatot fogalmaztak meg a hatékonyság növelése érdekében azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Start Tőkegarancia Zrt. szervezett, s ahová hat ismert pályázati tanácsadó cég - Prospera Europe, EU Pályázati Központ, Opten, 4 Tender, Mapi, Árindex Csoport - vezetőjét is meghívták. Zoltán Csaba, a vendéglátó társaság vezérigazgatója elmondta: a vállalkozások számára mintegy 800 milliárd forint áll rendelkezésre ebben a tervezési időszakban a 7000 milliárd forint értékű európai uniós forrásból, amiből eddig 4,2 ezer milliárd forintot ítéltek már oda a különböző pályázatokon, de csak 1,2 milliárd forint értékűt fizettek ki. A mintegy másfél órás beszélgetésen a szakemberek megfogalmazták: az úgynevezett húzóágazatok területén a rendelkezésre álló összeg koncentráltabb és hatékonyabb felhasználására van szükség egy gazdasági stratégia alapján.

Abban, hogy milyen iparágakat kellene erőteljesebben támogatni, megoszlottak a vélemények, de a kiemelt cél a dinamikusan fejlődő vállalkozások, az úgynevezett gazellák támogatása kell legyen. Ennek kapcsán azonban sok egyéb mellett az is szóba került, hogy az innováció finanszírozása ne vissza nem térítendő támogatásból történjen, hanem kockázati tőkével. Egyetértettek a szakemberek abban, hogy a támogatások odaítélését mérhető, logikus és teljesíthető követelményekhez kell kötni, de nem egyetlen kiemelt szemponthoz - mint például többlet-adófizetés, hozzáadott érték növelése, munkahelyteremtés -, hanem követelmények csoportjához, amelyek közül, ha bármelyik teljesül, jogosult legyen a pályázó a pénzre. Szintén mindenki támogatta azt a gondolatot, hogy a támogatás intenzitását növelni kellene, minimum 35-40 százalékos alsó határt megállapítva az eddigi 20-25 százalék helyett.

DEVIZAHITELEK: Játék a tűzzel

Az indulásakor mindenki számára hasznosnak ígérkező, bár a hozzáértők által mindig is veszélyesnek tartott deviza alapú hitelezés mára az egész ország gazdaságát veszélyeztető fenyegetéssé vált - írta dr. Nyíri Iván, a Magyar Közgazdasági Társaság Külgazdasági Szakbizottságának elnöke a piacesprofit.hu-n megjelent vitacikkében, amelyben azt is leszögezi: van létjogosultsága a bankokra és a pénzügyi közvetítőkre kirótt adónak, mert a kifizetendő adó összegét jelentősen meghaladó pénzek folytak be hozzájuk kamatban, díjakban és konverziós bevételekben a deviza alapú jelzálog-hitelezés közel egy évtizede alatt.

A korábban több fejlődő országbeli központi bank ENSZ-tanácsadójaként, az Eximbank és a Mehib vezérigazgatói posztján is dolgozó szakember a Piac & Profit kérdéseire válaszolva kifejtette: a konstrukcióval a bankszektor piacot bővített, s a piac törvényei szerint az üzletágnak évről évre növekednie kellett. A deviza alapú forinthitelezés jelentősen csökkentette a hitelfelvevők aktuális kamatköltségeit, ráadásul ezáltal egy olyan réteg is a meghitelezhető körbe bekerült, mely korábban csak nagyon korlátozott mértékben juthatott kölcsönhöz. Ezt a réteget sokkal szelektáltabban és csak a pénz valós árát jelző kamatteherrel lett volna szabad meghitelezni.

A magyar bankszektor - amelynek mondhatni globálisan is páratlan teljesítménye, hogy az elmúlt közel egy évtizedben a tőkearányos megtérülés 20 százalék felett volt, némelyek esetében a 30 százalékot is meghaladta, s az eszközarányos megtérülés is jellemzően 2 százalék felett, esetenként 3 százalék közelében mozgott - azonban olyan terméket adott a hozzá nem értő nagyközönség kezébe, amellyel önmaga törvényileg nem élhet: fedezetlen nyitott pozíciót bank nem hagyhat nyitva. A tartósan erős forint időszakában devizahitelt felvenni úgy, hogy a folyósítás forintban történik, és az árfolyamkockázatot az adós viseli, játék volt a tűzzel, amit a válság valósággá változtatott. A korrekt megoldás az lett volna Nyíri Iván szerint, ha a finanszírozó pénzintézet az ügyfelét érintő lehetséges árfolyamkockázat nagyságához illeszkedő addicionális biztosítékot/letétet követel meg, amely megközelítést a bankszektorral szemben a BIS - a Nemzetközi Fizetések Bankja - mára már megkövetel. Ám ez önmagában megtorpedózta volna a konstrukciót. Fedezeti háttér nélkül viszont a deviza alapú jelzálog-hitelezés időzített bombává vált.

Mára nyilvánvaló: Magyarország számára a deviza alapú finanszírozás ugyanazt jelenti, mint amit az USA-ban a másodpiaci jelzáloghitel-konstrukció. Még nem dőlt el, hogy a helyzet rendezése mekkora nemzetgazdasági áldozatot követel. A szakember szerint az egész magyar társadalom jóindulatára és segítségére lesz szükség ahhoz, hogy a helytelen piaci konstrukció végül is ne döntse maga alá a hazai bankrendszert és a gazdaság egészét.

Bankadóbevételek

Szeptember 30-áig - a tervezettnek megfelelően - a pénzügyi szervezetek elkészítették a teljes fizetendő bankadóról szóló bevallásukat, s egyidejűleg teljesítették az éves adó felének befizetését is, ami nagymértékben hozzájárul Magyarország költségvetési stabilizálásához, a kijelölt költségvetési hiánypálya betartásához, tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bevallások összesítése alapján a pénzügyi szervezetek összességében 182 milliárd forintos adófizetési kötelezettségről számoltak be. Ez az előzetes számítások szerinti összeg 97 százaléka, amely alapvetően megfelel a kormány előzetes várakozásainak.

Törvényjavaslat

Nyolcpontos javaslatcsomagot dolgozott ki szeptember elején Kósa Lajos és Rogán Antal fideszes képviselő a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére. Az eredeti javaslat szerint megtiltanák az ügyfélnek hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírnák a középárfolyam alkalmazását, az ingyenes előtörlesztés lehetőségét s azt, hogy a bank követelése nem lehet több, mint a jelzáloggal terhelt ingatlan értéke (tiszta lappal indulás), kérelemre biztosítani kellene, hogy a törlesztési idő automatikusan öt évvel meghosszabbítható legyen (ez mérsékelné a törlesztőrészleteket), tartós fizetésképtelenség esetén megtiltanák büntetőkamat, késedelmi kamat, extradíj és költség felszámítását. A nyolcadik pont szerint ezek az intézkedések sem üzleti célú befektetésekre, sem második vagy harmadik ingatlan hitelezésére terjedhetnének ki. A Magyar Bankszövetség az első reagálásában a tervezet nagy részét megvalósíthatatlannak minősítette, de konzultációk során végül hét pontban sikerült megállapodni, így a két képviselő október 4-én önálló indítványként benyújtotta a lakáshitelesek megsegítését célzó, a forintban felvett lakáshitelekre is vonatkozó törvénytervezetét, amelyből a „tiszta lappal indulás"-ra vonatkozó javaslat maradt ki.

VÁNDORGYŰLÉS: Válságkezelés és váltóállítás

A magyar gazdaság állapota jobb, mint ahogyan azt a közvélemény érzékeli, s talán még a szakmai közvélemény is a kelleténél pesszimistábban tekint a jövőbe. Ez is egy következtetés lehet a sok közül, amire a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által rendezett 48. Közgazdász-vándorgyűlés résztvevői juthattak, meghallgatva neves előadókat, köztük magas rangú kormányzati képviselőket, többek között a nyitó előadást tartó Varga Mihály államtitkárt - aki a fellendülés kulcselemeként beszélt az adórendszerről - vagy az utolsó napon szereplő nemzeti fejlesztési minisztert, Fellegi Tamást, aki szerint az állami szerepvállalás erősítésére van szükség. A hazai közgazdászszakma legnagyobb rendezvényének idén Szeged adott otthont szeptember 30 és október 2. között, a téma „a válságkezelés és váltóállítás" volt.

Optimista hangvételt ütött meg például Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács tagja, aki szerint az államháztartási deficit jelenlegi mértéke előnyt jelenthet számunkra, bár a rendkívül magas adósságállomány sebezhetővé teszi az országot. Mellár Tamás egyetemi tanár, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója szerint is ez az egyik legnagyobb gondunk. A kevésbé derűlátó Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is biztató jelként értékelte a lakossági megtakarítások növekedését, ami lényegesen megkönnyíti az ország finanszírozását. Ugyanakkor a szakember a társasági adó csökkentését, az egykulcsos szja-t és a bankadót is hibás lépésnek, a gazdaság fellendülését lassító tényezőnek tartja.

Persze a jelenlegi helyzet más csapdákat is tartogat, többek között ilyen a forint valutapiaci pozíciója, a nyár elejétől megugrott kockázati felára, amelyről a makrogazdasággal foglalkozó előadók többsége is beszélt - többek között Török Ádám, a Költségvetési Tanács elnöke -, s a következtetések is hasonlóak voltak: kulcsfontosságú kérdés a hitelesség és a piaci bizalom visszaszerzése. Kovács Árpád egyetemi tanár, az MKT elnöke is hangsúlyozta ezt, bár ő csak lassú növekedésre lát lehetőséget, s az akadályozó tényezők között külön megemlítette a magyar társadalom rossz adaptációs képességét. Török Ádám úgy vélekedett: az első „próbatétel" a 2011. évi költségvetés lesz. Róna Péter egyetemi tanár a kettészakadt magyar gazdaság problémájára hívta föl a figyelmet - a másik szekcióban viszont Kovács Árpád épp e probléma „felnagyításától" óvott -, véleménye szerint elhibázott stratégia a multiknak való beszállításra berendezkedni, mert itt rendkívül csekély a hozzáadott érték, növekedésre kevés a lehetőség, ez a struktúra a gazdaságot ugyanazon szinten tartja. A közgazdász kitörési pontként többek között a kkv-k piaci réseket kereső és kihasználó magatartását jelölte meg.

Tudomásul kell vennünk, hogy a magyar gazdaság mozgástere nem tágítható, s e ténnyel számolnunk kell, mondta Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, aki ugyanakkor leszögezte: a gazdaság világában annyi a kölcsönös függés és önkéntes szerződéses kötelem, hogy a gazdasági vagy pénzügyi szuverenitás fogalmát nem is használják. Kiemelte, a közös európai valuta átvétele nemzeti érdekünk, jól működő európai mechanizmusok javunkra válnának még akkor is, ha átvételük „szuverenitásvesztéssel" járna. Ő is hangsúlyozta, hogy a nagy adóssággal folyamatos finanszírozási kitettség jár, különösen ingatag nemzetközi pénzügyi feltételek között, ugyanakkor a ma leginkább figyelt mutató az államháztartási egyenleg, és véleménye szerint ez így is marad.