ÖSSZEHANGOLVA
Esélynövelő fürtösödés
A klaszter fogalma gazdasági hálózatra utal: gyártók, szállítók, szolgáltatók, kutatók összehangolt, egymásra épülő tevékenységére, „fürtösödésére". A Közép-Európában is sokasodó - bár a válságtól komolyan szenvedő - autóipari vállalatok piaca indította el a beszállításra vállalkozó magyar cégek, sőt egyetemek „összeszerveződését". Fellelhetünk idehaza a biomassza hasznosításában fantáziát látó klasztert, de született a borászat fejlesztésére, a gyógyvizek hasznosítására, a megújuló energia lehetőségeinek kihasználására vállalkozó hálózat is.
A „fürtökben" dolgozó cégek egymás között szigorú szerződéses rendszert működtetnek, a beltagok gondoskodni tudnak egymás javára a beszállítói bázisról, nemritkán a csökkenő költségekről, a közös piaci fellépésről, a közös marketingről, de még a nagyobb tőkevonzó képességről is. A jelenlegi kormányzat két minisztériumától és autentikusnak vélt miniszteriális intézményétől egyelőre nem kaphattunk tájékoztatást ennek a gazdasági formációnak a hazai státusáról. Az ad okot mégis a bizakodásra, hogy a klaszter magyarországi „feltalálása" az első Széchenyi-terv időszakára datálható, s akkor több regionális programmal támogatták is az új típusú gazdasági együttműködéseket.
A későbbiekben is az állam vállalt „rásegítő" szerepet klaszterek indulásánál, s tény az is, hogy az elmúlt nyolc-tíz évben több olyan szövetkezés jött létre, amely a tudományos életben elért eredményein keresztül vált magas értéken jegyzett hálózattá.
A köz forintjaiból
Ez év tavaszán kapott tanúsítványt két új és három régebbi akkreditált innovációs klaszter. Ezzel pénzhez is jutottak, lehetőséghez, hogy az állam gazdaságfejlesztési forrását - öt klaszter esetében 1,500 milliárd forintot - felhasználhassák kutatás-fejlesztési programokhoz. Az egyik új hálózat, az Innovatív Élelmiszer-ipari Klaszter egyebek között a szeléntartalmú élelmiszerek fejlesztésén, zöldség-gyümölcsök fagyasztva szárításán, szójatej alapú allergénmentes termékcsaládok előállításán, funkcionális zöldség-gyümölcsök készítésén dolgozik. Az Ökopolisz Klaszter elnevezés mögött egy fejlesztési tudáspark működik, termékei, eljárásai, szolgáltatásai segítségével igyekszik hozzájárulni a környezettudatos szemléletmód, valamint a fenntartható környezeti állapot kialakításához. A Pólus Akkreditációs Testület ehhez a tudásparkprogramhoz ítélt oda pénzt a gazdaságfejlesztésre szánt állami forrásból.
Látszat és divat
A külső szemlélő úgy gondolja - olvasható dr. Németh Tibortól, az ErgoFit System's Kft. vezető tanácsadójától a Munkaadók Lapjában -, hogy a világ divattrendjét a nagy cégek, a Dior, a Gucci, a Jackpot vagy a Mayo diktálják, pedig a valóság egészen más. Európában a három észak-olasz tartományban működő több tízezer kis textilvállalkozás klaszterbe tömörült tagjai a divat irányítói. Sok ezer újdonsággal rukkolnak elő, amelyekből természetesen nem mindegyik kerül fel a világ divatjának toplistájára, mégis erősebb forrásai a divatnak, mint a hírneves cégek.
ÉLETMINŐSÉG
Három év, harminc százalék
A klaszternek, ha jól működik, akkor európai szinten is súlya van - állítja Grosz György, a Pharmagora Életminőség Klaszter elnöke. A 2007-ben 11 kis- és középvállalkozás közreműködésével létrejött balatonfüredi csoport cégei már 15-20 éve kooperálnak egymással, de felismerték - mint tette azt sok más vállalkozás az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában -, hogy szövetségükkel esélyesebben léphetnek fel a piacon.
- A mi klaszterünk már bizonyított, például azzal, hogy az elmúlt években az önmagunk közötti forgalmunk elérte a hárommilliárd forintot, összforgalmunk pedig a 29 milliárdot, ami körülbelül harmincszázalékos emelkedés a hálózat magalakulása előtti szinthez képest - fejtette ki Grosz György.
A Pharmagora tagvállalatainak szinte mindegyike talpon van a válság időszakában is, 2007 óta további tíz tag csatlakozott a klaszterhez, s ezt teszi Balatonfüred is: a város, önkormányzata révén, ugyancsak belépni készül a hálózatba.
A Balaton parti településen nemrégiben kutatóközpont építésébe is belekezdhettek, hogy a tudományos bázis segítségével nyomon követhessék termékeik valamennyi fontos fejlesztési fázisát az ötlettől a kísérleti üzem elindításáig. Gyógyászati, orvosbiológiai mérőrendszerek fejlesztése, előállítása szerepel a tervükben, de nem csupán e programok érdekében alakítottak ki szoros együttműködést több hazai egyetemmel, hanem terápiás eljárások, innovatív generikus gyógyszerek és funkcionális élelmiszerek kutatása és az ehhez kapcsolódó klinikai kísérletek adatmenedzsment- és biostatisztikai szolgáltatásainak, minőségbiztosításának végrehajtása érdekében is. A funkcionális élelmiszer-fejlesztések egyikével a lakosság közvetlenül is megismerkedhet: kutatásuk nyomán a világon egyedülálló módon állítható elő az a - boltokban is kapható - tej, mely ómega-3-ban gazdag.
A Pharmagora elnöke előnyösnek tartja a Veszprémi Egyetem közelségét, kivált, mert a felsőoktatási intézmény profilja közel esik a klaszteréhez, így munkaerőt integrálhatnak a hálózat vállalkozásaiba. A térségben az elmúlt évek során számos nagyobb vállalat - például a Bakony Művek - múlt ki, szintén képzett, a klaszterben is dolgozni tudó szakembereket hagyva hátra.
EGYETEMI ALAPOK
Feltérképezett tudás
A Debreceni Egyetem K+F tevékenységének jó részét vállalatokkal közösen kialakított innovációs rendszerben végzi. A tudományos környezetben menedzselt projektek olyannyira szerves részei az egyetemi életnek, hogy az innovációs eredmények hasznosításával foglalkozó Tudás- és Technológiatranszfer Iroda közvetlen rektori irányítással folytatja tevékenységét.
- Többféle módja van annak, hogy a vállalkozásokkal együttműködéseket alakítsunk ki, s arra is volt példa, hogy „spin-off" céget szerveztünk, mivel az egyetem eldöntötte, hogy maga kezd el vállalkozni - ismerteti az újszerű lehetőségeket Balogh Judit, a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Irodájának az igazgatója.
Az utóbbi idők egyik legnagyobb közös szerveződése a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter, mely hármas hélix innovatív struktúrába, azaz egyetem-ipar-kormányzat kapcsolatba rendezetten működik, s melynek alapját a 2008 nyarán aláírt - a Richter Gedeon Nyrt., a Debreceni Egyetem, a városi önkormányzat és a megyei kereskedelmi és iparkamara közötti - megállapodás képezi. A résztvevők arra szerződtek, hogy nem a meglévő termékeket, eljárásokat fejlesztik tovább, hanem K+F+I tevékenységet végezve merőben új produktumokat, szolgáltatásokat, eljárásokat alkotnak meg. Az egyetem szerint ez a klaszter a céljait az európai technológiai platformok gyógyszeripar-specifikus elemeinek adaptálásával kívánja elérni. A közös vállalkozás szereplői nagyobb gazdasági teljesítményt képesek elérni, s például bővíthetik a foglalkoztatottságot.
Az egyetem időközben több más hálózatba is bekapcsolódott, rendszerint úgy, mint az adott programok tudományos elindítója, megalapozója. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszer-ipari Klaszter harmincegy tagot számlál, melyek közül húsz számít kis- és közepes vállalkozásnak. Tizenhét tagja van a Termál-Egészségipari Klaszternek, itt azt az egyetem főképp a kutatásokhoz szükséges preklinikai és klinikai vizsgálatokat végzi el, de az egészségipari, biotechnológiai tudományos munkák mellett bekapcsolódik a szakterület piaci szolgáltatásainak fejlesztésébe is. Az egyetemi vállalkozások, projektek száma folyamatosan gyarapodhat, hiszen az iroda hivatalból is elébe megy a kutatóknak. Elkészítettek egy úgynevezett tudástérképet, „átvilágítva" több mint 200 kutatócsoportot azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a legígéretesebb alkotásokat felkarolják, pályára állítsák, alkalmasint vállalkozásba szervezzék.
- Az egyetemi emberek közül sokan a tudományos karrier mellett a vállalt témákat kutatják is - láttatja az „egyetemi klaszterhétköznapokat" az iroda igazgatója. A szellemi és a fizikai munka „összehangolását", ha tetszik, „beárazását" az akkreditált klaszterek részben a projekttársaságok segítségével oldják meg, ma már gördülékenyen. A szellemi tulajdonról, továbbá a betett pénzhez s a különleges szaktudáshoz kötődő jogokról is előre elkészített egyezségek intézkednek.
Hovatovább nagyon nagy összegek sorsa függ a klaszterek hatékony munkájától. A biotechnológiára alapozó debreceni gyógyszeripari új típusú gazdasági együttműködés szereplőinek célkeresztje előtt az a nemzetközi tapasztalat áll, hogy egy-egy termék fejlesztése akár 800 millió dollárt is igényelhet. Ezért arra törekszenek a kutatók és gyártók Debrecenben is, hogy mérsékeljék a kockázatokat, s például már 30 millió dollár értékű kutatómunkával képesek legyenek megmondani, érdemes-e az adott molekulával foglalkozni, újabb összegeket befektetni.
