Pályázati tapasztalatok

Lehet, hogy nem véletlenül tartja a vállalatvezetők 37 százaléka továbbra is nagyon nehéznek a hozzáférést az uniós támogatásokhoz, miként a legfrissebb K&H kkv-bizalmiindex-kutatásból kiderül. Igaz, a közvélekedés szerint jelentősen bővül a pályázatokon eséllyel induló mikro-, kis és középvállalatok száma, bár az adminisztrációs terhek sok esetben nem csökkentek, hiszen - lévén szó uniós pénzekről - az egyszerűsítésnek megvannak a maga korlátai, amelyekről nem Magyarország dönt.

Kötelező hitel

- Pozitívum, hogy a mikrovállalkozások fejlesztése programra pályázhatnak induló vállalkozások is. Azok a cégtulajdonosok, akik még nem adták fel a reményt, most új lehetőséget kapnak a támogatások révén arra, hogy megerősödjenek - mondja Németh Gabi, a Solerte Tender Kft. ügyvezetője.

A korábbi pályázatokban kritériumként előírt gazdasági mutatók sokakat kizártak a pályázók köréből. 2010-ben például a pályázatíró cég ügyfélkörének legfeljebb egynegyede felelt meg az automatikus eszközbeszerzési pályázatok feltételének, miután a válság hatására sok cég árbevételi mutatója jelentősen visszaesett. Most az új kiírásban nem szerepel ez a feltétel, így várhatóan többen kaphatnak támogatást. A pontozásos elbírálású pályázatok feltételrendszerében viszont nincs különösebb változás, a magasabb összegű pályázatoknál a jó gazdálkodási adatok továbbra is elvárásként szerepelnek.

Szintén fontos és pozitív újdonság, hogy a legkisebbek ingatlanvásárlásra is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást, amire utoljára 2003-ban volt példa, akkor is kizárólag a munkahelyteremtő uniós pályázatok esetében. Némileg árnyalja a képet, hogy a pályázható összeg csekély, és a mikrovállalkozások fejlesztéséhez minden esetben kötelező hitelt igénybe venni, akár ingatlanberuházásról, akár gépbeszerzésről van szó. Bár a vállalkozásfejlesztési alapítványoknál igényelhető - a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. által refinanszírozott -konstrukció kedvező, 7-9 százalékos kamatozású, az előírt ingatlanfedezeti követelmény sokakat távol tarthat a pályázatoktól. Sok kisebb vállalkozásnak nincs ingatlana, a cégtulajdonosok pedig érthető módon nem szívesen ajánlják fel saját otthonukat fedezetként. Csökkenti az érdeklődők lelkesedését a hitelhez kért sok és bonyolult melléklet is. Ráadásul a kötelezően beépített kölcsön jelentősen növeli a pályázás költségét. A pályázatíró cégek többsége a sikerdíjon felül a hiteligényléshez szükséges dokumentumok elkészítéséért fix díjat is kér, az alapítványok pedig 25-50 ezer forintos jutalékot számítanak fel, akár attól függetlenül is, hogy sor kerül-e a hitel folyósítására.

Vesztesek

■ Jelentős versenyhátrányban vannak a kisebb települések mikrocégei, ezek ugyanis nem indulhatnak az ÚSZT mikrovállalkozás-fejlesztési program pályázatain. Ennek keretében kizárólag a 100 fő/négyzetkilométer népsűrűség feletti, illetve több mint 5000 lakosú városokban (kivéve a budapesti agglomeráció településeit) megvalósuló projektek nyerhetnek támogatást. A többiek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) támogatási hatálya alá esnek, és a III. tengelyben megjelenő pályázatokon indulhatnak. Ezekre a kiírásokra – a „Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” című, 136/2008. (X. 18.) FVM-rendelet szerint – május 1. és 31. között lehetett volna pályázni, ám a legutóbbi információk szerint a programok csak ősszel indulnak. Ráadásul az ÚMVP eddig is kiszámíthatatlan volt, támogatási kérelmet az elmúlt három évben csupán kétszer lehetett benyújtani, és a több mint egy éve beadott pályázatoknak sincs még eredménye. Így nemcsak versenyhátrányt szenvednek az érintett mikrovállalkozások, de az uniós támogatási rendszer lényege is elvész: a pénzek nem járulnak hozzá az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

■ A vesztesek táborát bővítik a budapesti és Pest megyei vállalkozók is, ők egyértelműen ki vannak zárva a KEOP-pályázatok jelentős részéből.

■ Nem jutnak forráshoz azok a kis- és mikrovállalkozások sem, amelyek nem rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges pályázati önrésszel és biztosítékkal. Ebből a szempontból fontos lehet a Széchenyi Kártya termékcsoport, amelyen belül elérhető az önerő-kiegészítő hitel, de mindenki számára ez sem lesz megoldás.

Hosszadalmas elbírálás

A garanciák rendszerének átgondolását sürgeti a Körics Euroconsulting is.

- Potenciális ügyfeleink egy része akkor dobja be a törölközőt, amikor szembesül az általa vállalni szükséges garanciákkal. Olyan mennyiségű fedezetet - önerő, plusz a támogatási összeg erejéig biztosíték - kell adni egy pályázathoz, ami gyakran lehetetlenné teszi a pályázat finanszírozását. A vállalkozások jelentős részének mindenén - az eszközein, ingatlanjain - hitel van, a gyakran elvárhatatlan és lehetetlen feltételek miatt sokan maradnak ki a pályázatokból - érvel dr. Kőrösi Koppány, a cég ügyvezető igazgatója.

A pályázatok elbírálásának ideje sem rövid: a közvetítő intézményeknek 30 napjuk van a hiteligénylés mérlegelésére, pozitív döntés esetén a MAG Zrt. további 15 nap alatt hagyja jóvá a támogatási kérelmet. A bonyolult eljárás magyarázhatja, hogy eddig országosan összesen 150 mikrovállalkozás pályázott a számukra kiírt fejlesztési programra.

Kedvező jelenség viszont, hogy több korábban népszerű pályázat idén is megjelenik, olyanok is, amelyek tavaly vagy azelőtt elmaradtak. Újra támogatandó cél például a vállalkozások együttműködése, a környezetvédelmi célú technológiafejlesztés, ezen belül a hulladék-újrahasznosítás vagy a termelőgépek energiamegtakarítása.

Vannak szigorítások, elsősorban az átláthatóság érdekében. Kizárólag banki utalással lehet kifizetni a pályázatban szereplő beruházáshoz tartozó, 100 ezer forintot meghaladó munkákat és beszerzéseket, illetve az eszközbeszerzésre vonatkozó támogatásból kizárólag hivatalos kereskedőnél vagy gépgyártónál lehet vásárolni. Ez utóbbi pályázat lehet a kkv-k kedvence a Solerte tulajdonosa szerint, még akkor is, ha a minimumösszeg egymillió forintról hárommillióra nőtt, vagyis a legkisebbek valószínűleg kiszorulnak az automatikus elbírálású konstrukcióból.

Rohamra fel!

Hogy az esetleges forráskimerülés ne legyen gátja egy jó projekt megvalósulásának, a legnépszerűbb – technológiafejlesztési, infrastrukturális fejlesztési, telephely-korszerűsítési – pályázatok iránt érdeklődő kkv-knak érdemes minél előbb elkezdeni a felkészülést, és beadniuk pályázataikat. A pályázatok keretösszege ugyanis véges. Ezek a pályázatok egyfordulósak, folyamatos beadásúak, de elbírálásuk általában három szakaszban történik: májusban, szeptemberben és decemberben van egy-egy értékelési határnap.

Még mindig bonyolult

Lassan halad a megörökölt, nem teljesítményorientált, átláthatatlan és szabályozatlan intézményrendszer átalakítása is, bár az Új Széchenyi Terv kidolgozása során látható volt a törekedés az elmozdulásra. Ennek ellenére a mai napig előfordul, hogy még a kedvezményezett sem tudja, hogy az elnyert pályázatával melyik közreműködő szervezet foglalkozik - két emelet között elvész az akta.

- A beadott pályázat néha négy-öt munkatárs kezén fut, mire az elnyeréstől a befejezésig tartó átlag féléves ciklus lefut. Ráadásul ma egy közreműködő szervezet szankció nélkül tud minden rá vonatkozó jogszabályt megszegni, ezért meg is szegi - mondja a szakértő.

Az ígért felhasználóbarát, egységes és a terjedelmében ötödére redukált adatlap bevezetésére is várni kell még. Az állam mindmáig saját maga által hitelesített okiratot kér azokról az adatokról is, amelyeket amúgy maga tart nyilván. Egyszerűsítené az adminisztrációt, és gyorsítaná az eljárást, ha a közreműködő szervezetek hozzájutnának a pályázóra vonatkozó földhivatali, adóügyi és egyéb adatokhoz saját belső rendszerükön keresztül, ha szükséges. Az adatok, tények igazolása elegendő lenne akkor, ha a pályázat nyert, a dokumentációban pedig csak nyilatkozna a pályázó például a munkavállalói létszámáról vagy egyéb, a pályázati alkalmasságot tanúsító feltételről.

A pályázatíró cég úgy látja, az elnyert támogatások központosított nyilvántartása is indokolt lenne annak érdekében, hogy ne a pályázónak kelljen azokat követni, és minden egyes pályázatbeadáskor újra és újra lenyilatkozni. A nem nyertes pályázatok nyilvánossá tétele viszont javítaná az átláthatóságot: világosan kiderülne, hogy a bírálóbizottság részéről mi volt az elutasítás indoka, ráadásul ez a tapasztalatlan pályázók számára okulásként szolgálhat.

A pozitívumok

■ Az Új Széchenyi Terv bevezetésével a pályázók most már élhetnek a döntések elleni jogorvoslat lehetőségével.

■ Az esetek többségében elegendő a pályázatokat CD-n benyújtaniuk.

■ Könnyítést jelent – a csatolandó mellékletek számának jelentős csökkentése, – az eddigi kétfordulós pályáztatás megszüntetése, – az automatikus értékelésű pályázatok körének bővítése.

■ Formai hiba miatt egyetlen pályázó sem utasítható el.

■ A fejlesztési célok megvalósulását szolgáló pályázatokat hosszú időtartamra írják ki, a pályázatok pedig mindaddig beadhatók lesznek, amíg a források rendelkezésre állnak.

■ Áttekintették a határidők egész rendszerét, a hiánypótlási folyamat gyorsabbá és egyszerűbbé vált.

■ A nyilatkozattételhez elegendő egyetlen lap kitöltése, s a jelentéstételi kötelezettség is egyszerűsödik azáltal, hogy csupán a kifizetésekhez lesz szükség jelentések készítésére.

■ Elvileg felgyorsul az elnyert összegek átutalása: az ígéretek szerint az eddigi átlagos 60 napról 45-re csökken a kifizetések maximális ideje.

■ A komplex pályázatok esetében jelentősen csökkent a minimálisan elvárt projektméret a mikrovállalkozások magas aránya és tőkeszegénysége miatt. Ezzel a mikrovállalkozások számára sem lehetetlen a kitörés.