A legnagyobb gondot az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba – de ami közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, és így komoly károkat okoznak.
Fenyők, kőrisek, tölgyek – sorra támadják meg őket a kórokozók
A változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön. Szerencsére ezek helyén őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek. Azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert – például a bálványfa, amely jól bírja a szárazságot és gyorsan növekszik. Sajnos olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket.
Fotó: Pilisi Parkerdő
A tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományokban. Kutatók bevonásával derült ki, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket – neve is mutatja, hogy nem a mi éghajlatunkra jellemző kórokozóról van szó. Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországban behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak.
