Befutottak a pályázatok, s így újabb 410 megawatt teljesítménynek lehet gazdája. Ugyanakkor a szélerőművek építői a vártnál lassabban jutnak egyről a kettőre.

Válságos időkben sem elrettenve a beruházásoktól igyekszik megtalálni a tokaj-hegyaljai vállalkozás a minőségi bor és a minőségi idegenforgalom szinergiáját.

A márciusban rendezett budapesti II. Európai LEADER Expón helyi akciócsoportok mutatkoztak be termékeiket kínálva, és bejelentették a hazai termelők piacra jutását segítő új program indulását is.

Érdemes szóról szóra betartani a pályázati útmutatót, a pályázatban vállaltakat pedig meg kell valósítani.

A bankok működését szigorító jogszabályok elméletileg a lízing előretörését hozhatják, a számok egyelőre ezt még nem igazolják.

A piacok visszaesése, valamint a bankhitelek szűkülése és drágulása oda vezettek, hogy 2009-ben a vállalkozások több mint 5 százaléka nem tudta teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

A racionális érvelés és a meglepetés sikeres reklámstratégia lehet a megváltozott értékrendszerben. A megtakarítás, a stabilitás, a család, az otthon válik mozgósító értékké elsősorban, szemben a korábban vezető vagyon, státus, luxus értéktrióval.

A hostolt szolgáltatás tervezhető, nem igényel beruházást, rugalmas és költségtakarékos.

A kihívásoknak eredményesen megfelelni az erőforrások jobb kihasználásával lehet, és ilyen megoldás a virtualizáció.

A mobil szélessáv a technológiai áttörés után szükségletté válik, és megváltoztatja mindennapi életünket.

Kevesen élnek azzal a közel másfél évtizede létező lehetőséggel, hogy a személyi jövedelemadójuk egy-egy százalékáról külön nyilatkozatban rendelkezzenek, de aki így tesz sem lehet biztos abban, hogy a felajánlása célba ér.

A baklövés, hogy nem látták előre a válság eljövetelét és hatását, arra készteti a közgazdaság-tudomány jeles képviselőit, hogy felülvizsgálják korábbi álláspontjaikat.

Kevésbé a pénzhiány, sokkal inkább a viszálykodás az akadálya annak, hogy az önkormányzatok ivóvíz-arzénmentesítő programokra összeálljanak. Ahol nincs helyi ellentét, ott a brüsszeli haladékban bíznak.

Városok mozgalmává kezd erősödni Európában az önkormányzatok energiahatékonysági és megújulóenergia-lobbija, itthon - ha lennének önkormányzati energetikusok - lendületet kaphatna a klímavédelem.

A mai energetika alternatíváját az ország és nem mellesleg a cég életképessége zálogának tekintő vállalkozás közforrásokat felhasználva is fejleszti, hogy mind több önkormányzatnak, vállalatnak kínálhasson gazdaságos, biztonságos megoldásokat.

Miközben vannak, akik szerint Oroszország kilóg a BRIC országok sorából, a betűkkel jelölt négy állam - az említetten kívül még Brazília, India és Kína - komoly együttműködési megállapodásokat hoz tető alá.

Mint Noé az élővilág teljes spektrumát a bárkájára, úgy gyűjtötte Kocsy Béla tulajdonos-igazgató kis pasaréti szállodájába, a Hotel Pandába a fogyatékkal élőket, hogy mindegyik alcsoportjukból legyen a gárdában.

A projekt nem áll le, noha a pénzügyi befektető a válság első perceiben kiugrott. A megpályázott támogatásnak hála, fel tud épülni az új borászati üzem, s még a vendégfogadás is belefér Malatinszky Csaba pincészetének programjába.

A modern iroda nem más, mint egy erős laptop, egy mobiltelefon- és internetkapcsolat - tehát bárhol lehet.

A válság ellenére nőttek az IT-biztonsági költések, a terület egyre inkább létfontosságúvá válik minden cég számára.

Alexander Brody jó időben volt jó helye(ke)n, éppen amikor hatalmas expanzión ment keresztül a globális biznisszé fejlődő reklámipar. Világrengető talentumok híján, de kedélyes szellemiségével, kiváló kapcsolatteremtő képességével elérte, hogy eljusson szakmája csúcsára.

HR-szempontból a legfontosabb tennivaló válság idején a munkaerő megfelelő kihasználása és az őszinte kommunikáció.

Egy-másfél évre tervezte magyarországi tartózkodását Slobodan Matović, a Zepter International Ungarn Kft. ügyvezető igazgatója, de már tizenhét éve Budapesten él.

A válságban kevés hazai piac alakult jól, így a franchise-ipar sem büszkélkedhet kiugró tavalyi teljesítménnyel. Az elmúlt két-három hónapban azonban mintha aktívabbak lennének a vállalkozók. Többen gondolkodnak üzleteik franchise-rendszerré átalakításában, és vannak olyan újonnan indított hálózatok is, amelyek a válság ellenére is sokadik üzletüket nyitják idén.

Messze elmarad a nyugat-európai átlagtól a hazai kockázati- és magántőke-befektetések száma, pedig ez az egyik út ahhoz, hogy az induló vállalkozások tőkeerős, hitelezhető cégekké váljanak. A kockázatitőke-befektetés valójában a banki finanszírozás előszobája, és nem az azt helyettesítő tőkebevonás módja.

Ahogyan egy ország életében is vannak jó és kevésbé jó elnökök, az unió tagállamait félévig koordinálók között is akadt már kiváló és siralmas egyaránt. 2011. január elsejétől Magyarország vizsgázik "életében" először szervező- és közvetítőképességből az unió előtt, hat hónapon át hazánk tölti be az unió soros elnöki tisztét. Ez a fél év nem ígérkezik könnyűnek, hiszen a legfontosabb feladat az uniós gazdaság konszolidációja lesz. Várhatóan megkezdődnek a tárgyalások a 2013-2020-as keretköltségvetés főbb irányairól, a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról, a kohéziós politika jövőjéről, a közös energiapolitika kialakítása érdekében tervezett intézkedéscsomagról, és az unió második makrorégiós területfejlesztési stratégiája, a Duna Régió Stratégia elfogadása is ebben a néhány hónapban várható. A bővítés kérdése is napirenden lesz, Magyarország akár lezárhatja a horvát csatlakozási folyamatokat.

Kétszázezer új munkahely jöhet létre a zöld gazdaságban, miközben jó okkal reméljük, hogy meg is találjuk azokat a technológiákat, amelyekkel vezető szerepet érhetünk el a piacon - tartja realitásnak Olajos Péter energia- és klímapolitikai helyettes államtitkár, aki hálózatot, önfinanszírozó fejlesztéseket tervez, és létrehozza a „megújulók" interaktív katalógusát is.

Senki sem vizsgálja hazánkban a hulladék-újrahasznosítás ökológiai lábnyomát, a tevékenység törvényileg túlszabályozott, és még profitérdek is keveredik bele. Újabban pedig az államosítását tervezik.

Kutakodva kicsit a múltban hamar kiderül, Magyarországon kormányprogram még nem aratott sikert. Húsz év után már látható, az írott program legfeljebb, ha irányt jelöl, az irány pedig négy év alatt sokat változhat.

Titkos, versenyt sértő egyezségeikkel hatalmas összegű, legalább 150 milliárd forintos kárt okoztak a kartellezők - állítja a versenyhivatali szakértő. Akadályokat képeznek ezek a vétkes cégek akár egymásnak alá- és fölérendelt viszonyban, a gyártás, beszállítás, értékesítés egymást követő lépcsőin elhelyezkedve, akár azonos helyzetben, egymással párhuzamosan ugyanazt a gazdasági műveletet végezve, például pékségekben kenyeret sütve.

Mi történik, ha cybertámadás következtében megbolondulnak az Egyesült Államok számítógépei és hálózatai? Richard A. Clarke és Richard Knake washingtoni bennfentesek hajmeresztő jól informáltsággal festik az ördögöt a falra.

A fenntartható fejlődésre áttérés globális feladata az emberiségnek. Az ahhoz vezető út gyakorlati megvalósításán gondolkodott a Piac & Profit ötödik alkalommal megtartott „Cégek a fenntartható világért" konferenciájának népes közönsége. Megkérdőjelezni az eddig megkérdőjelezhetetlen értékrendünket, kicserélni egy másikra, s felismerni az ökológiai egyensúly rendszerekénti létezést, a harmonikus, a környezetet, társadalmi és gazdasági rendszereket egyensúlyban tartó, tudatos gondolkodást kifejleszteni, mégpedig tömegesen. Ez a végső konklúziója a tanácskozásnak.

Áramszolgáltató cégóriások döntenek látszólag a maguk kárára, amikor támogatják a hőszivattyúk elterjedését, vagy szélerőművet vásárolnak. A megújuló energia a felelős vállalati magatartás jelképe is ma már.

A földgáz drágulása külön is indokolhatja, hogy pályázhassanak és termálvizes rendszereket, hőszivattyús technológiákat alkalmazzanak a városok és falvak.

860 milliárd euróért csupán időt vásároltak Brüsszelben, a problémákat nem oldották meg. Vajon felkészült-e Európa az elkövetkező évekre, amelyek egészen biztos, hogy a megtakarításokról fognak szólni szemben a mostanáig tartó dőzsölés időszakával? Európa legtöbb országában az életszínvonal meghaladja a teljesítményt. A költségvetési hiányok kontrollálhatatlanná váltak, az államok tartozása folyamatosan emelkedik. A most nyert időt valahogy okosan kellene kihasználni. Vajon képesek lesznek-e az európai politikusok elvállalni a kellemetlen, ám elkerülhetetlen megszorító csomagokat?

Tudósként csak a szakmai etalonnak számító Nature és Science folyóiratok megalapozott tanulmányainak hisz Freund Tamás agykutató, és minden metafizikára következtetni engedő jelenséget áltudományként utasít el. Hívő keresztényként azonban más nézeteket (is) vall.

A sebesen gyarapodó népesség és a szűkülő erőforrások ellentéte enyhíthető lenne. Néhány igénytelen, de „sokfunkciós" növény - mint például a kender, a sziksófű, a tengeri uborka vagy a kókusz - kevés ráfordítással képes lenne fedezni az emberiség élelem-, etanol-, ruha-, kozmetikum- és papírigényének nem kis részét. Termesztésük azonban még közel sem folyik tömeges méretekben.

A fukusimai baleset globálisan és itthon is arra figyelmeztet: az energiabiztonság nem a nagy erőművekben rejlik. De nem is a külföldről érkező erőforrásokban, mint ahogyan azt 2009 januárjában a földgázcsapok elzárása során megtapasztalhattuk. A regionális önellátásra való törekvés és a megújuló energia részesedésének növelése ésszerűnek tűnik, hiszen így természeti katasztrófa esetén sem egész régiók ellátása sérül, s a szállításból adódó energiaveszteség is minimalizálható. Magyarországon azonban még kistelepülési szinten sem létezik energiaautonómia, s a megújuló energiaforrások súlya is csekély. A lakossági és a közületi felhasználásban jelentős problémák vannak az energiahatékonyság terén is - bár az üzleti szektorban némileg javul a helyzet -, s mindezt bonyolítják még a szabályozás tisztázatlanságai, a támogatási rendszer körüli bizonytalanság és a finanszírozás területén fellelhető gondok. A megoldásra egyre kevesebb az idő.

A klímadiskurzus egyik legellentmondásosabb alakja, aki a 2009-es koppenhágai klímacsúcs alatt azzal az agitatív címmel írt glosszát a New York Timesnak: „Ne fáradj a kibocsátáscsökkentéssel!". A 46 éves dán közgazdászprofesszor, Bjorn Lomborg úgy látja, pusztán kibocsátáscsökkentéssel nem vehetjük elejét a globális felmelegedésnek. Szerinte fejlesztenünk kellene, nem az emissziót regulázni és adóztatni: a zöld energiákat olcsóvá tenni, nem a fosszilist drágítani.

A versenyképességhez elengedhetetlen, hogy egy cégben a vezetőtől az utolsó alkalmazottig mindenki képességei legjavát nyújtsa. A pozitív pszichológia szerint ennek eléréséhez a dolgozó jóllétére kell hatással lenni. Kutatások bizonyítják, hogy a vállalkozások által vágyott jellemzők - a jó teljesítmény, a kezdeményezőkészség, az elkötelezettség - megléte szoros összefüggésben van ezzel. A munkaadóknak nemcsak a gyengeségek fejlesztésével, hanem az erősségek megerősítésével és a jóllét állapotának megteremtésével is foglalkozniuk kell.

Első ránézésre a legkisebb cégek méltán bizakodhatnak: az Új Széchenyi Terv eddig megjelent pályázatainak jelentős részéből kiszorulnak a nagyvállalatok, a kisebbek belépési korlátai pedig enyhültek. Újdonságként megjelentek a kombinált források, amelyek a vissza nem térítendő támogatások mellé kedvezményes hiteleket kínálnak a mikroszféra számára. A szakértők egy része üdvözli az újításokat, mások viszont úgy vélik, csupán marketingfogás, a program kevéssé alkalmas a kkv-k versenyképességének javítására, és a pályázati rendszer hibájaként eddig emlegetett strukturális problémák jelentős részében továbbra sincs változás.

Jelentős, szerkezeti átalakításnak nevezett változásokat harangozott be a március elsején ismertetett Széll Kálmán Terv, majd a hat nappal később közzétett, az előző dokumentum „politikai tézisein" alapuló, Magyarország strukturális reformprogramja 2011-2014 címet viselő angol nyelvű publikáció. A bejelentett intézkedések hazai és nemzetközi visszhangja visszafogott optimizmusról tanúskodott: az irányt jónak, a megvalósítást kockázatosnak tartják az elemzők, akik udvariasan fölvetették a konkrétumok hiányát is. Hasonlóan jelentős hatása lenne annak is, ha Magyarország csatlakozna az Euro Plusz-paktumhoz, ám a magyar miniszterelnök ezzel ellentétes döntést hozott. Milyen hatása lehet a következő években a Széll Kálmán Tervbe foglalt tervezett intézkedéseknek, s milyen annak, ha kimaradunk az európai integrációt szorosabbra fogó megállapodásból?

Hetekig tartó, több tízezres tüntetések, mobiltelefonnal felvett és az interneten terjesztett videók, egyik országról a másikra terjedő megmozdulások az évtizedek óta hatalmon lévő rezsimek ellen - vagyis korábban elképzelhetetlen események sora történt meg az elmúlt hónapokban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Bár három hónap múltán közel sem létszik a folyamat vége, egy biztos: valami új kezdődik. Látnunk kellett ugyanakkor, hogy ezekben az országokban a politikai válság akut szakaszba érkezésében a demokratikus deficiteken, belső feszültségeken kívül az élelmiszer-infláció játszotta a főszerepet. Az árak elszabadulása nemcsak az arab világban, hanem más országokban - Kínában, Indiában, de Nyugat-Európában - is valós veszély, és nem csak azért, mert az arab térségben zajló események következtében az olaj drágább lett. Újabb intő jel: a világ különböző pontjain zajló eseményeknek mindenütt vannak következményei.

Belül tágasabb - az áramtőzsdén látja a helyét szinte minden olyan vállalkozás, amely gyártja, eladja, veszi az energiát. A nyáron indult koncentrált piaci intézmény az átláthatóságot, a tisztességes árakat egyaránt garantálja.

A megújulás ma már nem csupán szép szó, hanem olyan komplex fogalom, amelyet minden vállalkozásnak a lehető legkonkrétabban értelmeznie kellene önmaga számára is. A rögtönzés, kapkodás azonban nem visz előre, csakis átgondolt stratégiával vezet út a jövőbe.

Új jogszabályokkal, a korábbi gyakorlat felülvizsgálatával és átszabott uniós agrárdiplomáciával akarja meghúzni az új birtokhatárokat a vidékfejlesztés kormányzata úgy, hogy a családi, a kis- és közepes vállalkozások jussanak több hazai és brüsszeli támogatáshoz. A vidékfejlesztés minisztere az átrajzolt birtokhatároktól, a helyi piacokra termelő helyi gazdálkodóktól és a támogatáspolitika léptékváltásától várja az agrárium megerősödését.

Az európai trónörökösök középkorú generációja agilisan tevékenykedik a zöld célok szolgálatában, megszegve a hallgatólagos szabályt, miszerint nem folyhatnak bele az aktuálpolitikába.

Az egyre inkább elterjedt okostelefonok képességeinek csak egészen kis szeletét használják ki a vállalkozások. Pedig a cég működésének hatékonyságát nagyban növelhetné a szinte minden munkatárs zsebében ott lapuló eszköz.