Együtt a sikerért

Fogalmak

Üzleti angyal Komoly növekedési perspektívával rendelkező induló cégeket finanszíroz a saját vagyonával. Nemcsak tőkével, hanem kapcsolatrendszerével és szaktudásával is segíti a cég fejlődését.

Kockázati tőke A vállalkozások indításához, korai fázisban megvalósuló fejlesztésekhez vagy terjeszkedéshez használt magántőke-befektetések elnevezése. A befektetőktől összegyűjtött tőkét intézményes kockázatitőke-alapokon keresztül helyezik ki.

Kockázati tőkések Vállalatfinanszírozással professzionálisan foglalkozó szervezetek és magánszemélyek. Tőzsdén nem jegyzett cégek számára kínálnak hosszú távú finanszírozási lehetőséget.

Kivásárlás Már jó nevű nagyvállalat részvényeinek felvásárlása. A befektetés célja – az üzleti angyaléhoz és a kockázati tőkéhez hasonlóan – a cég értékének a növelése. A befektetők piaci kapcsolatainak és szakértelmének ebben az esetben is van jelentősége.

Az Apple Computer, a Cisco Systems, a Microsoft, a Google, az eBay, a Sun vagy a hazai piacon a közelmúltban megjelent Starbucks indulásában egyaránt komoly szerepe volt a kockázati tőkének, melynek révén a briliánsnak tűnő ötletekből, illetve a fiatal, ámde dinamikus növekedési potenciával rendelkező cégekből globális nagyvállalatok nőttek ki viszonylag rövid idő alatt. Mindeközben sokkal több azoknak a cégeknek a száma, amelyek, bár szintén kockázati tőkével indultak, mára feledésbe merültek.

Nem beleszólás, segítség

A kockázatitőke-befektetések során a külső finanszírozó átmeneti időre a korai életszakaszban lévő vállalkozás résztulajdonosává válik. Amikor a cég elér egy bizonyos nagyságot, a befektető eladja a részét szakmai befektetőnek, esetleg az eredeti tulajdonosi kör visszavásárolja a korábban átengedett hányadot. Az üzleti angyalok vagy az intézményes kockázatitőke-befektetők a kiugró hozammal kecsegtető üzleteket keresik, amelyektől elvárható, hogy a ma megvett tulajdoni hányad néhány év múlva a sokszorosát érje. Az ügylet legelegánsabb lezárása a finanszírozott cég tőzsdére vitele, a legrosszabb a csőd. Jó, ha minden századik megvalósuló kockázatitőke-befektetés teljesíti a hozzá fűzött reményeket, ahogyan a gyógyszerkutatásban a több száz kísérleti molekula közül talán egyből lesz gyógyszer. Dr. Karsai Judit, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) Statisztikai Bizottságának elnöke szerint az ágazat annak köszönheti világsikerét, hogy a régi és az új tulajdonos egyaránt részesül a befektetett tőke hozamából. A vállalkozás felvirágoztatása közös érdek.

- A kockázati tőkés nem csak pénzt ad, sok esetben a pénzénél is többet jelent széles körű kapcsolatrendszere, szakmai ismeretei, vállalatvezetési gyakorlata. A kockázati tőke jellegét kevésbé ismerők ezt „beleszólásként" értékelik, és tartanak tőle, holott talán éppen ez a legfontosabb előnye ennek a finanszírozási formának. Különösen a még kevésbé tapasztalt hazai kis- és középvállalatok számára lehet ez kiemelten fontos szempont - magyarázza a szakember.

Az üzleti angyalok és az intézményes kockázatitőke-befektetők által létrehozott alapok rendszerint szakosodnak, főként a profiljukba vágó vállalatokkal bővítik portfóliójukat.

Csak nagyravágyóknak

„Átlagos" cégekre nem vadásznak, a kockázati tőke számára kizárólag az extranövekedésre képes, nemzetközi sikerre számító termékeket vagy technológiákat gyártók és értékesítők jöhetnek szóba. A hetvenes években például a számítástechnikai ipar volt a „nyerő", ma a bio-, a nanotechnológia vagy a kommunikáció számít sikerágazatnak. A csupán tisztességesen megélni akaró kisvállalatokat azonban ebből a körből sem keresik a kockázatitőke-befektetők, az ő célcsoportjuk a potenciális óriás.

A tőkebefektetés nem a hitel alternatívája, és tévhit az is, hogy nem kell „visszafizetni". A két forrás között jelentős különbség van: a bankhitelt folyamatosan, rendszerint a kamattal növelt összegben kell törleszteni, míg a kockázati tőkés a befektetése eredményeképpen megnövekedett cégértékből részesedik az ügylet végén. Az induláskor fizetendő viszonylag alacsony díjon felül kiszálláskor a korábbi tulajdonosok átengedik az eladott részvényhányadra eső árfolyamnyereséget is a befektetőnek.

- A kockázati tőkések hozamelvárása jelentős, akár az évi 25 százalékot is elérheti a három-öt-hét évre szóló tőkebefektetésért cserébe - magyarázza Karsai, aki szerint a megalapozottan merész álmokat dédelgető - akár induló - vállalkozások számára a kockázati tőke a bankhitelnél kedvezőbb, bár nem olcsóbb, és semmiképpen sem azt helyettesítő finanszírozás. Éppen a kockázatitőke-befektetés révén megerősödött cég válik hitelezhetővé.

Itthon nem trendi

A gazdasági válság hatására 2009-ben az ágazat világszerte gyengült. Kevesebb ügyletet kötöttek, mivel a tőke kockázatkerülőbb lett, és csökkent a befektetések struktúrájában a hitel részaránya. Miután a gazdasági növekedés lassulása miatt nehezedett a kilépés - vagy csak veszteséggel lehetett a részesedéseket eladni -, az alapok világszerte sok esetben az előre tervezettnél jóval hosszabb ideig voltak kénytelenek finanszírozni a portfóliójukban lévő cégeket. A piacon gyűjtött friss tőke volumene pedig a 2008-as összeg felét sem érte el. Ahogyan Karsai fogalmaz, amikor a befektetők aranyat vesznek, a kockázatos üzletek háttérbe szorulnak. Kockázatitőke-alapoknak pénzt adni pedig az egyik legrizikósabb invesztíció.

A hazai befektetések száma és nagysága szintén zuhant. A visszaesés látványos, hiszen Magyarországon a számos pozitív nemzetközi példa ellenére korábban sem volt jelentős a kockázati tőke szerepe a kkv-k finanszírozásában. A 2008-ban regisztrált 25 tranzakcióval szemben tavaly mindössze 12 ügyletet kötöttek, valamivel több mint 213 millió euró értékben. Az összeg azonban 95 százalékban két nagy összegű kivásárlási ügyletnek köszönhető, a kisebb cégekhez mindössze 11,2 millió euró jutott. Az EVCA PEREP_Analytics adatai szerint ez kilenc korai vagy növekedési ciklusban lévő vállalkozásnak jelentett tőkét, de mindössze hét ügyletben érkezett az érintett céghez új befektető. Két esetben a portfólióban már szereplő vállalkozás kapott finanszírozójától újabb tőkét.

Ingerküszöb alatt

A hazai visszaesés azonban kevésbé magyarázható tőkehiánnyal. Inkább a kockázatok emelkedése és az ország növekedési ütemének lassulása tántorította el az érdeklődőket, de betudható annak is, hogy a nagy értékű kivásárlásoktól elforduló befektetők számára nem alternatíva a hazai kkv-k növekedési szakaszának finanszírozása.

- Európa-szerte a kockázati- és magántőkebefektetések túlnyomó hányadát az egyedileg nagy értékű kivásárlások adják. A válság hatására ezek jelentősen visszaestek, és a felszabaduló tőke a növekedési célú befektetésekbe áramlott. Magyarországon, illetve a kelet-közép-európai régióban azonban a regionálisan működő intézményi befektetők ingerküszöbét nem éri el az egy cégre vetített tőkeigény - magyarázza Karsai.

Az üzleti angyalok száma szintén elmarad az európai átlagtól, ami valójában természetes jelenség. A rendszerváltás óta eltel idő kevés volt ahhoz, hogy tömeges legyen a hatalmas magánvagyont felhalmozott üzletemberek száma. A szakismeret mellett a helyi piacon való jártasságra és legfőképpen a bizalomra épülő finanszírozási modell pedig nem határon átnyúló tevékenység. A finanszírozandó vállalkozásokat kereső üzletemberek misztikus világához sem könnyű közel férkőzni, bár az egy éve létrejött üzletiangyal-hálózat javít ezen.

A leginkább viszont a most indult JEREMIE program növelheti a kockázati tőke szerepét a hazai vállalkozások finanszírozásában.

- A korábban erre a célra létrehozott állami tulajdonban lévő és költségvetési forrásból gazdálkodó intézmények nem voltak sikeresek. A finanszírozások struktúrája inkább egy államilag támogatott hitelre emlékeztetett: a finanszírozott cégek kiválasztása nem kizárólag szakmai alapokon történt, a kockázati tőkés szakmai hozzájárulása pedig mindössze az ellenőrzésre korlátozódott. A rossz struktúra kiszorította a piaci alapon működő kockázatitőke-társaságokat. A JEREMIE lényege, hogy a kockázatitőke-alapokban az állami források mellett nem csak uniós pénzek, hanem a magánszektorbeli tőke is megjelenik. A háromlábú program piaci alapon működik, ugyanakkor kisebb tőkeigényű cégek finanszírozása is megvalósulhat a keretében - teszi hozzá a szakember, aki szerint ez egy esély arra, hogy az ötletgazdag, valóban perspektivikus hazai cégek lendületes növekedési pályára álljanak.

A kockázati tőke elterjedéséhez azonban nem elég a kínálati oldal változása, a keresletnek is élénkülnie kell. Ennek alapvető feltétele, hogy ismertebbé váljon ez a finanszírozási forma, és az azt körüllengő tévhitek is eloszoljanak.

Döcögős JEREMIE

Lassan bontakozik ki az innovatív kkv-kat kockázati tőke révén segíteni kívánó, az uniós JEREMIE-forrásokra alapozott program. Eddig a rendelkezésre álló összes tőke 3,6 százalékát fektették be. A négy éve bejelentett projekt keretében tavaly októberben megnevezett pályázatnyertes nyolc alapkezelő közül szeptember végéig mindössze kettő szállt be három-három vállalkozásba.

Az uniós JEREMIE-forrásokra alapozó Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram célja a tőkepiac és a kis- és középvállalkozói szektor párhuzamos fejlesztése. Ezt magán- és állami befektetők részvételével létrehozott, közös kockázati tőkealapok és azok üzleti alapon történő működtetésén keresztül éri el. E program keretében több körben kockázati tőkealap-kezelők pályázhattak uniós támogatásra, amelyet tőkebefektetésként, a normál üzletmenet szigorú szabályai szerint adhatnak tovább a célcsoportba tartozó vállalkozásoknak.

Két alap, hat cég

Az uniós forrásból a pályázók közül nyolc alapkezelő nyert el egyedileg 2,8–5 milliárd, összesen 31,5 milliárd forintot, így a tőlük megkövetelt saját forrásokkal is számolva közel 45 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy befektessék fejlődni képes és akaró kkv-kba. Az eltelt majd’ egy év alatt ebből alig több, mint 1,6 milliárd kelt el, ami a rendelkezésre álló tőke 3,6 százaléka.

Eddig mindössze két alapkezelő adta hírül, hogy megtörténtek náluk az első befektetések. A Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – pontosabban a Primus III. Alap – először a telemarketing., ügyfélszolgálati és egyéb call center-szolgáltatásokat nyújtó Comforce Kft.-be szállt be 170 millió forintos tőkével (lásd Piac & Profit, 2010/7–8. szám), majd egy magyar fejlesztésű, nemzetközi elismeréseket kiváltó diagnosztikai technológiát kidolgozó orvosi diagnosztikai vállalatba 400 millióval. Szeptember eleji hír, hogy az alapkezelő 190 millió forintot fektet be egy induló innovatív vállalkozásba, az AdFit Kft.-be, amely egyenlegközlő, tranzakciós dokumentumokon személyre szabott marketingüzeneteket és hirdetéseket helyez el olyan magánszemélyek számára, akik korábban beleegyeztek a személyre szabott ajánlatok fogadásába.

A DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. szeptember közepére választotta ki első befektetési partnereit, hármat három iparágban: egy innovatív ipari automatizálási rendszerek fejlesztésére és gyártására létrehozott vállalkozásra 315 millió forintot fordít, egy biotechnológiai vállalkozás 340 milliós invesztíciót, egy orvostechnikai eszköz- és berendezésgyártásra létrehozott cég pedig 200 millió forintos tőkeinjekciót kap. Mint azt dr. Erdei Sándor, a társaság igazgatóságának elnöke elmondta, a következő hónapokban további befektetésekben gondolkodnak, továbbra is jellemzően innovatív, technológiaintenzív iparágakba, illetve olyan vállalkozásokba, amelyek globális terjeszkedésben is érdekeltek. A mostani befektetéseik egyike is már a működés elejétől három kontinensen kíván megjelenni termékeivel.

Emberi alkalmasság

Az eddigi befektetések is igazolják – mint azt lapunk július–augusztusi számában is írtuk –, hogy a kockázatitőke-alapkezelők elsősorban az egészségügy, a biotechnológia, az informatika, az internetmédia, az alternatív energia, az energetika, valamint a szolgáltatások területén működő kkv-k jelentkezését várják, de – ahogy mondják – nem zárnak ki egyéb szektorokat sem, ha innovatív induló vagy a fejlődési lépcsőn előrelépő cégekről van szó. A lehetőség felkeltette a kkv-k figyelmét, egyre többen érdeklődnek az alapkezelőknél, hogy miként tudnának az alapokból pénzhez jutni. Ami biztos: nem könnyen. Ami bizonytalan: vajon hány további vállalkozás tud megfelelni a befektetők nagyon kemény és sokszor szubjektív elemeket is tartalmazó elvárásainak? Mert nem elég megfelelni a program feltételeinek: a befektetés csak akkor valósul meg, ha az innovatív kisvállalkozás vezetőinek sikerül meggyőzniük az alapkezelő szakembereit arról is, hogy nem csak papírra vetni voltak képesek egy remek üzleti tervet, de emberileg is alkalmasak arra, hogy azt megvalósítsák.

El. E.

JEREMIE-feltételek
Csak az a vállalkozás kaphat pénzt a JEREMIE-forrásból, amely:
■ Magyarországon bejegyzett, a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozás,
■ székhelye a Magyar Köztársaság területén van,
■ korai (magvető és induló) vagy növekedési életszakaszban tart,
■ a befektetési döntés meghozatalához viszonyítva öt évnél nem régebben alapították,
■ nettó évi árbevétele (anyavállalataival együttesen) egyik üzleti évben sem haladta meg a 1,5 milliárd forintot,
■ üzleti tervei jól átgondoltak és ígéretesek,
■ vonzó, jól fejlődő iparágban működik,
■ várhatóan teljesíteni tudja a magasabb hozamelvárásokat,
■ nincs lehetősége banki forrásbevonásra (például tőkeszegénység, a projekt jellege, kockázatai, fedezetek hiánya miatt),
■ és kész megosztani a társaság tulajdonjogát.

Nem nyújtható támogatás:
■ a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás szerinti nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak,
■ a hajógyártásban, valamint a szén- és acéliparban tevékenykedő vállalkozásoknak,
■ a pénzügyi ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak. A befektetett összeg nem használható fel:
■ hitel- és eszközalapú finanszírozás kiváltására,
■ kereskedelmi (azaz ingatlanértékesítési) célú ingatlanfejlesztési tevékenység finanszírozására,
■ részesedésszerzésre egyéb cégekben.

Egy kedvezményezett számára – ideértve a valamely kedvezményezett, illetve azonos személy(ek) vagy vállalkozás(ok) ellenőrzése alatt álló vállalkozásokat is – egy 12 hónapos időszak alatt maximum 1,5 millió euró adható, és legfeljebb három egymást követő évben. A befektetés formája lehet tőkefinanszírozás (részesedésszerzés), valamint pénzkölcsön. Az egy kedvezményezettnek nyújtott pénzkölcsön együttes összege azonban nem haladhatja meg az e kedvezményezettbe befektetett tőke összegét, továbbá a folyósított összes pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a mindenkori befizetett jegyzett tőkéje 25 százalékát.