Milyen állapotban van a világgazdaság, és ezen belül mennyire stabilak a világ pénzügyi folyamatai? S mindez hogyan érinti az amúgy sem rózsás helyzetben lévő magyar gazdaságot? Ezeket a kérdéseket különösen aktuálissá teszik, hogy január elején-közepén meginogtak a világ tőzsdéi, s a budapesti börze sem maradt ki ebből a folyamatból, bár viszonylag jól átvészelte az egyes vélemények szerint válság közeli helyzetet, amelyet egy francia nagybanknál és emiatt másutt is bekövetkezett kapitális veszteségek is megterheltek. Az amerikai jelzálogpiaci válság után ez is azt jelzi, hogy egyre inkább nincs minden rendben a világban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Czirják Sándorral, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatójával.

A hazai informatikai piac egészséges szerkezetű, 2006-ban mégis a legszerényebb növekedést produkálta a régió országai közül, és 2007-ben sem fejlődött az iparág reményei szerint. A lassabb növekedés okaként az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke elsősorban a reformokhoz, az államigazgatás modernizációjához, valamint a közszolgáltatások átalakításához kötődő jelentős beruházások elmaradását jelölte meg. Kovács Zoltánnal az IVSZ és az IDC Magyarország átfogó tanulmányának következtetéseiről beszélgettünk.

A gazdaságban lecsapódnak a társadalom problémái. Romlik a társadalmi versenyképesség amiatt, hogy gyenge a lakosság képzettségi színvonala, értékrendje, erkölcsi, egészségi állapota, belső és a külső irányítása. A magyar országgyűlés pedig nem foglalkozik az ország sorsát meghatározó lényeges kihívásokkal, mondja Kádár Béla akadémikus, aki szerint ideje lenne megtalálni a megfelelő terápiát súlyos bajainkra.

Mindenki tud mindent. Senki nem tud semmit. Valakik tudnak valamit, de hogy pontosan mit, azt már nem tudják. Magabiztos kijelentések és bizonytalan találgatások jellemzik a világsajtót és a szakértői megnyilvánulásokat egyaránt, ha a március első vasárnapjára kitűzött orosz, illetve a november első keddjén esedékes amerikai elnökválasztás esélyei és nyomukban a két ország gazdasági kilátásai kerülnek szóba. Igaz ez mindkét országra egyaránt, a bizonytalansági tényezők persze nagyban különböznek egymástól.

A 2007 nyarán kirobbant amerikai másodlagos hitelpiaci válság kialakulását két tényező okozta: egyrészt a bankok nem eléggé körültekintő hitelezési gyakorlata, másrészt a jelzáloghitelek kontrollt nélkülöző kihelyezésére, majd az ebből származó jelzálogkötvények legkülönbözőbb befektetési termékekbe csomagolására lehetőséget adó, rendkívül engedékeny pénz- és tőkepiaci szabályozás. Magyarországnak közvetlen következményekkel várhatóan nem kell számolnia, ám a válság tanulságait érdemes sorra venni, és megvizsgálni, hogy a probléma mely elemei vannak jelen hazánkban is.

A világ legnagyobb szórakoztató elektronikai kiállítását, a Nemzetközi CES-t 2008. január 7. és 10. között rendezték meg Las Vegasban. A szektor legnagyobb gyártói és szolgáltatói mutatták be itt legújabb termékeiket, és vázolták jövőképüket is. A világ legrangosabb eseményét az egész infokommunikációs, IT- és telcoszektor árgus szemekkel figyeli és követi, vajon mint mondanak a trend-setterek, milyen technológiai újdonságok jelennek meg a jövőben.

A legoptimistább forgatókönyv Békesi László szerint, hogy Magyarország a nagy krízist elkerüli. Ha a konvergenciaprogramot kínkeservesen betartják, és úgy tűnik, így lesz, akkor az ország finanszírozása megoldható, a hiány nem fog újra növekedni, az infláció csökken, és a gazdaság beáll egy egy-három százalék közötti enyhe növekedési pályára. De jelentős fejlődés, életszínvonal-javulás nem lesz. Szépen, tartósan maradunk le, állítja a volt pénzügyminiszter, aki szerint jelenleg nem látszik semmilyen kitörési esély.

Miközben a világ más országai azon dolgoznak, hogy a közbeszerzés minél kreatívabbá, életszerűbbé váljon, és hatékonysága elérje az üzleti szféráét, Magyarországot még a túlszabályozott, adminisztratív korlátokkal nehezített folyamatok jellemzik. Ráadásul a hazai eljárások lebonyolítása - mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára - drágább, mint az Európai Unió többi országában. A nemzetközi összehasonlításban is aránytalanul magas jogorvoslati eljárásszámok szintén a közbeszerzési kultúra alacsony szintjét jelzik.

Büntetés nem jár érte, de kárt okozhat az, ha nem fogy az áru, mert magyartalan a reklámszöveg, vagy ha kevesebben jelentkeznek egy pályázatra a nyelvi pontatlanságokkal készített kiírás miatt.

A szakembert látják és süvegelik meg szerte az országban, bármennyire is miniszter. Aki pedig e tisztségében rekorder is - a rendszerváltás óta ő ül leghosszabb ideje az agrártárca bársonyszékében. Igaz, földijei, a Baranyában élő párttársai egy másikban ültetnék át. Gráf József a folyamatokat érti, ám köszöni szépen, nem kéri a kormányfői tisztséget. De vajon van-e az agrárminiszternek receptje arra, hogyan lehet megfertőzni a gazdaság többi területét is egy "nyugodt reformpolitika" vírusával?

Az első Gyurcsány-kormány elindította, a második keze közül azonban "elfolyni" látszik az a Duna-program, amely az európai országútnak számító folyó hajózhatóságát, ökológiai védelmét, az energiatermelés bővítését és például a Homokhátság megmentését is jelentené számunkra.

Nincs markáns európai gazdaságpolitikai alkalmazkodás a jelenlegi világgazdasági helyzethez, minden tagországra rá van bízva, hogyan reagál. A következmény: a gyengébb országok, köztük Magyarország, megszenvedik ezt a válságot, az erősebbek relatíve könnyebben átvészelik, mondja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke, aki szerint Magyarország egyensúlyi trendjei javulóban vannak.

Nincs olyan vállalkozó, cégtulajdonos vagy vállalati vezető, aki ne tudná hosszasan sorolni, mi minden keseríti meg üzleti hétköznapjait, az értelmetlen adminisztrációs előírásoktól a gyakran változó jogszabályokon keresztül a - sajnos, néha némileg nem minden alapot nélkülöző - rosszhiszemű szabályozókig. Most az adózással és annak végrehajtási szabályaival kapcsolatos ellentmondásokat, problémákat gyűjtöttük csokorba.

Negyven egyesületből és közel nyolcvanezer tagból áll napjainkban a MTESZ, vagyis a Magyar Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Dr. Gordos Géza elnökkel a szövetség "naplójában" visszalapozunk a hatvan évvel ezelőtti megalakulásig, kitérünk arra, hogy milyen funkciót töltött be az úgynevezett szocializmusban, majd mi változott az 1990-es évektől, a gazdasági és társadalmi rendszerváltás után. Röviden: mindvégig erős szakmai érdekképviseletre törekedett a szövetség, s ez többször volt sikeres, mint nem.

Ha valakinek a saját magának adott, legális fizetése fedezetet nyújt a látható, életvitelszerű kiadásaira, akkor nem kell tartania egy esetleges vagyonosodási vizsgálat kimenetelétől. Ha azonban összekeveri a személyes és a cége vagyonát, komoly bajt hozhat a saját fejére. Tavaly több mint tízezer vagyonosodási vizsgálatot végzett az APEH, és 70 százalékban tártak fel az ellenőrök adózatlan jövedelmeket.

Gyakran mondják, hogy Magyarország kettészakadt, elsősorban politikai polarizáltsága miatt. Mára mintha más aspektusból is kettészakadt volna: a tények és az érzetek egyre jobban eltávolodnak egymástól, az emberek gyakran mást éreznek - rosszabbat -, mint amit az adatok mutatnak. E kettősségről és hatásairól kérdeztük Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét.

Régen a buszok kalauzai kiáltották a megállóban: közép kész, mehet! Napjainkra a középosztály lett kész, ezért aztán mehet is? Egyes elemzők szerint a középréteget is nehezebb helyzetbe hozza Európában a gazdaság recesszióhoz közelítő állapota. A szakértők többsége ettől még nem tart, de attól igen, hogy demográfiai okokból gondjaink lehetnek.

Ma a magyar társadalom legfontosabb feladata a tartós munkanélküliség gyors felszámolása. Mert ez akkora anyagi és erkölcsi kárt okoz, hogy bármennyibe is kerüljön, jó üzlet, mondja Kopátsy Sándor, a neves reformközgazdász, akinek egyéni és érdekes elképzelése van arról, hogyan lehetne enyhíteni e gondon úgy, hogy az Magyarország fejlődését is segítse.

Az állam kiengedte a kezéből a hitel fogalmának meghatározását, s ezzel magának a pénznek a teremtését. Ez a gyökere a világgazdasági válsággá terebélyesedett hitelválságnak, amelynek ráadásul nincs önkorrigáló mechanizmusa, szemben a konjunktúra- vagy tőzsdeválsággal. Éppen ezért hosszú és nehéz lesz a kilábalás, Magyarország helyzetét pedig belső fejlődésének sajátosságai tovább nehezítik, állítja Róna Péter közgazdász, aki szerint következetes nemzeti önelemzésre s ennek nyomán új magyar gazdasági modellre van szükség.

A magyar gazdaság lassú növekedési üteme és a magyar gazdaság versenyképessége közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, ezt támasztják alá a statisztikai adatok - mondja Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, aki szerint ha huszonöt százalékkal nőnek a döntően magántulajdonban lévő feldolgozóipar beruházásai, az azt jelenti, hogy a költségvetési megszorítások ellenére az ország versenyképességébe, jövőbeli fejlődésébe vetett beruházói bizalom változatlan.

Az elmúlt másfél évben 236 önkormányzat bocsátott ki hozzávetőleg 240 milliárdnak megfelelő, többnyire svájci frank alapú kötvényt, és ezzel közel 700 milliárd forintra ugrott a helyhatóságok hitelállománya. Míg sokan emiatt vészharangokat kongatnak, a bankok egyáltalán nem aggódnak, sőt. Az önkormányzati szektort stabil, kiszámítható és jelentős piacnak tartják, így szívesen kínálnak számukra különböző szolgáltatásokat. Vajon ki jár jó úton? A hitelezők vagy a hitelfeltételek szigorítását sürgetők?

Az adósságspirál veszélyeinek a megelőzésére drasztikus eszközt ajánl a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, a Ház önkormányzati bizottságának elnöke pedig azért nem nyugodt, mert a helyhatóságok egy része tudatosan nem vállalt részt az államháztartás kiadásmérséklő programjából. A hitelezők és a hitelközvetítők azonban nyugodtak...

A vízközművekről szóló - már-már kész - törvénytől azt várják szakemberek és politikusok is, hogy "piacosodhat" és racionális gazdasági feltételek között, versenyszerűbb környezetben működhet a köztulajdonban maradó, de a szolgáltatást akár privatizált háttérrel nyújtó, főleg önkormányzati vagyon.

A lapok kedvenc műfaja az év végi körkérdés, hangvétele általában könnyed, igazodva a közelgő ünnepek és szilveszter hangulatához. Most, 2008 végén egy gazdasági lapban nehéz lenne ehhez igazodni. De maga a kérdés föltehető: vajon mit hoz a jövő? A Piac & Profitban miként az elmúlt években és idén is számos neves szakember szólalt meg, elemezve a magyar társadalom és gazdaság helyzetét. Közülük év végi kérdésünkre Békesi László, Czirják Sándor, Inotai András, Róna Péter és Vértes András válaszolt.

Az egyre nagyobb méretű elbocsátási hullám megfékezésére a kormányzati elképzelések az új munkaerő felvétele után adott járulékkedvezménytől, a regionális válságkezelő alapon át a piacszerzésig terjednek. A bürokrácia visszaszorítása sokat adhatna ehhez, de e téren nem sok minden történt.

A struktúra változatlan, miként a terhek is. Nincs érdemi változás az adózásban 2009-ben sem, csak kisebb módosulások, igaz, szép számban. Ez a változatlanság nem érhette meglepetésként a gazdasági élet szereplőit. Nem csak azért, mert a pénzügyi-gazdaság válság árnyékában pillanatnyilag valóban nem lehet komoly változásokat végrehajtani. Sokkal inkább azért, mert a krízist megelőzően sem készültek valódi változást hozó kormányzati tervek - más területen sem. Talán a mostani válsághelyzet kikényszeríti ezt, mert csakis így van esély arra, hogy a gazdaság a visszaesést, stagnálást követően valóban növekedésnek induljon. Egyelőre ez csak remény. Most be kell érnünk azzal, hogy az ez évi adóváltozások talán kevesebb kellemetlenséget rejtegetnek, mint azt a korábbi években megszoktuk.

A mediációt, a konfliktuskezelés egyik hatékony módszerét demokráciatechnikának is nevezik. A vitázó felek közötti egyezség ugyanis a saját, felismert érdekeik alapján jön létre. Ők hozzák a döntést, az nem kívülről érkezik, nem hatalmi, hanem demokratikus alapon születik.

Akad olyan városa, térsége az országnak, ahol képesek előre látni, megtervezni a helyi gazdaság várható szakemberigényét, s ha már ezt tudják, akkor arra is áldoznak, hogy a képzés lépést tartson a kereslettel - mintegy odacsábítva a befektetőket.

Az igazságügyi tárcánál már lassan másfél éve tervezik, hogy az egyéni vállalkozásokról szóló törvényben említés szintjén létező cégformát, az egyéni céget tartalommal töltik meg. Jelenleg a részletes koncepció kialakításánál tartanak, és elképzelhető, hogy a tervezet még idén a parlament elé kerül.

Markáns vélemény jelent meg a Piac & Profit idei első számában jelenlegi helyzetünkről, ennek okairól és az előrelépéshez szükséges teendőkről. A vitacikk kapcsán az elkerülhetetlen paradigmaváltás mibenlétéről, társadalmi, tudati összefüggéseiről beszélgettünk az írás szerzőjével, a Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság szakosztálya elnökével és a szakosztály elnökségének két tagjával.

Amikor 2007 második felében az odafigyelők számára kezdett derengeni, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt több mint egy évtizeden keresztül - többek között Alan Greenspan FED-elnök hathatós segítségével - nagyra fújt ingatlanpiaci buborék kipukkadása közel négymillió családot érint, és több mint 12 000 milliárd USA dollár nagyságrendben dönt be jelzáloghiteleket, borítékolhatók voltak a nemzetközi pénzügyi és világgazdasági következmények.

Válság ide, válság oda, több pénzzel gazdálkodhat a kutatás-fejlesztés, az innováció intézményhálózata, miközben a kormányzat a tudományos műhelyeket és a vállalkozásokat egymás érdekszférájába tereli, hogy legyenek piacképes termékek már a gazdasági élénkülés első pillanataiban is.

Mindig csak a racionális tudásról, az információkról, a versenyképességről, a forrásokról, az üzleti megoldásokról beszélgetünk, ha gazdaságról, gazdálkodásról, üzletvitelről esik szó. Pedig az üzleteket, a cégeket emberek viszik, megannyi személyiséggel, felkészültséggel, milliónyi emberi kapcsolati formában.

Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke szerint az érzelem elkerülhetetlenül része az üzletnek. Hiszen senki nem akarhat komolyabb kapcsolatot egy számára ellenszenves emberrel. Ellenszenves partnerrel leginkább beszélgetni sem akar senki. Az érzelmek tudatos kezelése éppúgy a siker feltétele, mint az, hogy jól számoljunk.

Vértes János és Szabó Hédy, az Adverticum Zrt. elnöke és vezérigazgatója lassan húsz éve házasok. Egymás és a munkájuk iránti szeretetük áthatja a cég egész működését. A közvetlen, családias hangulat, a kollégák közötti barátság, az egymásról való gondoskodás nélkül elképzelhetetlennek tartják a munkát.

Kósa Erika és Körtvélyesi Zoltán, a Brokernet társtulajdonosai és vezetői társak az üzleti és a magánéletben is. Vállalkozásuk biztos alapját az általuk közvetített értékek, a tisztelet és az egymásra való odafigyelés adja. Véleményük szerint az érzelmek kezelése elengedhetetlen a cég jó működéséhez, ugyanakkor ügyelnek rá, hogy ne avatkozzanak bele kollégáik magánéletébe.

Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház ügyvezető igazgatója az elhivatottságban hisz. A magas kultúra elkötelezett híveként szívvel lélekkel dolgozik azért, hogy a keze alól olyan előadások kerüljenek ki, amelyek igazi érzelmekkel ajándékozzák meg a nézőt. Balettművészként megtanulta a kitartást, amit az üzleti életben is sikerrel kamatoztat.

"Zöldmegújulás" néven született munkahelyteremtő program Amerikában. A százmilliárd dolláros csomag létrehozói két éven belül legalább kétmillió új munkahely és az úgynevezett alacsony szénfelhasználású gazdaság (low-carbon economy) kiépülésére számítanak. A program az üzleti szféra számára nyújtott adóhitelből, kormányzati beruházásokból és szövetségi hitelgaranciából áll. Célja, hogy fékezze a munkanélküliséget, és ösztönözze a növekedést hat tisztatechnológiai és hatékonyságnövelő területen.

Hogyan került a világ a mindennapokat is befolyásoló pénzügyi, majd gazdasági válságba? Kik és hogyan változtathatnak gondolkodásukon és üzletmenetükön ahhoz, hogy a gazdaság és a társadalom túlélje a krízist, és lehetőleg egy olyan rendszert építsen újjá, amely nem engedi, hogy ez még egyszer megtörténjen? Pénzügyi cégek vezetői, nagy- és kisvállatok első emberei, a civil szféra képviselői és László Ervin filozófusprofesszor erről gondolkodott együtt a Piac & Profit magazin által szervezett Krízis és túlélés című november végi konferencián.

Eddig is az emberek egyéni és összemberi cselekedetei, tudata hozta létre az emberiség kultúráit, azok láncolatát, miként a mostani helyzetet is. Bolygónk és az emberiség a klímaváltozás, a gazdasági, társadalmi bajok miatt változáson megy keresztül. Egy kapu előtt állunk. A változás iránya teljes összeomlás lesz-e, vagy egy közös, új emberi kultúra alakulhat? Tudatunk teremtő erején múlik, hogy ez utóbbi következzék be.

Akár törvény is születhet annak nyomán, hogy a "szakma" górcső alá vette a megújuló energia hasznosításának lehetőségeit, de azt is, hogy milyen környezeti önpusztítással jár a késlekedés.

Nem mindenáron eladni, hanem mindenáron jó partnerré válni akarnak a kapcsolt energiatermelés hazai cégei. Vevőik anyagi, üzleti, versenyképességi érdekeinek szolgálata mellett mellesleg megkímélik a környezetet a szennyező anyagoktól.

Az energia drágulásának tempójával kénytelen versenyezni a költségeit jócskán mérséklő, a kevesebb energiahordozóból is azonos hőmennyiséget szolgáltató a budapesti távhőszolgáltató, a Főtáv. Ebben az árversenyben nem jók a pozíciói, miközben nyolcvanezer lakásban sikerül enyhítenie a terheket.

A felesleges (energia)fogyasztás visszafogása, a munkatársak autóhasználatának észszerű csökkentése, mind több újrahasznosított anyag használata, kevesebb papír az irodában - példák, mindennapi lehetőségek a társadalmi felelősségvállalás terén. A felismerés, hogy a profittermelés, a munkaerő alkalmazása vagy az adófizetés mellett mást is tehet egy vállalat a szűkebb és tágabb környezetéért, a fenntartható fejlődésért, általános szemléletté vált, mérettől és iparágtól függetlenül. A multinacionális cégek mellett a kisebb vállalatok is beálltak a sorba.

Ki milyen válaszokat ad személyes életvezetésében, gondolkodásában és munkájában a felgyorsuló életmódunk által előállt kihívásokra? Ki milyen következtetéseket szűr le összetett globális világunk hatalmas változásai közepette, milyen orientációs pontokat talál magának, amikor többé nem egyértelműek az értékek, és megkérdőjeleződnek a korábbi gondolatminták? Ezekről kérdezzük a magyar közélet és "közbeszéd" jeles gondolkodóit, az üzleti és kulturális élet szereplőit most induló sorozatunkban. Elsőként a modernitásról s a modern korról gondolkozó filozófust, a hamarosan nyolcvanesztendős Heller Ágnest kérdeztük.

Kormányzati terv: 2020-ra legyen 15 százalék az összes energián belül a megújuló energiahordozók részaránya, s haladja meg a 186 petajoule-t a biomasszából előállított fűtőérték. Vajon ennyi "átállás" kellő alternatívája a mai hagyományos energiaellátásnak?

A válság kapcsán az utóbbi időben egyre többször merült fel különböző fórumokon, hogy Magyarország mielőbbi euróövezeti tagsága segítene a bajok leküzdésében. Egy a Financial Timesban megjelent vélemény szerint a kelet-európai pénzügyi összeomlás elkerülésének leghatásosabb eszköze lenne, ha az övezeten kívüli országokban - akár a jelenlegi feltételrendszer elhagyásával - a lehető leggyorsabban áttérnének a közös fizetőeszközre. A Piac & Profit dr. Rácz Margitot, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatóját kérdezte a Magyarország lehetőségeiről.

A válság hatásai sokkal messzebb mennek annál, mint amit a gazdasági szakemberek elemzései mutatnak. Nem a még rosszabb pénzügyi mutatókról, hanem a nehéz gazdasági helyzet társadalmi hatásairól, a frusztrált közösség agresszivitásáról, az elharapózó erőszakról van szó.