Az APEH kimutatása szerint tavaly összesen 32,8 milliárd forintról rendelkezhetett volna 4,6 millió adózó az 1+1 százalékos törvény értelmében. Ehelyett mindössze 1,8 millióan éltek a lehetőséggel, és így 17 milliárd forinton osztozhatott közel 30 ezer kedvezményezett. A 29 ezer 709 civil szervezetnek alig több mint 10 milliárd forint jutott, a fennmaradó 7 milliárdon 169 egyháznak és két kiemelt költségvetési előirányzatnak jutott.

Többen kapnak, kevesen adnak

Az APEH adataiból kiderül: az 1 százalékos felajánlások átlagos összege 5-6 ezer forint. Bár minden évben a civil szervezetek már januártól kezdve aktív gyűjtőkampányba kezdenek, a felajánlásban részesülő összes szervezet közel 90 százalékának egyenként legfeljebb 100 főt sikerül adakozásra bírnia, közel 30 százalékuk pedig mindössze 10 főt vagy annál kevesebbet tud eredményesen megszólítani. A támogatott szervezetek körülbelül fele 100 ezer forint alatti, míg 40 százalékuk 100 ezer és 1 millió forint közötti összeget gyűjt össze. Átlagosan 4 százaléknak jut 1-20 millió forint közötti összeg, és mindössze 0,1 százalék - vagyis 2009-ben legfeljebb 30 szervezet - kap 20 millió felett.

Az APEH kimutatása szerint tavaly egy civil szervezet átlagosan 338 ezer forintot kapott, tíz évvel ezelőtt ez a bevétel a 170 ezer forintot sem érte el. Összességében is egyre több pénz jut így a civilekhez: a 2001-ben mért 4,3 milliárd forint 2009-re 10 milliárdra nőtt, elsősorban azért, mert nőtt az adózók által befizetett összes szja, így a potenciális egy százalék összege is emelkedett, 8 milliárdról 16,5 milliárdra. Az érvényes felajánlások száma viszont sokkal lassabban nő: 2001-ben 1,36 millióan rendelkeztek érvényesen legalább az adójuk egyik egy százalékáról, 2009-ben számuk épphogy meghaladta az 1,7 milliót.

Egyre több szervezet egyre kifinomultabb módszerekkel igyekszik adakozásra bírni az adózókat, óriásplakátokra vagy tévéreklámokra sem sajnálják a pénzt, ám a szervezetek többsége jobbára csak a közvetlenül vele kapcsolatban állókat tudja megszólítani. A potenciális nyilatkozóknak mindössze 39 százaléka rendelkezett személyi jövedelemadója 1, illetve 1+1 százalékáról 2009-ben. De még ők sem lehetnek biztosak abban, hogy a címkézett pénzek valóban az általuk preferált alapítványhoz, társadalmi szervezethez kerülnek.

A fellebbezés pénzbe kerül

Minden évben százezer felett van a valamilyen indokkal elutasított rendelkezések száma, s ezek a százalékok a civilek kasszája helyett a központi büdzsét gazdagítják. 2007-ben 108 ezer, 2008-ban 166 ezer, 2009-ben a 132 ezer nyilatkozatról döntött úgy az APEH, hogy azt valamilyen hiba, hiányosság vagy a törvényi feltételek elégtelensége miatt nem veszi figyelembe - válaszolták a Piac & Profit kérdésére az adóhatóság sajtóosztályán. Ugyanakkor a szervezet honlapján a 2009. szeptember 15-ei sajtótájékoztatójuk anyagában jóval több, 223 ezer érvénytelen felajánlás szerepel. A hatóság magyarázata szerint az azt követő feldolgozási és eljárási munkafolyamatok során a kedvezményezettekkel, valamint a rendelkező magánszemélyekkel végzett egyeztetések eredményeképpen csökkent ilyen drasztikusan az érvénytelen felajánlások száma.

A rendelkező nyilatkozat érvénytelenségéről hozott határozat ellen ugyan fellebbezhet az adózó, de előfordulhat, hogy többe kerül a leves, mint a hús: az eljárás illetéke ugyanis 5000 forint. Némi vigasz lehet, hogy az illeték visszajár, ha az adóhatóság határozata részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyul. Kérdés, hogy ezt ki kockáztatja meg, bár a törvények lehetővé teszik minden adózó számára, hogy a saját rendelkező nyilatkozatát - pontosabban annak a magánszemélyt, illetve a kedvezményezetteket azonosító, külön-külön tárolt részét - megtekintse.

A pénz és időigényes utánajárás ellenére az elmúlt rendelkező évben 288 adózó fellebbezett, a siker épphogy 40 százalékos. Az elsőfokú adóhatóság 5 ízben - mivel nem értett egyet a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal - a másodfokú adóhatósághoz további intézkedésre felterjesztette a fellebbezést, 159 esetben, bár módosította a határozatát, a rendelkezés továbbra is érvénytelen maradt, és csupán 124 esetben vonták vissza az érvénytelenségi határozatot.

Kedvezményezettek feladatai

Akkor is az állami költségvetésben marad az 1 százalék összege, ha az adózó nyilatkozatával minden rendben van, de a kedvezményezett intézmény nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagy nem jogosult a felajánlásra.

Az egy százalékot váró szervezetnek nem kell előre jelentkezniük az APEH-nél a NIOK Alapítvány tájékoztatása szerint. Ha felajánlás érkezik az adott adószámra, a hatóság felszólítja a szervezetet, hogy a honlapon található nyilatkozatokat töltse ki - 2010-ben ez a 1037A számú adatlap -, és nyújtsa be a megfelelő mellékleteket. A kedvezményezetteknek ugyanis - mielőtt megkapnák az 1 százalékos összeget - bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a törvényi előírásoknak. Ha a nyilatkozat nem érkezik meg időben, az APEH nem utalja ki a felajánlott 1 százalékokat. Akkor sem jár a felajánlás, ha a kedvezményezettnek a törvény által meghatározott időszakban köztartozása van.

A szervezetek kötelesek beszámolni arról, mire fordítják az így befolyt támogatást, igaz, ma már nem pénzért közzétett sajtóközleményben. Egy törvénymódosításnak köszönhetően 2009-től az adóhatóság honlapjáról kell letölteni azt a dokumentumot, amely az előző évben kapott összeg sorsáról informálja a hatóságot. A jelentéseket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium teszi közzé ingyenesen a civil szervezetekkel foglalkozó internetes oldalán, hogy az állampolgárok is tájékozódhassanak arról, hogyan hasznosult az adományuk.

A törvény megszületése óta a pénzek felhasználási lehetősége is bővült: immár második éve a civil szervezetek nem csak céljuk szerint használhatják a felajánlást, a pénz 30 százalékát akár működésre is fordíthatják.