A gazdasági válság afféle vízválasztó a cégek CSR-aktivitása tekintetében. Aki komolyan gondolja a felelős működést, most sokkal tisztábban, a dolog lényegére koncentrálva, a cég alaptevékenységébe illesztve fejleszthet e területen. Ahol viszont csupán marketingfogásról van szó, elsőként ezt a területet vágják meg.

A pénzügyi válságból levont tanulságok hívták életre az Európai Unió új felügyeleti struktúráját és annak egyik intézményét, a bankfelügyeleti hatóságot. A közösség bankrendszere felett őrködő EBA nem szól bele közvetlenül egy-egy tagállam felügyeleti munkájába, sem a bankok működésébe, mégis garantálja a biztonságos és egységes működést. A Piac & Profit Farkas Ádámot, az intézmény igazgatóját kérdezte az új uniós hatóság jogosítványairól.

Az öngondoskodás az egyik leggyakrabban használt szavunkká vált az utóbbi időben, s magánemberként egyre többeket foglalkoztat, hogy a nehézségek ellenére miként lehetne a jövő anyagi biztonságát megteremteni. A céges gondoskodásról, az ilyen célú vállalati befizetésekről elsősorban a cafeteria kapcsán esik szó, mostanában - sajnos - leginkább a szűkülő lehetőségek tárgyalásakor, hiszen a gazdasági válság és a változó szabályozók e téren sem igazán kedveznek a munkaadóknak. A különböző gondoskodási formák azonban esetenként még mindig takarékosabb megoldásnak bizonyulhatnak, mint a bérfejlesztés, és a munkáltatóknak érdemes utánajárniuk annak is, vajon minden lehetőséget feltérképeztek-e arra vonatkozóan, hogy az optimális juttatásokat tették-e a dolgozók borítékjába.

Évente több mint 100 milliárd forint - a GDP 0,4 százaléka körüli - költségmegtakarítást eredményezne, ha Magyarország a fizetések lebonyolítása terén elérné a fejlett európai országok hatékonysági szintjét. A magyar gazdaság készpénzigénye ugyanis rendkívül nagy, miután a fizetési tranzakciók több mint négyötöde készpénzben történik.

A többség számára egyelőre az SMS-alapú mobiltelefonos fizetés is a sci-fi kategóriát súrolja, pedig már a fizikai kontaktus nélküli változat is igazi fejlődés előtt áll. Elég lesz a telefont mondjuk a kávéautomatához érinteni, és máris kifizettük az italt a bankszámlánkról.

Ami szórakozásnak indult, lassan komollyá válik. A táblagépek kedves kis kütyüből munkagéppé érnek, egyes feladatokra alkalmasabbak lehetnek, mint a személyi számítógépek.

Alapvető szokások változnak meg akkor, amikor valaki aktívan kezdi használni a világhálót. A digitális fogyasztó másképpen dönt, mást és máshogyan keres.

 

Lehet-e sikeres egy üzlet, ha nem növekszik? Lehet-e boldogan élni egy olyan országban, amelyben a GDP nem szárnyal? A jelenlegi társadalmi és gazdasági modellben a válasz: nem. Egyre többen azonban látják, hogy ez a rendszer alapjaiban megkérdőjelezhető. Sőt, vannak, akik próbálnak máshogyan létezni. Az átmenet lassú.

Hurrá, elkészült a cég honlapja! Akkor most már hátradőlhetek? Az a rossz hírünk, hogy nem. Ami igazán fontos: el kell érni, hogy a potenciális vevők és partnerek megtalálják cégünk oldalát az internet elképzelhetetlenül nagy dzsungelében.

Forrás van. A külső finanszírozás elérésének feltételei egyszerűen felvázolhatók. Teljesíteni ezeket... Nos, ez már bonyolultabb.

Dr. Földesi István, az InnoHungary Technology Center üzleti inkubációs- és tanácsadó irodát mûködtetõ Inter-Access, Inc. elnökének tanácsai

Ahogy szoktuk? Értelmét vesztette ez a kifejezés. Mert ha nem vagyunk képesek az újratervezésre, nézzünk szembe a következményekkel: utat tévesztünk, lemaradunk, kihullunk a versenyből. Ahhoz, hogy üzleti vállalkozásunk túlélje a mát, és legyen holnapja, többféleképpen kell megújulnia. Újra kell tervezzük a pénzügyi folyamatainkat, az üzletmenetünket, a meglévő infrastruktúránkat. Ám ennél sokkal nehezebb az újratervezés emberi oldala. Felismerni azt, hogy muszáj változni - magunknak is -, és persze változtatni, meg képesnek lenni vezetőként és munkatársként is elfogadni azt, hogy a napi rutin elvégzése már nem vezet a vágyott célhoz. Két éve meglepő eredménnyel zárult egy kutatás: a megkérdezett cégvezetők és üzletemberek közel fele úgy vélte, a világ visszatér a korábbi állapotához, és a vállalatának az elkövetkező öt évben nem lesz muszáj változnia. Jelentjük: nincs visszaút, az üzleti világ örökre megváltozott, és így kell tennünk nekünk is, üzletemberként és magánemberként egyaránt. Összeállításunkban gyakorlatias, hasznos tudnivalókat gyűjtöttünk egybe a változás, változtatás céget érintő folyamatainak és humán tényezőinek megismeréséhez.

Hiába tettek 513 milliárd dolláros ígéreteket a tárgyaló országok, zöld aktivisták mégis kész átverésnek nevezték a nemzetközi klímapolitikai tárgyalások újabb fordulóját, amelyet az 1992. évi riói Föld-csúcs huszadik évfordulóján rendeztek meg.

FFF: friends, famlilies, fools, azaz a barátok, a család és a bolondok adnak pénzt egy vállalkozás megkezdéséhez, szól a mondás. Az üzlet beindítása a világon sehol nem egyszerű. Magyarországon is vannak lehetőségek, csak kevesen tudnak élni azokkal.

Elsősorban a mobiltelefonálás költségeinek növekedésére számíthatnak a vállalkozások a most bevezetett telefonadó miatt. Mivel számukra a mobilitás és az azonnali reagálásra való képesség a verseny része, nem valószínű, hogy emiatt zsugorodni fog a mobilforgalom. Különösen, hogy a válság hatására már rég racionalizálták telefonálási szokásaikat. Az viszont elképzelhető, hogy a szolgáltatók eltérő üzletpolitikájának következtében megéri átszerződni. Az elkövetkező hónapokban érdemes figyelni az ajánlatokat.

A jövő évi adótörvény-változások és így az esetleges új adónemek sem ismertek még, a 2013. évi költégvetés tervezetét viszont már tárgyalja a parlament. Épp ez ad okot az aggodalomra, hogy a vállalkozásoknak ismét újabb terhekkel kell majd szembenézniük. A jövő évi büdzsé tervezett bevételei ugyanis kétségesek, és félő, hogy a be nem folyt összegek pótlása érdekében megint csak a vállalkozásokat találja meg a kormányzat: tőlük akarja majd beszedni a költségvetésből hiányzó összegeket.

Pihenni muszáj, még ilyen válságos időkben is, de azért vannak dolgok, amelyeken akkor is rajta kell tartania a szemét egy cég vezetőjének, ha éppen nyaral. Hát még akkor, ha a munkatársak nyaralnak! Szembe kell néznünk azzal, hogy ugyan senki nem pótolhatatlan, de azért nem könnyű megoldani a helyettesítés problémáját. Szerencsére - vagy az is lehet, hogy szerencsétlenségünkre? - ma már, bárhol legyünk is, a különféle mobil eszközöknek köszönhetően folyamatosan informálódhatunk a világ meg a saját cégünk ügyeiről és pénzügyeiről, s ha muszáj, még akár távmunkát is végezhetünk. Ebben a júliustól érvényes olcsóbb uniós roaming- és adatforgalmi tarifák is a segítenek bennünket. Igaz, a nyaralás nem erre való, ezért inkább próbáljunk meg valóban kikapcsolni és kikapcsolódni. S hogy ez valóban sikerüljön, ahhoz szeretnénk összeállításunkkal egy kis segítséget adni.

Hosszú ideig az volt a legfontosabb dolog a munkáltatók számára, hogy legyen elég emberük. A válság hatására viszont ma már az optimális létszám is nehezen tartható, sőt sok helyen arra kényszerülnek, hogy egy ember több funkciót is ellásson. Ez nemcsak az alkalmazott, de a cég szempontjából sem jó. Mert az ilyen ember pótolhatatlanná válik, ami kockázatot jelent a cég számára.

Környezetvédelem, költségcsökkentés, tiszta energia ingyen - ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják a napelem-forgalmazó cégek a hazai kis- és középvállalkozásokat. Pedig magas beruházási költségű, komoly utánajárást igénylő technológiáról van szó. De nagy valószínűséggel az, aki egyszer belevágott, csak azt bánhatja meg, hogy nem nagyobb teljesítményű rendszert telepített.

A júliustól élő telefonadó alól az interneten hangátvitelt kínáló hazai cégek sem mentesülnek, mert a törvény hatálya kiterjed valamennyi Magyarországon bejegyzett szolgáltatóra. Az IP alapú telefonálásra áttérés mégis komoly költségcsökkenést hozhat a vállalkozások számára.

Ennél már csak jobb jöhet - hányszor mondták ezt, gondolták így a hazai kis- és közepes vállalkozások, aztán az élet rendre rácáfolt reményeikre. A válság eddigi közel négy éve a még talpon lévőket sok mindenre megtanította, mindenekelőtt a takarékosságra. De idővel egyre többeknek kellett és kell rádöbbenniük arra, hogy az ésszerűbb gazdálkodás csak az első lépés, és korántsem elegendő a megmaradáshoz. A sokszor emlegetett rugalmas alkalmazkodás viszont sokak számára csak szlogen, kevés tartalommal. Pedig valahol itt kellene keresni a túlélés, netán az előrelépés esélyét. Érdemes kritikus szemmel megvizsgálnunk a cégünket, biztosan felfedezünk némi hibát a működésben, javítanivalót a munkaszervezésben, hiányosságot a tudásunkban, új lehetőségeket a finanszírozásban, a kapcsolatépítésben. Lehet, hogy egy kis önvizsgálattal és sok pici korrekcióval sokkal előbbre jutunk, mint hinnénk!

Két éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A kormányprogram bemutatása után, 2010-ben a Piac & Profit - az előző kabinetek hasonló dikumentumaira is jellemző konkrétumhiányok miatt - azt írta: majd meglátjuk. Most, két év elteltével azt mondhatjuk, a helyzet a kkv-k szempontjából nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot, amely Európát különösen érinti, számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet.

Mára a kinnlevőségek volumene elérte azt a szintet, amikor a bedőlési arány olyan kockázati tényezővé vált, amely minden üzleti kapcsolatban megjelenik, akár új, akár régi partnerről van szó. Már nem csupán a lánc legvégén álló kicsik, hanem a középen lévő közepes cégek léte is veszélybe került. És minél nagyobb vállalat dől be, annál több kicsit ránt magával. Hiú remény azt gondolni, hogy a növekedés beindulása elegendő lenne ahhoz, hogy a körbetartozás mértéke csökkenjen. Főképp, mivel állami intézmények, önkormányzatok, bankok és multinacionális nagyvállalatok is részesei annak, hogy a helyzet idáig jutott. Ma Magyarországon a cégek közel négy százaléka azért húzza le a rolót, mert fizetésképtelenné vált, mert neki sem fizettek, vagy mert nem fektetett kellő hangsúlyt a kinnlevőségei behajtására. Bár az európai viszonylatban kiugróan nagyarányú hazai körbetartozás szakértők szerint egyhamar nem fog megszűnni, megfelelő biztonsági intézkedésekkel fékezhető a behajthatatlan kinnlevőségek állományának növekedése. A megoldás a cégek kezében van: a más területről már jól ismert „öngondoskodás" hozhat fordulatot. A nemfizetőket kiszűrő információk rendelkezésre állnak, csak a megfelelő kérdéseket kell feltenni. A vállalkozásoknak elsősorban azt kellene belátniuk, hogy jobb ma egy visszautasított szerződés, mint holnap egy ki nem fizetett számla.

Az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ez a summázata az április 23-án nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot értékelő első nemzetközi elemzői reakcióknak, amelyek feltűnően egybecsengtek az egy évvel korábban publikált első Száll Kálmán Tervéivel. A programot a pénzügyi piacok kedvezően fogadták, a kockázati felárak csökkentek, a forint erősödött. Az viszont biztos, hogy a költségvetési hiány ígért szinten tartása érdekében tervezett lépések újabb terheket jelentenek a lakosság és a vállalkozások számára egyaránt, és fékezik az ország számára egyedüli kilábalást jelentő növekedést. Van munkaadói szervezet, amely szerint megszorítás az új adócsomag, más üdvözli, hogy szélesedik a közös teherviselés. Szakszervezetek szerint viszont tovább rontja az életszínvonalat, és félő, hogy sokak számára túl nagy terhet jelent majd. A Széll Kálmán Terv 2.0 egyelőre valóban még csak terv, de biztos, hogy nem sokáig marad az: a már idén szükséges bevételi többlet és az uniónak tett ígéretek miatt a parlament várhatóan gyors menetben elfogadja a kormány javaslatait.

Az üzleti életben mindenki a válság elleni csodaszert keresi, és a legtöbben a néhány még kószáló, fizetőképes új ügyfelet próbálják levadászni. A nagy küzdelemben sokan hajlamosak elfeledkezni azokról, akik egyszer már bizalmukat helyezték a cégbe. Pedig senki nem engedheti meg magának, hogy elveszítse akár egyetlen ügyfelét is. Ráadásul olcsóbb és hatékonyabb is a meglévők megtartására helyezni a hangsúlyt, mint újakat becserkészni.

Lehet vele fűteni, elektromos áramot termelni, gépkocsit meghajtani. Ráadásul az új fúrási technológiának köszönhetően hatalmas, úgynevezett nem hagyományos földgáz-készletek váltak kitermelhetővé. De megdőlni látszik az az axióma, miszerint feleannyi üvegházgáz-kibocsátással jár a földgáz használata, mint a széné, vagy hogy a földgázüzemű autók harminc százalékkal kevesebb szén-dioxidot eresztenek ki, mint a hagyományos benzinesek. A földgáz teljes életciklusa - a kitermelést, a feldolgozást és a szállítást is beleértve - ugyanis tetemes környezeti terhelést és szennyezést von maga után. A földgáz azonban favorizált energiaforrás a fejlett világban, és mindenütt komoly erőfeszítéseket tesznek az önellátás fokozására a függőség csökkentése érdekében.

Az üzleti élet, mint ahogyan az élet minden más területe is, együttműködések rendszeréből épül fel. Az együttműködés pedig bizalmat feltételez. A bizalom olcsóbbá és hatékonyabbá teszi a működést, és lojálisabbá a kollégákat. Kiépüléséért pedig sokat tehetünk.

Puszta ábránd, hogy az agrárium a gazdaság fellendítésének fellegvára lehet, az erre alapozó elképzelések - az ágazat tavalyi kiugró teljesítménye ellenére is - könnyen légvárnak bizonyulhatnak. A folyamatos vegzálás és ebből adódóan az agrárium minden területét átjáró bizonytalanság a legsúlyosabb oka annak, hogy mind a mai napig nem volt képes talpra állni a rendszerváltáskor jelentősen visszaesett ágazat. A teljesítőképességéből negyven százalékot vesztett mezőgazdaság átformálásával a '90-es évek óta valamennyi politikai erő próbálkozott. Az illúziókra és érzelmekre épülő döntések sora azonban nem vezetett eredményre: a szektor ma sem tudja betölteni a hazai gazdaságban tőle elvárt szerepet.

Bármennyire is koncentrál egy cég arra, hogy magas szakmai kvalitású, kiváló referenciákkal rendelkező, lelkes munkatársakat vegyen fel, a mindennapok során kiderülhet: hiába nyújtja mindenki a tőle telhető legjobbat, együtt valahogy mégsem működik igazán a rendszer. A sikeres csapatmunkához ugyanis nem csupán jó képességű emberekre van szükség.

 

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

Egyelőre úgy tűnik, a kkv-knak nemigen van energiájuk arra, hogy érdemben foglalkozzanak az energiatakarékossággal, az energiahatékonysággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos teendőkkel. Pedig a jelen gazdasági helyzetben, amikor egy cég büdzséjében minden fillér kiadás számít, nem szabadna megfeledkezni az ezekben rejlő lehetőségekről. Spórolni persze a legtöbben megpróbálnak - hiszen a legolcsóbb energia a fel nem használt energia, ráadásul még a környezetet is kíméli -, de bármennyire is a takarékosságot szem előtt tartva működnek, energiára azért szükségük van. Nem mindegy azonban, hogy azt miképpen használják el. Hogy jelenleg nem éppen a legmegfelelőbben, azt az az elgondolkodtató adat is mutatja, hogy a vállalkozások energiahatékonyságában rejlő potenciál a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehetőségek egyharmadát jelenti. Az energiafogyasztást és így a költségeket - a jobb szigetelés vagy az energiatakarékos világítás mellett - a fogyasztás nyomon követésével, a szokások megváltoztatásával is csökkenteni lehet, ily módon 5-10 százaléknyi energia is megtakarítható. Áramszolgáltató-váltással - amire 2008. január elseje óta lehetőségük van a vállalkozásoknak - és a cég működésére szabott ajánlattal pedig havi szinten 8 százalékkal csökkenhet a villanyszámla összege. Érdemes hát ezekre is energiát fordítani!

A nemzeti vidékstratégia végrehajtására szolgáló Darányi Ignác Terv elsődleges célja a vidék életminőségének javítása. A januárban bemutatott keretterv a 2013 végéig rendelkezésre álló, még le nem kötött EU-forrásokból biztosított 300 milliárd forintos kerettel indult. Az öt fő intézkedési területre épülő program célja, hogy a hazai termelők fenntartható módon minél több és jobb minőségű, egészséges élelmiszert állítsanak elő, s hogy az agrárium foglalkoztatásban betöltött szerepe dinamikusan erősödjön.

Az autó szinte nélkülözhetetlen munkaeszköz a legtöbb vállalkozás számára. Mutatja ezt az is, hogy az újautó-beszerzésekben egyre nagyobb a cégek súlya: 2009-ben az összes értékesítés több mint fele vállalkozások számára történt, 2010-ben pedig - miközben a teljes újautó-értékesítés a válság előtti érték negyedére csökkent - ez a mutató már elérte a 70 százalékot. A hatékony működés érdekében az autókkal kapcsolatos költségeket is számba kell tehát venni, és nem kell feltétlenül belenyugodni, hogy ez hatalmas tételt jelentsen a cég büdzséjében. Megfelelő finanszírozással, típusválasztással, az üzemanyag-fogyasztás kontrollálásával, flottamenedzseléssel jelentős megtakarítások érhetők el ezen a területen.

A közösségi oldalak mára az üzleti életnek is megkerülhetetlen részévé váltak, ezek jelentik egy-egy cég privát arcát. Ez valójában jó hír, még ha elsőre riasztónak tűnik is. A jó közösségi oldalas jelenlét ugyanis a leginkább költséghatékony PR-lehetőség, így kár is lenne kihagyni. Megmutatjuk, hogyan kell jól játszani ezekkel a kártyákkal.

Egymillió munkahely tíz év alatt. Bár néha még most is találkozhatunk ennek az ígéretnek némileg módosult változataival, nemrégiben maga a foglalkoztatásért felelős államtitkár is azt mondta: jelenleg nem az új munkahelyek létrehozása, hanem a munkahelyek megőrzése a fő feladat.

Rendkívül nehéz év lesz 2012 a vállalkozások számára. Az adók a GDP arányában két százalékponttal nőnek, miközben a piacok szűkülnek. Az összes közterheket figyelembe véve az állami költségvetés a nemzeti össztermék 38,5 százalékát központosítja, és osztja el újra. Összességében még sincs olyan rossz helyzetben Magyarország Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, mint amennyire rossz a lakosság és a vállalati szféra közérzete.

Fontos, hogy az emberek ismerjék a magyar történelem eddig szinte tabuként kezelt sötét foltjait is, vallja dr. Vásárhelyi Péter. 

A világ egyik legismertebb fenntarthatófejlődés-gondolkodójának, Dennis Meadowsnak az előadásával indult el a Piac & Profit és a SOL Magyarország által létrehozott Mesterek és Műhelyek rendezvénysorozat. A világhírű amerikai professzor a hatékonyság helyett a „rugalmas erő" kialakításának fontosságáról, valamint a kultúra megváltoztatásának szükségességéről beszélt.

A diagnózissal, hogy baj van, az előadók és a résztvevők nagy hányada egyetértett az idén Pécsett megrendezett 49. Közgazdász-vándorgyűlésen. A baj mértékét illetően szóródtak csak a vélemények. A konferencia Bod Péter Ákos elnökölte gazdaságpolitikai szekciójában szinte minden előadás elemezte ezt a kérdést, közülük most Chikán Attila és Mellár Tamás okfejtését foglaljuk össze.

A recesszió valószínűleg elkerülhetetlen. Bár a görög csődöt és az euróövezet felbomlását elképzelhetetlennek tartja a hivatalos uniós kommunikáció, több elemző másképp látja ezt. Európa ma bajban van, és a kilábalás egyáltalán nem könnyű. Akár lesz olyan ország, amely kénytelen elhagyni a monetáris uniót, akár nem, a felhalmozódott adósságot a közösségnek kell kezelnie, és ez sokba kerülhet Európa polgárainak is.

A jövő évi kilátások nem sok jót ígérnek a kkv-k számára. Az adóváltozások hatására csökkenő nettó személyi jövedelmek kipótlását a kormány a munkáltatókra kívánja hárítani, az elvárt béremelések mértéke viszont irreálisnak tűnik a stagnáló gazdasági-piaci környezetben. Különösen a magyar tulajdonú cégek 89 százalékát kitevő kis- és középvállalkozások számára jelenthet ez szinte megoldhatatlan feladatot. A minimálbér tervezett 18 százalékos növelése is beláthatatlan következményekkel járhat ebben a körben, ahol a vállalkozások többsége már eddig is a talpon maradásért küzdött. Lehet, hogy a cégek egy része vállalja a többletterheket, de ennél jóval valószínűbb, hogy a nyomás hatására sok munkavállaló átkerül a fekete- vagy a szürkegazdaságba. Ráadásul a közelmúltban kiszivárgott hírek bizonytalanságot hoznak a cafeteriarendszerbe is, ami pedig könnyebbséget jelenthetne a többletterhek kigazdálkodásában. Némileg javíthatják a kkv-k helyzetét a foglalkoztatás támogatását szolgáló intézkedések, és erősíthetné pozíciójukat, ha bátrabban alkalmaznák az atipikus foglalkoztatási formákat.

A világ tele van lehetséges Mark Zuckerbergekkel és Bill Gatesekkel, közülük mégis csak néhányan érnek el az említettekéhez hasonló sikert. A nagy ötleten és a pénzen kívül mi kell ahhoz, hogy köztük lehessünk?

A hazai vállalkozói szektor - ha a különböző szolgáltatók szempontjából nézzük - az elmúlt években tisztult, és lényegében kettévált. A középvállalatok egy része megerősödött, működésükben, szervezettségükben és így igényeikben is inkább a nagyvállalatokéhoz hasonló elbánást várnak. Mások viszont a piaci nehézségek, a kiélezett verseny hatására inkább a kisvállalkozások irányába mozdultak el. A közel 400 egyéni vállalkozó, a több mint 200 ezer betéti társaság, a kft.-k egy része és az őstermelők jelentős ügyfélkört jelentenek többek között a kommunikációs cégeknek, a bankoknak és az informatikai szolgáltatóknak. Van, ahol a mikro- és kisvállalkozások szegmensét - a kkv mintájára - mkv-ként említik, máshol az angol nyelvterületről érkezett soho - small office, home office - rövidítéssel jelölik őket, beleértve az egyéni vállalkozókat is. Bár a soho vagy mkv rövidítéssel illetett vállalkozói kör igényei sok szempontból közelebb állnak a lakossági ügyfelekéhez, elvárják, hogy vállalkozásként szolgálják ki őket. Egyenként ugyan kicsik, de összességükben már jelentős a nemzetgazdaságban betöltött szerepük: legalább 35-40 százalékban járulnak hozzá a GDP-hez, és a munkaképes lakosság 20-25 százalékát foglalkoztatják.

A szlovák határ közvetlen közelében meghúzódó zsákfalu első ránézésre nem az a hely, amit az ökotudatos vidéki életvitel hallatán hajlamosak lennénk elképzelni. Pedig Gömörszőlősön szombaton adták át az Ökológiai Intézet új látogatóközpontját. A mintaértékű létesítmények felszereltsége, működése s az ott folyó tevékenység a környezettudatos életmód elősegítését szolgálja.

Ugyanaz a forint megy kézről kézre. Mindenki lecsippent belőle egy darabot, míg el nem fogy. Azután már csak az ősközösségi cserekereskedelem marad, mint a túlélés utolsó eszköze. A hazai kis- és középvállalkozások zöme úgy próbálta, próbálja meg átvészelni a nehéz időket, hogy gyakorlatilag azt a picinyke tartalékát élte, éli fel, amely már akkor is kevés volt, amikor a bajok elkezdődtek. Íme a magyar gazdaság valósága a 21. század elején.

Bár ma a következő hét év büdzséjénél égetőbb problémának látszik az unió következő hét hónapjának finanszírozása, a 2014-2020-as költségvetés elfogadása nem csúszhat. A vita most kezdődik. Miután a következő hétéves költségvetési keretösszeg legfeljebb a 2013-as becsült inflációval növekedne az előző hétéves büdzséhez képest, a felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadásokat reálértéken valamelyest csökkenteni kell, merthogy kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra többet akar költeni az unió. A bevételi oldal egyik újdonságként szerepel két európai adó, amely az uniós polgárok zsebét is érintheti.