Nyakló nélkül nem bővíthető a villamos áramot az országos hálózatnak termelő, főleg szélerőmű-kapacitás, az állam támogatása nélkül pedig amúgy is összeomolna az alternatív energiahordozók hasznosítási mozgalma.

A megújuló energiaforrások legújabb "ősi" elemét, a hidrogént maholnap a leghétköznapibb célokra: gépkocsik meghajtására, falvak, lakónegyedek energiaellátására vehetjük igénybe úgy, hogy a környezetet is megkíméljük a káros anyagok kibocsátásától. Magyarországon több kísérlet is igazolja, hogy e téren nincs lemaradásunk.

A passzívház nem alternatív energiát használ fel, hanem töredék-energiaigényével maga az alternatíva. Európa szén-dioxid-kibocsátásának egyharmadáért a lakóépületek felelősek. Annyi káros anyagot juttatnak a levegőbe, mint amennyiért az ipar vagy a sokat kárhozatott, légszennyező közlekedés felel. A passzívház-koncepció szerint megépült épületek viszont a most szükséges energiának alig tíz-húsz százalékát emésztik fel. A jelentősen olcsóbb fenntartás mellett nem utolsósorban a klímaváltozás megállításában is fontos szerepük lehet.

Az uniós szabványok szerinti arányban állítunk elő bioüzemanyaggal kevert benzint, gázolajat, de a jövő nagyban függ a fejlesztésektől és attól is, hogy Brazíliával képes-e versenyezni hazai pályán Európa.

Egyre szélesebb körben köztudott, hogy globális érdek a hagyományos energiahordozók használatának csökkentése, kiváltásuk alternatív lehetőségek alkalmazásával. Igaz, a fejlett országokban sem zökkenőmentes ez a folyamat, de nálunk igencsak döcögve haladnak előre a dolgok. A kormányzati eltökéltség nem az igazi, a lokális lehetőségek keresésére és kihasználására szerencsére vannak példák, bár korántsem elegendő számban, és a technológiai megoldások megtalálásában is vannak még tennivalók.

Az ország ambiciózus zöldtervének teljesítésében nagyon aktív szerepet vállal a német parlament: a honatyák döntése értelmében a Bundestag válhat a világ első, kizárólag megújuló energiaforrásokat használó épületévé.

Több, mint kísérlet, hogy hogyan lehet összekapcsolt, önellátásra, árutermelésre is alapozó alternatív energiatermeléssel versenyezni a hagyományos energiarendszerekkel.

A klímaváltozás felgyorsulásával világszerte megszaporodtak a környezet védelmét szolgáló állami intézkedéscsomagok. Az autóiparban is, mint a leginkább érintett szegmensben, egymás után jelennek meg az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását mérséklő vagy teljesen megszüntető megoldások. Az autógyártók különböző alternatív hajtásmódozatok mellett tették le voksukat, de felelősségük tudatában nemritkán erejüket egyesítve fejlesztenek ki új megoldásokat. Kétrészes cikkünkben - a második részt májusi számunkban olvashatják - feltárjuk a zöld autók izgalmas világát.

Jó árat ad az állam a szélerőművekkel energiát termelőknek, akiknek ahhoz, hogy termelhessenek, éppen az állam szabályaival kell - stílusosan - szélmalomharcot vívniuk. Vagy inkább "csak" az áramellátás biztonságáért is felelős hatóság olykor "üzletellenes" óvatosságával?

Csontok, ízületek és izmok kellenek ahhoz, hogy mozogjunk. Tökéletes állapotuk harmonikus, ruganyos, laza működést eredményez. De manapság nagyon ritka az a felnőtt korú ember, akinek semmiféle mozgásszervi problémája nem volt, vagy nincs. Fiatalkorban még többségünk nem szembesül azzal, hogy van térde, ízülete, gerince, mert minden úgy működik, ahogyan kell. Később azután, sajnos, legtöbbünknél kezdődnek a panaszok.

Az influenzajárványok idején érdemes megismerkednünk a menedzseréletmóddal járó stressz és az immunrendszer állapota összefüggésével. Megkapjuk-e az éppen aktuális influenzajárványt vagy sem, illetve az mennyire vesz le bennünket a lábunkról, erősen függ attól, milyen állapotban van immunrendszerünk. Miért lesz beteg egyikünk, s miért nem a másik?

Felgyorsult, értékzavaros világunkban élni, megfelelni, magunkat uralni, életünket kézben tartani rendkívül nehéz. Legalábbis sokunknak, s egyre többünknek okoz nehézséget mindennap megújulni, változni, egyre rövidülő időben, egyre több feladatot megoldani, megfelelni a csak szaporodó elvárásoknak. A szorongásból, a félelmekből azután már olyan nagy dózist kell elviselnie lelkünknek, amennyit nem bír. Segélykiáltásait nagyon nehéz betegségként felismernünk, s még nehezebb meggyógyítanunk. Mert nincs külső seb, nem fáj, nincs láz. Csak nagyon rossz.

Bőrünkre van írva a lelkiállapotunk. A stressz alatt lévő ember bőre elárulja őt. Csak rá kell nézni, hogy a szakember tudja, kipihent, egyensúlyban van, nyugodt, vagy netalán fáradt, stresszelt, gondterhelt, nyugtalan. Honnan ez a szoros kapcsolat a bőr és a lelkiállapot között? S ha tudunk erről, miért gondoljuk külsőleg gyógyítani a bőrelváltozásokat?

A női létezés nagyon gazdag, és különböző a férfiakétól. A menedzserlétben is nagyon sok nő kamatoztatja ezt az eltérő képességet. Jobbak, rosszabbak a nők az üzlet színterén? Vagy csak mások?

Nemcsak a hőmérő higanyszálának 40 fok fölé kúszása vagy új, soha nem hallott betegségek felbukkanása sokkolhat bennünket, de a gazdasági életben is számtalan meghökkentően új jelenséggel szembesülünk. A napjainkban zajló változások többsége a formálódó információgazdaság és a - nem kis részben ennek köszönhető - globalizáció zabolátlan erejének a megnyilvánulása. Az információs technológia futótűzszerű elterjedése nélkül a globalizáció is sokkal lassabban haladt volna előre, és nem élezte volna ki annyira végletesen a nemzetek versenyét. Az okos gépek révén a digitalizált információk válnak az egész gazdasági élet legfőbb mozgatóerejévé, energiaforrásává.

Az infokommunikációs technológiák uralta világban nehéz az eligazodás. Nélkülük már nem élhetünk, viszont, ha nem találjuk meg a temérdek értéktelenben az értékeset, a csak nekünk valót, a megbízhatót, a biztonságost, akkor elvesztünk. A rend, a személyes megoldások, a megbízható kapcsolatok értéke megnövekedett. Hogyan érjük el, hogy ne vesszünk el, hanem uraljuk felgyorsult világunkat, az információt, a kommunikációs dömpinget? Hogyan lehet biztonságosan elválasztani az ocsút a búzától, s a felgyorsult, állandóan változó, információ és kommunikáció uralta világunkban folyamatosan fejlődni úgy, hogy megmaradjon értékeink, produktumaink egyénisége, személyisége?

Az információ hatalom. Nem csoda hát, ha a birtokosai nemcsak a megszerzésére, hanem a védelmére is költenek. Ma már a hazai üzleti szférát is növekvő informatikai biztonsági tudatosság jellemzi. Olyan cégekkel, amelyek egyáltalán nem védik informatikai rendszereiket, szinte kizárólag a mikro- és kisvállalati szegmensben találkozhatunk, 50 fő felett szinte minden gazdálkodó igénybe vesz valamilyen biztonsági megoldást, de a kicsik is sokat ledolgoztak a lemaradásukból.

Az információtechnológia, a kommunikáció uralja a világot. Ennek nagyon sok pozitív, de veszélyeket rejtő vonásával is találkozhatunk. Szekfű Balázs László, a Darwin's Marketing Evolution stratégiai igazgatója a Yale World Fellows programon egy évig tartózkodott az Amerikai Egyesült Államokban, amely élen jár az internet fejlődésében, elterjedésében. Tőle kérdeztük, melyek ma az internet fejlődési irányai, merre megy el a virtuális valóság.

Az e-kereskedelmi vállalkozások terheit kívánja csökkenteni a szaktárca a napokban várható törvényi módosítással; illetve növelni szeretnék a fogyasztók védelmét. Az elektronikus törvény tervezett változtatása egyelőre nem hozta izgalomba az érintett cégeket.

Világszerte egymás után kezdik meg a műsorelosztó cégek a legkorszerűbb, nagy felbontású digitális HD-tévéadások továbbítását. Jó okuk van: közeleg az olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság is. A sorból a hazai szolgáltatók sem maradnak ki, igaz, a HD-műsorok kínálata még viszonylag szűk. Az átállás nem megy gyorsan, de abban mindenki egyetért, hogy az újfajta technológia előbb-utóbb kiszorítja a hagyományos műsorokat a piacról.

Az információs technológia hagyományos nemzetközi seregszemléje, a CeBIT Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök - az ez évi vendég Franciaország volt -, valamint José Manuel Barroso európai bizottsági elnök jelenlétében nyitotta meg kapuit Hannoverben. A fő kérdés az idén a környezet és a zöldtéma volt.

Az üzleti életben az adatok és információk felbecsülhetetlen értéknek számítanak, a versenyképesség, a piaci elsőség, a konkurencia beelőzése múlhat rajtuk. Tehát mindenképpen védeni kell őket az illegális felhasználástól és az illetéktelenektől.

A világ az adatmennyiség egyre gyorsuló növekedése irányába tart. Az ügyfeleket kiszolgáló cégeknek és az állampolgárok számára szolgáltatást nyújtó államigazgatásnak egyaránt olyan rendszerekre van szüksége, amelyek a rendelkezésükre álló adatokból releváns és rendszerezett információt tudnak előállítani, hogy a vezetők megalapozott döntéseket hozhassanak. Az üzleti intelligencia használata különösen fontos a napjainkra jellemző gyorsan változó és kiszámíthatatlan környezetben.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége március közepén Keresztesi Jánost választotta elnökké. A FreeSoft vezérigazgatója szerint az IVSZ nem csupán a szakmáért lobbizik, az infokommunikációs szektor ugyanis az egyének boldogulása és az ország fejlődése szempontjából is jelentős tényező. Versenyképességünk egyik záloga, hogy a kormányzat felismerje ezt.

A gazdasági és technológiai fejlődés konvergenciája végre valahára elérte a szabályozó államot is. Legalábbis a Piac & Profit hetedik alkalommal megrendezett E-Magyarország, e-kormányzat konferenciáján így látták a gazdaság és a kormányzat szakértői és kulcsfigurái, bár aggodalmukat fejezték ki az egyre nagyobb digitális szakadék miatt.

Az internetelérhetőség pár éve még álom volt ott, ahová nem ért el vezetékes hálózat. A technikai fejlődés azonban ma már ott tart, hogy az internet mobilhálózaton, mikrohullámon, de akár műholdon keresztül is elérhető, kábelek, vezetékek nélkül. Utazhatunk vonaton, vagy szabadságra mehetünk a legeldugottabb vidékre is. A netünk velünk van.

A folyadékkristályt Friedrich Reinitzer osztrák botanikus fedezte fel 1888-ban a prágai Német Egyetemen, koleszterinkutatásai során. Ekkor még nem sejthette, hogy száztíz évvel később találmánya forradalmasítja majd a kijelzővel rendelkező műszaki cikkek piacát.

Tabudöntögetőnek tekinthető az, aki szerint pár éven belül búcsút mondhatunk a lassan őskövületnek számító számítógépes billentyűzetnek és az egérnek. A jól bevált kiegészítőket váltó technológiák már itt vannak a küszöbön, mégsem lehet tudni, hogy bekövetkezik-e olyan radikális változás, mint amikor az írógépet számítógépre cseréltük.

A nem egyértelmű törvényi szabályozás és az újtól való félelem is hátráltatta az elektronikus számlázás elterjedését Magyarországon. Mindkét területen van azonban némi előrelépés, így a cégeknek és a magánszemélyeknek is érdemes felkészülniük arra, hogy rövid időn belül a számítógépre érkezik a számla.

A domainnév meghatározza egy cég internetes jelenlétét. Márka és érték egyszerre. De hogy valóban az legyen, a cégek számos esetben akár dollármilliókat is hajlandók áldozni.

A workflow-rendszerek - magyarul munkafolyamat-irányító vagy ügymenet-automatizáló megoldások - tulajdonképpen a CRM alapjai. Nincs olyan cég, ahol ne lennének bonyolult, időrabló, számos terület munkáját érintő adminisztratív eljárások, mint például költségelszámolás, anyagigénylés vagy -beszerzés. Nagyon leegyszerűsítve, ezek papírmentes - számítógépes - megvalósítását teszi lehetővé a workflow.

A dokumentumkezelő rendszer bevezetése elsősorban nem informatikai vagy iratkezelési, hanem stratégiai döntés egy vállalat életében. Bár éppen azt a célt szolgálja, hogy az egyre növekvő számú dokumentumot kezelni lehessen, azok útja és feldolgozottsága nyomon követhető legyen, az együtt dolgozó munkatársak pedig hozzáférjenek a közös dokumentumokhoz. A bevezetés előtt azonban jó, ha a cég átvilágítja önmagát, és nem kevés szempontot figyelembe vesz a döntésnél.

Nem csak angolul, már magyarul is és szinte minden ország nyelvén dolgoznak az adattolvajok, az úgynevezett adathalászok. A védelem alapjai már az egyes webböngészőben megtalálhatók, de ez nem teszi nélkülözhetővé azt, hogy kialakítsuk a saját védelmi stratégiánkat. Ha egy webhely törvényes voltával kapcsolatban a leghalványabb gyanú is felmerül, azonnal hagyjuk el!

A társadalmi esélyek javításának, a versenyképesebb társadalomnak a programját indíthatja el jövőre a hazai IT-szektor nonprofit szervezete az Európai Unió szellemi és anyagi támogatását élvező TITAN programmal.

Míg korábban kizárólag a bankkártya létezett mint készpénzkímélő fizetési megoldás, ma sokan úgy vélik, a mobilfizetés elterjedése lesz a következő "nagy durranás". A mobilfizetési tranzakciók bruttó értéke globálisan a jelenlegi volumen ötszörösére nőhet.

Mennyire képesek zölddé válni az infokommunikációs technológiák? Ezeknek ugyanis áruk és hasznuk egyaránt van, s hogy az előnyök vagy hátrányok kerülnek-e túlsúlyba a klímaváltozás megfékezése szempontjából, az a kérdésre adandó választól függ. Mindenesetre az Európai Bizottság a gazdaság három területét is megnevezte, ahol a modern infokommunikációs technológiák terjedésétől vár jelentős hatékonyságnövekedést. Az IKT-szektor felelőssége tehát nem korlátozódik csupán az iparágon belüli kibocsátáscsökkentésre és energiamegtakarításra, az egész társadalom hatékony működésére is kiterjed.

Az infokommunikációs szektor képviselői - legyenek hálózati eszközök gyártói, távközlési cégek vagy szoftvergyártók - mind-mind felismerték az egységes vállalati kommunikáció és ügyvitel megoldásaiban rejlő üzleti lehetőségeket. A korábban csak a multinacionális vagy nemzeti nagyvállalatoknak kínált csomagok pedig mára - hála az eszközök és a távközlési szolgáltatások egyre alacsonyabb árának - minden cégtípus számára elérhetővé váltak, különösen, hogy a munkahelyi kommunikáció is alaposan megváltozott az elmúlt néhány évben.

A dokumentumkezelő informatikai rendszerek mind a digitalizált - szkennelt -, mind az eleve elektronikus formában létező dokumentumok menedzselésével kapcsolatos problémákra megoldást kínálnak. Ám egyes felmérések szerint napjainkban a rendelkezésünkre álló információkból csak kevesebb, mint húsz százalék van strukturáltan tárolva valamilyen adatbázisban vagy szervezett táblázatban.

Korunk embere, akár magánemberként, akár a munka frontján, egyvalamiben biztos lehet: a bizonytalanság életünk minden színterén egyre erőteljesebben jelen van. S a jövőben nem is távozik, csak erősödik a szerepe életünkben. A Piac és Profit e havi számában nagyon sok cikk foglalkozik azzal, hogy a ma üzletembere hogyan találja meg működése során a bizonytalanságban a viszonylagos biztonságot. Amire szüksége van azért, hogy holnap is létezni tudjon, s ne bírja le az élettempó, stílus, amin egyedül nem tud változtatni. Csak valahogy elviselni, sőt uralni.

A magyar vállalkozók nem is kis része szabályosan megijedt, s nem ok nélkül. A tavaly szeptemberi-októberi történések, politikai hátterű események hatásai sokuk üzleti mérlegében is megjelentek: egy-két hónappal később kiderült, hogy miközben az üzleti környezet reagálása természetes - a megrendelők, a vevők óvatosabbak, visszafogottabbak, a szállodai szobák üresebbek, az éttermek kevesebb vendéget szolgálnak ki -, ez veszélyezteti is a cégek egzisztenciáját. A hazai vállalkozók nehezen bírnak ki egy újabb zavaros októbert.

A hatóság hozzáalakítja magát az élelmiszer-biztonság mind összetettebb feladataihoz, jogalkotóként pedig a világon is egyedülálló törvénytervezetet készít elő: az élelmiszerlánc normarendszerét. Mindeközben a hazai élelmiszereket a minőség megőrzésével segíti hozzá ahhoz, hogy igen jó stratégiai termékekké válhassanak.

A hatóság hozzáalakítja magát az élelmiszer-biztonság mind összetettebb feladataihoz, jogalkotóként pedig a világon is egyedülálló törvénytervezetet készít elő: az élelmiszerlánc normarendszerét. Mindeközben a hazai élelmiszereket a minőség megőrzésével segíti hozzá ahhoz, hogy igen jó stratégiai termékekké válhassanak.

A magyar egészségügy gyógyászati eredményei nemzetközi összehasonlításban állták és állják a versenyt, a probléma a finanszírozása és az infrastruktúra. Amit úgy kell a reform keretében átalakítani, hogy közben ne essen áldozatul az, ami eddig jól működött. Mint például a Sportkórház, amelynek a megszűnéséről szó sincs, sőt dr. Berkes István professzor, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgató főorvosa abban reménykedik, hogy hamarosan átköltözhetnek a vadonatúj épületbe, ahol a tárgyi feltételek is méltóak lesznek Európa egyik vezető sportegészségügyi intézményéhez.

Bár megszületésekor sokan kétkedéssel fogadták a kormányzat e-kormányzati célkitűzéseit, most mégis úgy tűnik, a dolgok jól alakulnak. Akik már használják az e-Magyarország portál, illetve az Ügyfélkapu szolgáltatásait, azok általában az "akárki csinálta, jól csinálta" véleményen vannak, akik pedig még nem vették igénybe ezeket, talán hamarosan találnak olyan funkciót, amiért ők is az elektronikus ügyintézés mellett döntenek. Az elmúlt év eseményeiről és a jövőben várható újdonságokról Simon Gézát, a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztost kérdeztük.

Amerikában az első dolog, amire az egyetemisták félretesznek, a "go to hell money", és ez az összeg legalább hat hónapra biztosítja a megélhetésüket akkor is, ha nincs állásuk. Magyarországon az 50 év feletti korosztályban is az átlagosnál magasabb jövedelműek azok, akik anyagilag is készülnek a nyugdíjas korukra. S a lakosság 29 százaléka semmilyen formában nem gondoskodik önmagáról.

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac elmélyítése, amelynek alapvető feltétele a négy szabadságjog megvalósulása: a személyek, a tőke, az áru és a szolgáltatások akadálymentes áramlása. Az elv a gyakorlatban teljes átjárhatóságot feltételez az egyes tagállamok között, ám az élet bebizonyította, ez nem mindig van így. Az Európai Bíróságnál ma is számos állampolgári ügyben folyik eljárás. Holott 2002 óta létezik a Solvit-hálózat.

Cafeteria, benne ételutalvány, egészségpénztári tagsági díj átvállalása, sportbérlet, iskolakezdési támogatás és sok egyéb. Ez az, amit a legtöbb vállalatnál a dolgozókról való gondoskodás jelent. A munka családközpontú megszervezése vagy a kötelező, de mégsem mindenhol komolyan vett üzemorvosi ellátás szintén idetartozik.

Számos változás lépett életbe a béren kívüli juttatások, valamint a nyugdíjas előtakarékosság terén 2008. január elsejével. A nyugdíjpénztárak közül több bevezette a választható portfóliós rendszert. A béren kívüli juttatások esetében pedig enyhült a szigor több tekintetben is.