A gazdasági válság afféle vízválasztó a cégek CSR-aktivitása tekintetében. Aki komolyan gondolja a felelős működést, most sokkal tisztábban, a dolog lényegére koncentrálva, a cég alaptevékenységébe illesztve fejleszthet e területen. Ahol viszont csupán marketingfogásról van szó, elsőként ezt a területet vágják meg.

A megváltozott körülmények hatására a vezetői döntések és a döntéshozatal folyamata sem ugyanaz, ugyanolyan már, mint a válság előtt volt. Máshonnan jön az információ, és mások a legfontosabb erények és elvárások.

Márkanévvé vált. Épületeit messziről fel lehet ismerni. Ám a 81 éves amerikai sztárépítész, Frank Gehry tavaly nyilvánosan becsmérelte az energiatakarékos, környezetbarát LEED épületszabványt, vitába keveredve szakmája képviselőivel. A diskurzus kidomborította a modern építészet ökológiai, technológiai és művészi dilemmáit.

A számítógépes játékok piaca évek óta folyamatosan növekszik, az új, közösségi játékokra alapozó online- és mobilfejlesztések pedig soha nem látott nyereségrátákat produkálnak. Ráadásul ezeknek a játékoknak nemcsak az üzleti szférában, hanem - társadalmi és pszichológiai hatásaik miatt - a mindennapi életben is fontos szerepük van.

Webes alkalmazások segítségével könnyen és rugalmasan használható a legtöbb irodai program, sok esetben ingyen. Vajon tényleg valós alternatívát jelent ez a kisebb cégek számára?

Sok hazai kis- és középvállalat ma is felesleges pénzkidobásnak tartja a különböző biztosításokat, ezért csak a lehető legszükségesebb módozatokra áldoznak. A biztosítók különböző csomagajánlatokkal igyekeznek kiszolgálni a kört, de ez kevés a valódi igény felkeltéséhez.

Másként értékel-e a gyógyítás tudománya, mint a természeti adottságokra hivatkozó helyi önkormányzati, politikai és gazdasági lobbi, amely a talajból könnyen kinyerhető vízben, medencékben, csúszdákban, szállodákban látja az országnak-világnak nyújtható, idegenforgalmi bevételeket feltételező egészségügyi rehabilitációt? Az Új Széchenyi Tervet bemutató kézikönyvben ugyanis arra biztatnak: az egész ország területén legyen könnyebb a hozzáférés a rehabilitáció lehetőségéhez, javuljon érzékelhetően a szolgáltatás színvonala, míg a közelmúltban egy konferencián különös hangsúllyal szögezték le, hogy csakis bizonyítékokon alapuló balneológiáról és orvosi hidrológiáról lehet szó az elkövetkezőkben. A Piac & Profit annak próbált utánajárni, milyennek is látják a „felek" az egészségipar fejlesztési lehetőségeit. Mivel márciustól már lehet pályázni az Új Széchenyi Terv hét kiemelt területének egyikére, a 30 milliárd forintos büdzséjű egészségipari fejlesztésekre, a részletekre is kíváncsiak voltunk. Csakhogy a potenciális pályázók érvei mellett a pályáztatók szempontjait - hiába kértük - nem ismerhettük meg az illetékes kormányzati hivataltól.

A nagy kockázatra és nagy megtérülésre utazó kockázatitőke-modellhez hasonlóan osztogatja 36,4 milliárd dollárját a Bill & Melinda Gates Alapítvány, mely felvette a harcot korunk legnagyobb kórságaival. Azonban orvosok és kórházak helyett innovációkat támogat.

A kiégés szakszóval leírt pszichés állapot lassan üzleti fogalommá válik. Amit takar, fontos figyelmeztetés egyénnek és munkahelynek egyaránt. A kiégett vagy a kiégés határán lévő munkavállaló mérhető károkat okoz saját magának, de az őt alkalmazó vállalatnak is. Nemcsak az emberbaráti szeretet, hanem a piaci érdek is azt diktálja tehát, hogy a munkaadó fordítson figyelmet a tünetek felismerésére, és igyekezzék megelőzni azok súlyosbodását. Ez ugyanis a leghatékonyabb kezelési mód.

Mára a kkv-szektor döntéshozói számára is ismerősen cseng a zöld IT-koncepció, és elfogadott tény, hogy követésével csökkenthető a működés káros környezeti hatása, sőt hosszabb távon jelentős költségmegtakarításra is lehet számítani. Világtrend tehát, hogy a cégek a zöld koncepciót alapul véve szervezik át teljes működési rendjüket.

Kevés a látogató a céges honlapon? Vagy egyáltalán nincs is a vállalkozásnak honlapja? Pedig ez ma már fontos alap, hiszen az emberek túlnyomó többsége első körben a neten keres, bármire is van szüksége. A jó honlap ügyfelet és forgalmat hoz, a rossz azonban még árthat is.

A kishaszonjárművek piaca is megérezte a válságot, ám kevésbé esett vissza, mint a nagyhaszonjárműveké. Úgy tűnik, 2010 volt a mélypont, idén év elején ugyanis nőtt az új autók értékesítése. Persze a forgalom alakulása attól is függ, hogy a kereskedőknek sikerül-e magasabb szintre emelni szolgáltatásaikat.

Nyugat-Magyarországon már a depresszió utáni újjáéledéshez nyújthatnak segédkezet az autóipar nagyvállalatai, Kelet-Magyarországon azonban - bár voltak kísérletek klasztereken keresztül is a beszállító ipar megszervezésére - csak kevés cég folytatja alanyi jogon a járműgyártás kiszolgálását.

A borászat és a marketing, noha feltételezi egymást, a legutóbbi időkig nem nagyon értett szót. A vidékfejlesztési tárca ezen igyekszik segíteni. A borászok együtt olcsóbban, eredményesebben pályázhatnak.

A bankok egyre többféle szolgáltatással próbálják magukhoz vonzani a potenciális ügyfeleket. Ezek közé tartozik a private banking vagy a mind ismertebb treasury. A privát banki ügyfelek száma és az ágazat által kezelt vagyon nagysága az elmúlt öt évben megduplázódott, ma több mint húsz szolgáltató verseng a vagyonosok megtakarításaiért, előtérbe helyezve a befektetési kockázatok csökkentését. A treasury szolgáltatások középpontjában is a rizikófaktorok, elsősorban a kamat- és árfolyamkockázatok mérséklése áll, s ezek a megoldások egyre inkább elérhetők a kisebb cégek számára is. Ám ahhoz sem kell feltétlenül nagy vagyonnal rendelkezni, hogy valaki a befektetési piacon próbálkozzék: többféle, akár bankoktól független kereskedési platform is a rendelkezésükre áll.

Az elmúlt évtizedben javarészt titkos projektekben tökéletesítették szakemberek azokat a technikákat, amelyekkel lehetséges a beavatkozás a regionális időjárási viszonyokba. De milyen hatással lehetnek az új megoldások az amúgy is labilis klímánkra?

Az önkormányzatok a nemzetgazdaság jelentős és különleges szereplői: közfeladatot ellátó szervezetek, ami miatt a működésük és az ehhez kapcsolódó gazdasági megoldásaik eltérnek a piacon megszokottól. Céljaik is mások: a versenyszféra a profitoptimalizálásra, a helyhatóságok viszont ügyfél- és állampolgárbarát rendszerek megvalósítására helyezik a hangsúlyt. Épp ezért az önkormányzatok sajátos ügyfélkört jelentenek a szolgáltatók, nem utolsósorban az infokommunikációs iparág és a pénzügyi szektor cégei számára. Hiszen a közfeladatot ellátó helyhatóságok igényei is különlegesek: más termékek, szolgáltatások, más finanszírozási megoldások kellenek számukra ahhoz, hogy megfeleljenek az államigazgatási követelményeknek, a fejlesztési elvárásoknak és a lakosság igényeinek egyaránt. A mindennapi feladatok mellett a helyhatósági szféra számára külön megoldandó és megkerülhetetlen technikai és beruházási tennivalót jelent az e-kormányzati szolgáltatások teljes körűvé tétele, hiszen az e-önkormányzat fejlesztése a szolgáltató állam koncepciójának kulcsfontosságú eleme. Igaz, az egykor finanszírozási szempontból kockázatmentesnek tartott ügyfélkörről mára kiderült, hogy nem teljesen az, ennek ellenére a bankok továbbra is versenyeznek érte, igaz, óvatosabban és a válság hatására átstrukturált termékportfólióval. Összeállításunkban áttekintjük, milyen IKT-megoldásokkal és finanszírozási lehetőségekkel számolhatnak az önkormányzatok.

Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei, ha a bürokráciacsökkentő program 400 milliárd forintos cselekvési tervét a kormány elfogadja. Szöllősi László, uniós magyar kkv-követ, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkára szerint a cégek versenyképességének fokozása nem csak pénzkérdés, sok függ a szándéktól is.

Nem egyszerű pályázni uniós forrásért. Bár a gazdaságfejlesztés területén a kínálat és a kereslet is megfelelő, mégsem ez az általános érzet, hanem az, hogy az állam adósa marad pályázatnyerteseknek, s nem törekszik arra sem, hogy új kiírásokkal segítse a vállalkozásokat.

Az IT-biztonság nem ördöngösség, a legkisebbek számára is elérhető vállalható költségekkel. Figyelmen kívül hagyni viszont hatalmas veszteséget okozhat, közvetlenül és áttételesen egyaránt.

Az elmúlt két-három évben a cégek kénytelenek voltak lefaragni költségeiket, hogy kompenzálni tudják a piaci kereslet visszaesésével keletkezett veszteségeket. Sok helyütt úgy vélik, ennél takarékosabban nem lehet működni. Az általános gazdasági fellendülés még várat magára, legalábbis a hazai mutatók ezt jelzik. A KSH május végi adatai szerint a lakossági fogyasztás bővülésére vonatkozó igen mérsékelt várakozások is túlzottnak bizonyultak. A belföldi piac stagnál, a kkv-k számára továbbra is az állandó költségek a legmegterhelőbbek. A cégek többsége elhalasztja beruházásait a talpon maradás érdekében, ám a munkatársak javadalmazása, az iroda bérleti díja, a közüzemi és telefonszámlák vagy a pénzügyi szolgáltatások költsége nem szabható a változó bevételekhez. Jó hír viszont, hogy ezeken a területeken szinte kivétel nélkül van még mód a kiadások csökkentésére vagy a működési hatékonyság növelésére.

Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált: kialakult egy új üzleti modell, amelyben egyes piacokon az ingyenességgel kell felvenni a harcot, ha nagyobb szeletet szeretnénk a tortából hasítani, vagy növelni akarjuk az ismertséget. Az ingyenesség egész szektorokból tünteti el a bevételt, ráadásul jóval nagyobb mértékben, mint amennyit egy-egy grátiszkoncepciójú cég vesz el a hagyományos üzletvitelű konkurenciától. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban a 21. század sem írta felül, csak éppen a fizető és a nem fizető ügyfél térben és akár időben is messze kerülhet egymástól. Azokat a cégeket viszont, amelyek nem találják meg a harmadik felet, amely eltartja bizniszüket, rövid idő alatt csődbe viheti a gyártó és fogyasztó közötti „pénztelenített" kapcsolat térnyerése. De veszélyei is vannak az ingyenüzletnek: ha a szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek nem csökkennek a várt ütemben, vagy nem sikerül máshonnan megfelelő bevételhez jutni, biztos a bukás. Mégis, előbb-utóbb minden cégnek valamilyen módon használnia kell az ingyenességet, vagy versenyeznie kell vele.

A hétköznapi élethez hasonlóan a hazugság tagadhatatlanul jelen van az üzleti életben, még ha erről nem is szokás nyilvánosan beszélni. Arról, hogy mik az okok, és főként, hogy hogyan ismerhetjük fel a lódítást, Kardos Marcell-lel, a téma szakértőjével beszélgettünk.

Azt gondolnánk, hogy amióta egyre szélsőségesebb az időjárás, és ennyi vizet kapunk a nyakunkba, fellendült a biztonságos, négykerék-hajtású járművek eladása. Ám sem nálunk, sem Európában nem így van.

Bródy Andrásra úgy emlékezem, mint közgazdász-korosztályomban az utolsó, akinek már a nagyapja is diplomás értelmiségi volt. Négy olyan közgazdász-kortársam volt, Jánosi Ferenc, Hetényi István, Tardos Márton és ő, akiket olyanokként ismertem meg, mint akikről Thomas Mann Varázshegy című regényében olvastam. Olyan polgárokként, akinek már a nagypapájuk is jómódú értelmiségi volt, és nemcsak a szakmájában volt az, hanem a zenében, irodalomban, történelemben is, aki több nyelven olvasott, beszélt, akárcsak ő.

Lassan bontakozik ki az innovatív kkv-kat kockázati tőke révén segíteni kívánó, az uniós JEREMIE-forrásokra alapozott program. Eddig a rendelkezésre álló összes tőke 3,6 százalékát fektették be. A négy éve bejelentett projekt keretében tavaly októberben megnevezett pályázatnyertes nyolc alapkezelő közül szeptember végéig mindössze kettő szállt be három-három vállalkozásba.

Hol reménykedve, hol kényszerűségből lépnek a piacra a cégükből „kivonulni" akaró vállalkozók. A vevők - mert a válság ellenére is akadnak - pályázni kívánnak, vagy éppen növekedni, új piacokra szert tenni.

Századunk új gazdasági együttműködési formája a klaszter, s ezt egyre több egymással szövetkező vállalkozás, tudományos kutatóhely bizonyítja azáltal is, hogy képesek életben maradni, erősödni a válság időszakában, s ígéretes kooperációkkal gondoskodnak a tudományos eredmények piaci termékké formálásáról.

A gépjármű-kereskedelem az a szektor, amely nagyon megszenvedte a válságot. Egy szegmense, a 3,5 tonna alatti kishaszon-gépjárművek piaca azonban, úgy tűnik, kevésbé. De a válság ezt a részpiacot sem hagyta érintetlenül.

A közösségi vásárlás mint új interakció, az elemzők szerint meghatározó hatással lesz a közeljövőben kialakuló új üzleti modellekre. Működésének alapfeltétele, hogy valamennyi érintett nyerjen az üzleten. Igazi „win-win" helyzet, így tökéletesen illeszkedik a fenntartható világrend elvárásaihoz is. A rá épülő üzlet Amerikában már hatalmas sikert ért el, és rövid idő alatt Magyarországon is négy különböző közösségi vásárlásra szakosodott oldal indult el.

A nyílt forráskódú szoftverek mostanra üzleti területen is valós alternatívát kínálnak. A bennük rejlő lehetőségek ellenére azonban, ellenállva a szabadság mámorának, az esetleges váltást alaposan meg kell tervezni.

Páratlan társadalmi összefogás volt tapasztalható az "Első Magyar „Fenntarthatósági Csúcs" konferencia körül. Szervezetek, intézmények, kamarák, szövetségek a társadalom legkülönbözőbb szegmenséből azonnal, feltételek és fenntartások nélkül fogadták el a szervezők felkérését a szakmai támogatásra. Szokatlanul sok médium is csatlakozott a rendezvényhez.

A népességnövekedés és az ipari fejlődés gyorsulása, valamint a természeti erőforrások véges volta közötti veszélyes ellentétet először tette egyértelművé a széles nyilvánosság számára harmincnyolc évvel ezelőtt a Meadows-jelentés. A Római Klub megbízásából készült, 1972-ben megjelent tanulmány címe a ma számára is sokat mondó: A növekedés határai.

Amerika egyik legbőkezűbb zöld pénzembere 500 millió dollárt fektetett be napenergia-technológiákba, nonprofit céllal pedig több száz milliót adományozott környezetvédelmi programoknak.

A brüsszeli direktívák alapján 13 százalék részarány vár Magyarországra a megújuló energiahordozók hasznosítása terén, emellett a szaktárca 10 százalék energiamegtakarítási programot tart vállalhatónak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetője azonban a fenntartható jövőt is e két energetikai trendre alapozza.

A matematika nagy találmány! Több egyéb csoda mellett képes az emberi gondolkodást szigorú korlátok között, az előre kijelölt pályán tartani. Ennek mindenütt alapvető jelentősége van, így a gazdaságpolitikában is, ahol elméletben államférfiként cselekvő politikusoknak kellene - a napi politikai csetepaték azonnali haszonszerzésének ördögi köréből kilépve - megtervezni és alakítani az ország közép- és hosszú távú jövőjét.

Ez évtől már nem motor-hengerűrtartalom, hanem -teljesítmény alapján sorolnak kategóriába a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon. Merész becslések szerint az autósok több mint fele újraköti a biztosítását.

Munkaadók újítása lehet a munkavállalói pénzügyi részvétel intézményének elterjesztése. A vállalati belső érdekeltségi rendszer e változatától is a versenyképesség javulása várható.

A személyes megbeszélés megkerülhetetlenül fontos eleme az üzleti életnek. A kérdés csak az, hogyan oldható meg gazdaságosan: a költséges és nemritkán időigényes utazások takarékosabbá tételével vagy a fizikai találkozásnak egy modern telekommunikációs rendszer általi kiváltásával

A számítási felhőről szólva biztonsági kérdésekre különösen fontos kitérni, mivel ez a kockázat - a tőle való félelem - lehet az egyetlen olyan tényező, ami megakadályozhatja, hogy a költségtakarékos és rugalmas cloud computing az informatika uralkodójává váljon.

Több ponton változtak január elsejétől a cafeteria elemei, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése pedig a béren kívüli juttatások mértékét érintheti. A dolgozók rekreációját, pihenését támogató elemek köre bővül a Széchenyi Pihenő Kártyával, egy másik plasztikkártya pedig a juttatások igénybevételét reformálhatja meg.

Egyre gyakoribbak az azonnali beavatkozást igénylő ipari és időjárási katasztrófahelyzetek, amelyek jelentős vagyoni, infrastrukturális és ökológia károkat okoznak. A megelőzés és az elhárítás hatékonyabbá tételére a kormány kibővítené a katasztrófavédelmi törvényt, lényegesen szigorítva a gazdasági szereplők felelősségét és kötelezettségeit is.

Új eszköz a klímaharcban a biofaszén, amelyet az indiánok ősidők óta használtak az Amazonas földjén, hogy termővé tegyék a talajt. Ugyanis nemcsak a nitrogéndús műtrágyák kiváltására alkalmas, hanem szén-dioxid-megkötő hatású is.

Nagy közhely, így aztán nagy igazság is, hogy ami valahol szemét, máshol kincs lehet. Erre az alapvetésre épít az adománybolt műfaja. Újrafelhasználás, társadalmi felelősségvállalás, fenntarthatóság, szolidaritás. Vajon miért nem működik ez itthon?

Kiteljesedhetnek a patikák egészségügyi feladatai azáltal, hogy visszatérhetnek a 2006 előtti, kevésbé liberális vállalkozási formához, vélekednek a gyógyszerészek kamarájában az új törvényről, de nem gondolják, hogy a megváltozott jogi feltételek korlátoznák a versenyt.

A Széchenyi Kártya Program keretében ma már nem csak folyószámlahitelt igényelhetnek a konstrukció feltételeinek megfelelő kis- és középvállalatok. Az Új Széchényi Terv keretében kibővült, államilag támogatott hitelprogram része a forgóeszközhitel, a beruházási hitel, idén januártól pedig az uniós pályázatokhoz szükséges önerőhöz is kínál kedvezményes forrást.

Egyelőre még várniuk kell a kedvező, munkahelyteremtésre serkentő gazdasági környezetre a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak. A 2010 második félévétől, majd ez év januárjától hatályos szabályozóváltozások ugyanis 2011-ben inkább többletterhet rónak erre a szektorra. Hatásuk még kedvező esetben is inkább csak semleges, pozitív eredményt ezek révén csak egy szűk kör könyvelhet el.

Eddig a magyarok csekély hányada tett félre azért, hogy évekkel később - például nyugdíjasként - többletjövedelemhez jusson. A hosszú távú megtakarítási hajlandóság a kötelező magánnyugdíjpénztárak feltételezhető megszűnésével a figyelem középpontjába kerülhet. Hiszen élete során bárki, bármikor kerülhet olyan anyagi helyzetbe, amelyre nem volt felkészülve. Különösen nyugdíjasként, amikor amúgy csak a korábbi jövedelme töredékére számíthat.