A biofaszén komposztszerű alapanyag: nehéz, agyagos, tápanyagokban gazdag talajréteg, ezért hívják az indiánok terra pretának, vagy sötét földnek. A dús növényzetű esőerdőknek alacsony termékenységű a talaja - az állandó esőzés kimossa a tápanyagot -, de az átlagosan 49-360 hektárnyi biofaszén-területek kivételeket képeznek. Kiterjedésükről eltérő kalkulációk léteznek: az esőerdők 0,1-0,3 százalékát (6300-18 900 négyzetkilométert) borítják, de elképzelhető, hogy akár 10 százalékát is.
Szénkörforgás
A modern agrárium tudorai sokáig nem tudták, mit rejt az egy méter vastagságú fekete földréteg. Vulkanikus talajt? Hajdanvolt tavak hordalékát? A legújabb teóriák szerint emberi találmányról van szó. A prekolumbián indián civilizáció tagjai - maja, azték, tolték, olmék népcsoportok - 2500, de lehet, hogy már 6000 évvel ezelőtt - megtalálták a módját, hogyan javítsák fel termőföldjüket. Haltetemeket, ürüléket, állati csontokat, rothadó növényszárakat gyúrtak össze, majd sárral lefojtva, levegő jelenléte nélkül égették, s az elszenesedett végterméket, a biofaszenet beleforgatták a termőföldbe. Széntartalma ezért eléri a 9 százalékot, szemben az esőerdők 1 százalékos értékével.
A biofaszén porózus anyag, ezért szivacsként képes megtartani a vizet és a vízben oldódó tápanyagokat, növeli a talaj pH-értékét, továbbá levegőzteti azt, és kedvező közeget biztosít a fontos baktériumoknak. Termőföldjavító hatását nem értik még pontosan a szakemberek, de szóba jöhet a nitrogénben gazdag műtrágyák kiváltására, ami sürgős teendő, mert ezek nitrogén-oxidot eresztenek ki magukból, ami a szén-dioxidnál háromszázszor(!) erősebb üvegházhatású gáz.
Civilizációnk évi 10 milliárd tonna üvegházgázt (ÜHG) ereget a légkörbe, aminek mintegy 54 százalékát képes a biológiai környezet saját „karbonciklusa" kezelni (növények fotoszintézise, tengerek és mészvázú élőlényeinek CO2-felszívó képessége és a többi), bár az elnyelőképesség csökken, mivel a „biokapacitások" elfáradtak (a melegedő óceánok esetében ezt már kimutatták a tudósok). A feltorlódó ÜHG-többlet legalább évi 4 milliárd tonna, ezért értük el a levegőben a vészes 387 ppm (part per million - milliomodrész) értéket.
Varázseszköz?
Az élő növény szén-dioxidot vesz fel a levegőből a növekedéshez. Amikor elpusztul, visszaereszti karbontartalmát a légkörbe. A talaj a benne lévő rothadó növényzet miatt nagy mennyiségű szén-dioxidot rejt magában. Ha a biológiai hulladékot az említett módon, kontrolláltan, levegőtől elzárva lassan elégetik, pontosabban elszenesítik, karbonná alakul: egy faszénfélévé. Ez a biofaszén, amely „lehetővé teszi, hogy évszázadokra elzárjuk ezt a szén-dioxidot" - írja a Financial Times.
A biofaszénnel új karbonelnyelő eszközt vethetünk be a klímaharcban, a brit lap szóhasználatával élve „varázseszközt", mivel a biofaszén és a talaj termékenyítő hatása miatt gyorsabban fejlődő fás növények együttesen 5-9,5 milliárd tonna üvegházgázt képesek elnyelni - az újabb becslések „csak" évi 1-2 milliárd tonnáról szólnak. A biofaszén hívei bizonygatják, hogy 500 évig is szívja a szén-dioxidot, ami a geológusok karbonidőmérő vizsgálataiból bizonyítottnak látszik. Míg sokan szkeptikusak maradtak, egyes szakértők hektáronként 50-140 tonna biofaszén földbe dolgozását ajánlják - írja a The Economist. Ha az érvek igazak, három-négy legyet üthetünk egy csapásra.
A '60-as évek mezőgazdaságának csalóka nevű „zöld forradalma", mely jobb termőképességű vetőmagokat, valamint a rovarirtók és műtrágyák ipari méretű használatát hozta magával, megpecsételte a Föld vízállományának sorsát. A kemikáliák a földből a folyókba kerültek, a tengerekben pedig oxigénmentes „halálzónákat" alakítottak ki, melyek összmérete ma Németországéval vetekszik. Tápanyagként a biofaszén éppen jókor jön a 6,9 milliárd főről gyorsan tovább növekvő emberiség számára, melynek egyre több élelem kell, és a földekre egyre nagyobb terhelést ró, mind nagyobb tápértéket igényel.
Gyártási távlatok
Néhány vállalkozás - mint az angliai Biojule vagy a kanadai Dynamotive - azon dolgozik, hogy pirolízissel - oxigénhiányos hevítés 500-600 Celsius-fokon - előállított biofaszént hozzon kereskedelmi forgalomba. Gyors pirolízissel 20 százalék faszén hozható létre, az égésből 20 százalék szintézisgáz keletkezik, amiből elektromosság nyerhető, és 60 százalék bioolaj, ami műanyag gyártásához használható. A lassabb pirolízis - ami olcsóbb - 50 százalék faszenet eredményez. A coloradói Biochar Engineering járműre szerelt kályhát fejlesztett hozzá.
A gyártási folyamat a rothadó mezőgazdasági szemetet - növényi szár és héj, fakéreg, állati ürülék - is kivonná a környezetből, de a komposztálható háztartási szemét is alkalmazható a folyamatban. Ha rothadni hagyják, ezek mind metángázt bocsátanak ki magukból, ami húszszor erősebb a szén-dioxidnál. A biofaszéngyártás tehát itt is ÜHG-emissziót csökkent. A szemét szétválogatása miatt kis volumenben, közepes méretű gazdaságok körében látják legkönnyebben kivitelezhetőnek a biofaszén-termelést, nagyipari szinten támogatás szükséges hozzá.
