Az idei Utazás Kiállítás legszínesebb rendezvénye volt a II. Európai LEADER Expo, ahol a tavalyinál mintegy kétszer több, csaknem ötven helyi LEADER-akciócsoport jelent meg a tájegységükre jellemző, a településeiken készülő különleges termékekkel - több mint kétszázfélével - és szállásajánlatokkal. A budapesti rendezvényen az európai LEADER szövetség égisze alatt több uniós állam LEADER szervezete is képviseltette magát. Az expón Mészáros István, a magyar szövetség alelnöke bejelentette: többéves előkészítés után március 25-én a Dél-Dunántúlon, Szekszárd, Siklós és Sellye térségében elindul a „Magyar termék, magyar boltból" elnevezésű kísérleti program.
Egyedül nem megy
A kezdeményezés célja a szemléletváltás - amelyre a mezőgazdaságból élők és a döntéshozók körében egyaránt szükség van - és a kistérségek együttműködésének ösztönzése az árutermelés bővítése és a piacra jutás elősegítése érdekében.
A magyar agrárium és élelmiszer-termelés elveszítette korábbi versenyképességét - hangsúlyozta a Magyar LEADER Szövetség alelnöke, aki egyben a program vezetője is -, ezt a tendenciát kell megállítani, erre pedig csak összefogással, a magyar termelők piacra jutásának támogatásával van lehetőség. Ahhoz, hogy a helyi termékek versenyképesek legyenek a hazai piacon, szükség van az állandó minőségre és az árusítóhelyeken a folyamatos jelenlétre, fejtette ki Mészáros István a Népszabadságnak. Ehhez a termelőknek szövetkezniük kell egymással, mert a hatékony piaci fellépéshez kellő árumennyiség, logisztikai rendszer és marketingmunka kell.
A program elnöke szerint először a kistérségek üzleteinek polcaira kell újra minél több saját terméket eljuttatni, mivel a magyar élelmiszer-gazdaság jelentős hányada külföldi kézben van, s a csekély szállítási költség versenyelőnyt jelent. A március közepén Nádudvaron megrendezett Agrárakadémián részt vevő Dacian Ciolos - az Európai Bizottság új mezőgazdasági biztosának ez volt az első külföldi útja - is hangsúlyozta: a helyi termelőket és a helyi termékeket csak a helyi piacok megerősítésével, hatékony marketinggel és tudatosabb vásárlói magatartás kialakításával lehet megvédeni a nemzetközi áruházláncok túlerejétől.
E törekvések megvalósulását segíti, hogy a program szervezői megállapodást kötöttek a Települési Önkormányzatok Szövetségével (TÖOSZ), így mintegy 1200 településsel már létrejött az együttműködés a helyi termékek térségi piacra jutásának elősegítésére. A helyi igényeket meghaladó többletet pedig majd az ország más tájain értékesítik, ezt támogatja az együttműködés a Coop-hálózattal: 1650 település mintegy 3000 üzletében árusítják e termékeket, az élelmiszertől a különleges használati tárgyakig. Mészáros István szerint ily módon nemcsak a helyi, hanem a városi fogyasztók is a jelenleginél több, jó minőségű magyar árut vásárolhatnak.
Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára szerint az önkormányzatok számára létkérdés a helyi termelés és a helyi piacok működése. A Népszabadságnak nyilatkozva kifejtette: ezeken a piacokon egyre jobb a kínálat, és mind több a jó minőségű termék is, de ahhoz, hogy ez a folyamat hosszú távon folytatódjék, biztonságossá kell tenni a piacra jutást. Ebben segítenek a LEADER-közösségek, amelyek munkájában a települési önkormányzatok is részt vállalnak.
Mindenki részt vehet
A program keretében az alapanyagok feldolgozására és értékesítésére klasztereket is szerveznek. Azokról a településekről, ahol nem alakult ki ilyen együttműködés, a klaszterek révén lehet eljuttatni a hálózatba a felkínált termékeket. A klaszterek működéséhez informatikai, logisztikai és oktatási támogatást is adnak. Ez utóbbi azért is fontos, mert az embereket meg kell ismertetni azzal, miként élhetnek a helyi piacok hálózata által kínált lehetőségekkel.
Az új akció megvalósítására megvannak a szükséges források az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP). A helyi LEADER akciócsoportok - belőlük 96 van az országban - egy-két milliárd forintos saját forrással rendelkeznek, amit a helyi vidékfejlesztési stratégiájukban megfogalmazott célokra maguk költhetnek el. Az ÚMVP vidékfejlesztési - azaz hármas - tengelyének négy intézkedéséhez további, összesen 160 milliárd forint áll az önkormányzatok, civil szervezetek, kisvállalkozások rendelkezésre. Az ÚMVP kapcsolódó intézkedésén belül 200 ezer ember speciális képzésére, illetve továbbképzésére 26 milliárd forintos a keret, és a gazdálkodóknak100 százalékos támogatás adható.
Díjazzák az újszerű kezdeményezéseket
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) által meghirdetett, a legjobb vidékfejlesztési gyakorlatok összegyűjtését célzó pályázat díjait Pásztohy András főtitkár adta át a II. Európai LEADER Expón. Az Európai LEADER Típusú Vidékfejlesztő Szervezetek Szövetségének (ELARD) görög elnöke, Panagiotis Patras is kiemelte a budapesti expó kapcsán: az ilyen rendezvények azért is fontosak, mert ezeken a helyi vidékfejlesztő közösségek megosztják egymással tapasztalataikat, és közkinccsé teszik a bevált, jó gyakorlatokat. Egybecsengtek ezzel Szabadi Jánosnak, a Magyarországi LEADER Szövetség elnökének szavai: a magyar LEADER akciócsoportok fontosnak tartják a közvetlen bemutatkozást, mert felismerték, hogy széles körben kell bemutatniuk a térségük értékeit.
A pályázaton - amely a sikeres, innovatív, máshol is alkalmazható és a fenntartható fejlődést szolgáló gyakorlatot folytatókat tartalmazó adatbázis felállításának első lépcsőfoka - az Európai Unió társfinanszírozásával létrejött, az MNVH által kiemelten támogatott tizenegy szakterületbe illeszkedő projekttel lehetett részt venni. A már megvalósított fejlesztések eredményei, a mások által is hasznosítható megoldások megismerése bátoríthatja a vállalkozásokat, gazdálkodókat, vidéki közösségeket saját elképzeléseik valóra váltására, a másutt működő modellek átültetésére céljaik elérése érdekében. Éppen ezért a bírálók a szakmai színvonal mellett az innovációs értékekre fektették a legnagyobb hangsúlyt. A beérkezett 61 pályamunka közül 25 nyert, ezen felül négy, a saját szakterületén különleges és egyedi módszereket alkalmazó pályázó különdíjban részesült.
Innovatívak
A legjobb vidékfejlesztési gyakorlatok között jutalmazták többek között a százszázalékos gyümölcsleveket és -szárítmányokat gyártó, gyümölcsfeldolgozó üzemcsarnokát uniós forrásokból felújító csengeri Szatmári Ízek Kft.-t, amely a dobozos gyümölcslé kiszerelésében egyedi eljárást alkalmaz: a légmentesen záródó, úgynevezett „bag-in-box" technológia segítségével az ital pontos adagolása és felbontás utáni frissen tartása is megoldható. Ugyancsak innovatív a Paprika Molnár Kft., amely a Röszkei Paprika Parkkal közelebb viszi a fogyasztókhoz a magyar fűszerpaprikát. A Celodin Zalai Alapítvány „Hazatérés!" programja a zalaszentgróti térség fiataljainak foglalkoztatási nehézségeit kívánja orvosolni, míg a Zala Termálvölgye Egyesület „Fecskeház" programja a lakatlan, felújítandó falusi házak bérlakáshálózattá szervezését célozza. A díjazottak teljes listája megtalálható az umvp.eu honlapon.
Együtt a közösséggel
Nem csak program, a módszer is LEADER, amely angolos csengése ellenére egy francia elnevezés, a Liaison Entre Actions pour le Dévelopment de l'Economie Rurale -vagyis a vidék gazdaságának fejlesztésére szerveződött akciócsoportok közötti kapcsolat - kezdőbetűiből összeállított rövidítés. Az Európai Unió egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezése az elkülönült fejlesztési politikák átformálása érdekében született, s a helyi közösségek bevonásával szolgálja a vidék gazdasági fejlesztését, életminőségének javítását. Az adott térség fejlesztési stratégiáját ugyanis az ott élők bevonásával állítja össze a térségben működő önkormányzatokból, vállalkozásokból és civil szerveződésekből alakult helyi akciócsoport, a megvalósításhoz szükséges források pedig helyi pályáztatás révén jutnak el a végső kedvezményezettekhez.
