A feleségének ajánlottak állást a magyar fővárosban, de két hónapra rá már Slobodan Matović is ugyanannál a cégnél dolgozott, négy év múlva pedig az ügyvezető igazgatója lett. Azóta is ő a Zepter International Ungarn Kft. első embere, emellett a multinacionális vállalat két régióért is felelős vezetője.
■ Miért éppen Magyarországra jöttek?
- A feleségemet - akinek szülei vajdasági magyarok - a Zepter cég tulajdonosa kérte föl, hogy legyen a magyarországi cég kereskedelmi igazgatója. Az akkori szerbiai gazdasági krízis miatt óriási volt az infláció, nagy volt az elszigeteltség, így elfogadtuk az ajánlatot, és a feleségemmel Magyarországra jöttünk. Én korábban - miután Belgrádban elvégeztem a közgazdaság-tudományi egyetemet - teljesen más területen kezdtem el dolgozni: fejlesztési projektekben vettem részt, megvalósíthatósági tanulmányokat készítettünk nagy infrastrukturális fejlesztésekhez, mint mondjuk a szerb gyorsvonathálózat korszerűsítése. Például volt egy terv a Belgrád-Szabadka-Budapest útvonalon létesítendő kétórás menetidejű gyorsvasútra, francia vonatokkal, francia technológiával. De sajnos, 1990-1991-ben a háború meghiúsította ezeket a terveket. Megjegyzem, 1993-ban öt óra alatt értünk Belgrádból Budapestre, ma ez már nyolc óra... Az érkezésünk után két hónappal én is a Zepternél kezdtem el dolgozni. A feleségem kereskedelmi igazgatóként csatlakozott a céghez, én viszont a nulláról kezdtem. Aztán megelőztem őt, és 1997 októbere óta a magyarországi Zepter ügyvezető igazgatója vagyok. Időközben nemzetközi regionális igazgató is lettem, Magyarország mellett Csehországért és Szlovákiáért is felelek, a múlt év végétől pedig a déli régió is hozzám tartozik: Szerbia, Macedónia, Románia, Bulgária és Moldávia.
■ A felesége mit szólt ahhoz, hogy így túlszárnyalta őt?
- Ez közös munka volt, nagyon sokat segített nekem az ötleteivel, tanácsaival. Ő változatlanul a cégnél dolgozik, és nagyon sok közös pont van a munkánkban.
■ Négy év alatt referensből vállalatvezető lett, ez villámkarrier, gondolom, ezt az ön cégénél sem lehet szokványosnak nevezni?
- Ez valóban elég gyors karrier volt. A cég 1992 óta van Magyarországon, és az eltelt időben a Zepter-országokbeli cégek közül az itteni az egyik legsikeresebb lett: Oroszország után a második, nagyobb országokat - mint Ukrajna vagy Lengyelország - is megelőzve. Ennek a sikernek köszönhető, hogy ennyi ideig megmaradtam a vállalat élén, ami más országokban egyáltalán nem jellemző. Philip Zepter úr azt mondja: ha valami jól megy, azt nem változtatja meg.
■ Mitől megy jól az itteni vállalat?
- Amikor Magyarországra kerültem, nagy gondok voltak, csak lassan sikerült stabilizálni a céget. Aztán elindult felfelé, folyamatossá vált a fejlődés. Azt mindenképpen fontosnak tartom, hogy amikor igazgatóvá választottak, a legelső intézkedésem az volt, hogy leváltottam az értékesítési igazgatót, egy horvát kollégát. Egy olyan magyar szakember került a helyére, Kern András, aki a kezdetektől a cégnél volt. Azóta együtt dolgozunk, időközben ő is nemzetközi igazgató lett, a déli országok értékesítéséért felel. Az elmúlt években sikerült kiépíteni egy fiatal, ambiciózus értékesítési csapatot, ami nagyon fontos szerepet játszott a fejlődésben. Az eddigi legsikeresebb évünkben, 2008-ban a nettó árbevételünk közel 11 milliárd forint volt.
■ Milyen a viszonya a munkatársakkal?
- Az, hogy minden stációt végigjártam a cégnél, lehetővé tette, hogy minden folyamatot, minden embert megismerjek, így nemcsak a legközelebbi munkatársaimról tudom, ki mivel foglalkozik, mennyit dolgozik, hanem mindenkiről. Igyekszem mindenkivel korrekt kapcsolatot kialakítani, reálisan értékelni a munkájukat, és kihozni mindenkiből a maximumot. Ha valaki erre nem képes, az óhatatlanul konfliktushoz vezet: ha nem tudja ezt nyújtani, le kell cserélni. A privát életben nincs szorosabb kapcsolatom a kollégákkal, így alakult, de lehet, hogy ez nem is baj a munka szempontjából.
■ Milyen vezetői tulajdonságokat tart fontosnak?
- Egy vezetőnek legelőször is meg kell határoznia a prioritásokat, egy kereskedelmi cégnél pedig az értékesítés a legfontosabb, minden, ami ezzel kapcsolatos, elsőbbséget élvez. Nagyon fontos a gyors, határozott döntés. Ha látjuk pénteken, hogy az adott héten nem megfelelőek az eredmények, azonnal reagálnunk kell, hogy a még hátralévő két napon javítani tudjunk. Mindenképpen kell egy vízió, s ha hozunk egy döntést, mindig tudni kell, milyen következményei lehetnek. Nyilvánvalóan szükség van kreativitásra, nem lehet arra várni, hogy a többiek majd javasolnak valamit. Mi nem vagyunk olyan bürokratikusak, mint más multinacionális cég, ahol minden lépés pontosan, előre le van fektetve. Ez, hogy bizonyos fokú szabadságom van, nagyon megfelel a személyiségemnek, így több mindent el lehet érni, meg lehet mutatni. Megint idéznék Zepter úrtól: ő azt mondja, ha valamit kilencvenkilenc százalékosan érzünk, de a hiányzó egy százalékért nem teszünk, a kilencvenkilenc százalék nem ér semmit, mert minden azon az egy százalékon múlik. Sikert minden szakmában csak százszázalékos teljesítménnyel lehet elérni. Persze ez sok lemondással jár, de csak ez vezet eredményre.
■ Kell-e valamilyen más tudás, képesség a sikeres direkt értékesítéshez, mint a hagyományos kereskedelemhez?
- Talán több kreativitást, rugalmasságot igényel. Egy direkt értékesítéssel foglalkozó sikeres ember igazi művész: nemcsak kreativitásra van szüksége, hanem empátiára is meg persze alapos szakismeretre, mindent tudnia kell a termékről, amit vagy sikerül eladnia, vagy nem. Sok kudarcon át vezet az út a sikerhez.
■ Hogyan sikerül egyformán magas szinten tartani a munkatársak motivációját?
- Nem könnyű, de ez a legfontosabb. Több mint háromezer értékesítéssel foglalkozó munkatársunk van, és körülbelül ötszáz értékesítési menedzser, akiket állandóan motiválni kell, ezt folyamatos tréninggel, oktatással érjük el. Másrészt mindenki előtt nyitva áll a gyors karrier lehetősége. Minden szerdán találkozunk minden regionális értékesítési vezetővel, és megbeszélést tartunk. Az alacsonyabb szintű vezetőkkel is van kapcsolatom, beszélgetünk, meghallgatom az ötleteiket, ez nagyon fontos. Ami a piacot illeti, öt évvel ezelőtt nagy fordulatot sikerült elérni. Korábban a Zepter, mint direkt értékesítő cég, csak házi bemutatókat tartott. Aztán sikerült elindulni az irodai bemutatókkal, beköltöztünk ebbe az új irodaházba, majd a mellette lévőbe is, a két épületben több mint harminc konferencia- és bemutatótermünk van. Alkalmazkodtunk a piaci igényekhez. Azóta más direkt értékesítő cégek is követik a példánkat.
■ Ha a tervezett másfél évből tizenhét lett, gondolom, jól érzi magát Magyarországon.
- Budapest csodálatos város, szeretek itt élni, sétálni, autózni. Persze van nosztalgiám, hiányzik Belgrád, a család. De szerencsére nincs messze, egy-két havonta ott töltjük a hétvégét. Alapvetően jól érzem itt magam, sokkal nyugodtabb az élet, mint Belgrádban, ahol temperamentumosabbak az emberek, többet szórakoznak, és kevesebbet dolgoznak.
■ Mint a régióért felelős vezető, hogyan látja, az idesorolt országok inkább hasonlítanak, vagy inkább különböznek egymástól?
- Nyilván vannak különbségek, például az életszínvonalban, de ez az értékesítési rendszer mindenütt ugyanolyan. Vannak sikeresebb cégek, és kevésbé sikeresek. Ez döntő részben az embereken múlik, azon, hogy az adott cég mennyire szervezett, milyen az értékesítő csapata. Fontos, hogy mindig legyenek új, fiatal menedzserek, akik új erőt adnak a cégnek. Azokban az országokban, ahol megmaradtak a régiek, és nincs fiatalítás, az eredmények sem olyanok, mint például Magyarországon.
■ A válság mit jelentett a cég számára?
- Kár tagadni, a válság bennünket is eltalált, de talán nem annyira, hogy veszélybe sodort volna minket. Idén már biztosan jobbak lesznek az eredmények, mint tavaly, ha nem is érjük el a rekordév, 2008 teljesítményét, de a legjobb úton vagyunk, hogy 2011-re már visszatérjünk abba a ritmusba. Szeretnénk minél több embert toborozni. Magyarországon ötezer új ember jött el a tanfolyamainkra, és hetvenöt százalékuk le is tette a vizsgát. Ezt szeretnénk a többi országban is elérni, mert ez a legjobb út ahhoz, hogy kijöjjünk a válságból. De tény, hogy az emberek ma nehezebben szánják rá magukat a vásárlásra, a bankok sokkal nehezebben adnak áruhitelt, minden második hitelkérelmet elutasítanak. Ha árnyaljuk a képet, a magyarok mintha kicsit pesszimistábbak lennének, mint a környező országok lakói, de az is lehet, hogy csak óvatosabbak. Másutt kevésbé lehetett érezni a válsághatásokat, kevésbé befolyásolta a vásárlási szándékokat.
■ Az, hogy a visszaesést kevésbé érzékelhették, mint más szegmensekben, nem azért volt, mert a cég termékei iránt érdeklődők vásárlóerejét kevésbé érintette a krízis?
- Ez is befolyásolhatta, de nagy jelentősége van annak, hogy a termékeink kötődnek az egészséges életmódhoz, akár az edényeinket - amelyekkel energiatakarékosan, zsiradék nélkül készíthetők el az ételek -, akár a bioptron lámpát vagy a levegő- és víztisztító berendezéseinket nézzük. Ilyen termékekre minden egészségtudatos embernek szüksége van. Igaz, nem olcsók, de hosszú távon, épp az egészségmegőrzésben játszott szerepük miatt, megtérülnek.
■ Szabadidejében van valamilyen kedvenc foglalatossága?
- Nem nagyon van szabadidőm. Hétvégeken plédául gyakran konferencia van. Sportolni egyedül szoktam - futok -, néha utazgatunk, leginkább Belgrádba. Gyakran megyek Bécsbe is, szeretem azt a várost. Szeretek vásárolni, bár ez férfiaknál nem olyan gyakori kedvtelés. Vagy esetleg nem beszélnek róla.
