Ma már minden tanácsadó ingyen végez előszűrést, hogy egy vállalkozásnak érdemes-e egyáltalán időt és pénzt áldoznia pályázatok elkészítésére. Ugyanők azt is meg tudják mondani, melyek a leggyakrabban előforduló tartalmi és formai hibák, mire kell figyeljenek a pályázók.

Szeretnék, de hiába

A kis- és középvállalkozások (kkv) bíznak az uniós pályázatokban - derült ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által közzétett év eleji felmérésből -, mégis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Sokuk ugyanis már az előzetes szűréskor azt a választ kapja, hogy nem felel meg a feltételeknek. Vagy azért, mert tevékenysége más, mint amire a kiírások szerint támogatást lehet kérni, vagy azért, mert a gazdálkodását a mutatók szerint (is) bizonytalanság jellemezte az előző években, vagy mert nem tudja vállalni a tervezett fejlesztéshez az előírt kötelező önrészt, illetve kötelező növekedést. Ez utóbbi annak ellenére így van, hogy 2010-ben - tekintettel a gazdasági világválságra - sokkal kevésbé szigorúak az elvárások, mint korábban. Az érdeklődő kkv-k közül körülbelül minden századik jut el oda, hogy el is készíti, készítteti magát a pályázatot.

Sajnos, a legtöbbször hibásan. A H&Gy Consulting tanácsadója szerint a pályázatírók általában nem olvassák el figyelmesen a pályázati útmutatót, vagy nem szó szerint veszik az abban leírtakat. Pedig érdemes az útmutatót pontról pontra értelmezni és követni, ugyanis az értékelők is ezt teszik majd, és a szerint pontoznak.

A kért mellékletek a pályázat szerves részét képezik, ezt is hajlamosak néhányan figyelmen kívül hagyni - tudtuk meg immár a Brüsszel Center Magyar Pályázati Tanácsadó Központ Kft.-nél. Vagyis a mellékletcsomag összeállítását nem szabad maradék feladatként kezelni, és - tekintettel a hivatalos igazolások beszerzésiidő-igényére - nem lehet az utolsó pillanatra hagyni. A mellékletek „kezelhetősége" érdekében célszerű külön jegyzéket készíteni, a csatolt dokumentumokat pedig sorszámozni.

A költségvetés elkészítésénél a lehető legnagyobb gondossággal kell eljárni, mert a pályázat befogadása után - a megállapodásban rögzítetteken túl - egyéb költségek már nem lesznek elszámolhatók. A másik oldalról megközelítve: tartsuk szem előtt, hogy amit a pályázatban vállalunk, azt maradéktalanul meg is kell valósítani!

Fontos a forma

Az uniós forrásokra beadott pályázatoknál az is gyakori, hogy nem értelmezik pontosan az eljárási szabályokat. S ott vannak a formai hibák! Bármennyire is hajlamosak vagyunk ezeket félvállról venni - mondván, hogy a tartalom a lényeg -, a pályázatok jelentős részét ilyen okok és jogosultsági hibák miatt utasítják el. Egyebek között azért, mert a pályázatot határidőn túl nyújtották be - a postai bélyegzőn szereplő dátumra kell figyelni -, esetleg olyan szervezet pályázott, amely nem jogosult rá, vagy a pályázat nincs minden oldalon szignálva, illetve a kötelező helyeken cégszerűen aláírva, vagy mert eredetiben kért mellékletet csak másolatban csatoltak. Bár a pályázatok neve is utal rá, hogy mely térségből várják a jelentkezőket, mégis gyakori, hogy területileg nem jogosult a támogatásra a pályázó. A fejlesztés megvalósulásának helyszíne pedig csak a pályázó magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.

Ágazati megkötést általában nem tartalmaznak a pályázatok, de vannak kivételek: például nem nyújtható támogatás mezőgazdasági termékek termelésével kapcsolatos beruházásokra; és nem támogatható turisztikai attrakció- és szálláshely-fejlesztés.

A leggyakoribb hiba, hogy az árajánlat nem felel meg a tartalmi és formai követelményeknek, például lejárt az érvényessége, régi a kiállítás dátuma, nincsenek részletezve a költségek, ha euróban vannak megadva, nincsenek átszámítva forintra, nincs megadva az árfolyam, vagy idegen nyelvű árajánlatnál nincs fordítás.

Tartalmi kérdések

A tartalmi hibák közül is említsünk meg néhányat: nagy baj, ha nem jó a projekt szakmai koncepciója, ha a kért támogatás meghaladja a felső összeghatárt vagy a felajánlott önrész aránya kisebb, mint a megkívánt, vagy nem megfelelő módon igazolt. Sok pályázatot a költségek túlárazása miatt utasítanak el, és az is előfordul, hogy a célok között indokolatlan beszerzést is megjelenítenek, holott az útmutató világosan megjelöli, melyek az elszámolható költségek, s melyek nem.

Esélyegyenlőség, környezetvédelem, fenntarthatóság - ezt a hármas követelményt minden uniós pályázatban teljesíteni kell. Ezek nem csak szlogenek. Megfelelően be kell mutatni, hogy az adott projekt mennyiben felel meg ezeknek.

A tanácsadók szerint nélkülük nem érdemes időt és pénzt fordítani egy pályázat elkészítésére, mert az annyira összetett feladat, hogy a kisvállalatok egyedül nem boldogulnak vele. Ezt nem cáfolja az Opten Kft. sem, de hozzáteszik: egy sikeres pályázat benyújtásához a pályázó szervezeténél is kell legalább egy megfelelő hatáskörrel rendelkező ember, aki ismeri a kiírást. A kft. szakembere szerint elvben két lehetőség van arra, miként határozzuk meg, mire pályázzunk. A jobb megoldás az, ha a meglévő fejlesztési elképzelésekhez keressük meg a megfelelő pályázati lehetőséget, de mivel nem minden esetben találunk ilyet, a pályázatok által preferált elképzelésekhez is hozzáigazíthatjuk a saját fejlesztéseinket. Ám ekkor is tartsuk szem előtt, hogy azokat meg is kell valósítani.

Mások szerint csak olyan projekttel érdemes pályázni, amit akkor is megvalósítanánk, ha nem nyernénk hozzá támogatást. Ebben az esetben ugyanis nem okoz gondot, hogy a nyertes pályázatra csak utólag kapjuk meg a pénzt, s talán az sem, hogy előre nem látott problémák miatt esetleg még később kerül a számlánkra a támogatás.