Energetikai agitátorok vagyunk - jelenthetné ki magáról a közgazdász páros, az Energoffer Kft. két tulajdonosa. Önkormányzatok, nagyobb és kisebb vállalatok „jegyzik" a vállalkozás ama készségét, hogy meglátják náluk azt a lehetőséget, amelyet felhasználva energiát, azaz pénzt takaríthatnak meg, vagy éppen nagyobb energiaellátás-biztonságot érhetnek el településükön, üzemükben, intézményeiknél. Gonda György az ügyvezetője a Kovács Kolossal közösen vezetett cégnek, amely fontos szerepet játszik egy jó ideje születőben lévő PhD-ben is. Hogyan fertőződött meg a közgazdász energetikával, aki nyomban specializálódott is a „megújulókra"? - kérdeztük a tudományos munkát is jegyző Gonda Györgytől.
- Nem műszaki, hanem közgazdászi előéletem volt, mégpedig a Schott AG üveggyártó konszernnél, ahol értékesítéssel foglalkoztam, később a kereskedelmi képviseletet vezettem. Ennek a német multinacionális cégnek az egyik stratégiai üzleti területe a solarenergia. Európa legnagyobb fotovoltaikus napelemgyártó vállalata úgynevezett parabolikus koncentrátorokat is gyárt termikus naperőművek számára. A cég magyarországi piacra lépése sikeres volt mind a napelemekkel, mind a kollektorokkal, következésképp sokat dolgozhattam ezen a területen. Valóban közel állt már hozzám az energetika, s egyáltalán nem véletlenül kezdtem hozzá a PhD-hez. A gödöllői Szent István Egyetemen fogadták be a kutatási témámat, azt, hogy hogyan lehet egy régióban befolyásolni a makrogazdasági folyamatokat az energiastruktúra átalakításával.
■ A minimálisan is hiánypótló értekezés során milyen megállapításokat sikerült papírra vetnie?
- Az állam rengeteg forrást fordított és fordít a gázkompenzációra. Ez meggátolta és lelassította azt a folyamatot, hogy alternatív energiákat felhasználó technológiák jelentős mértékben elterjedjenek hazánkban. Teljesen ki vagyunk szolgáltatva az orosz gázimportnak, az ellátás már nem biztonságos, ráadásul egyre költségesebb. Ezt a struktúrát meg kell változtatni, de kérdés, hogy az ország adottságaihoz képest milyen technológiákat szabad támogatni, miből vagyunk képesek olcsóbb energiát előállítani. Az is vizsgáljuk, hogy mindehhez milyen hazai vállalkozásokat lehet támogatni, mely termékeiket lehet használni importáruk és -szolgáltatások helyett.
■ "Rásegíthet" a PhD-téma kidolgozására a gazdasági válság...
- Valóban, hiszen mindenki fokozottan próbál megoldást találni a költségei csökkentésére. De nem fedezem fel a spanyolviaszt, hiszen ma már az önkormányzatoknál is folyamatosan napirendre tűzik annak feltérképezését, hogy mibe fektessenek a munkanélküliség és a lakosság elvándorlásának csökkentése vagy az energiabiztonság javítása érdekében. Meglehet, egy önkormányzat már ilyen összefüggéseket is elemez, amikor dönt egy biomassza-erőmű építése mellett. Pedig tudja, egyelőre még nem a legjobb üzleti befektetést választja, és nem a legolcsóbb áron fog energiához jutni, mégis munkát tud adni vállalkozóknak, értelmes közmunkát az arra rászorulóknak. Ilyen szempontokat vizsgál, elemez a PhD-m, s elkészítése közben a munkám is átlényegült: energetikára „szakosodott" vállalkozást hoztam létre az egyetemi időkből származó közgazdász-mérnök barátommal, Kovács Kolossal.
■ Áramot, meleg vizet, növények segítségével gázt termelnek, vagy „csak" eladják a mások által előállított energiát, hőt?
- Az energiaüzlet igen széles terület, kezdődik a termeléssel, beszerzéssel, folytatódik a megtermelt energia célhoz juttatásával. Voltaképpen a "szakma" valamennyi ágát műveljük, mivel nagyvállalatoknak, önkormányzatoknak komplex tanácsadó munkát és szolgáltatást végzünk, energetikai megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk, menedzselünk nagy projekteket, energiahatékonysági, racionalizálási programokat indítunk el, energiaszolgáltatóként is jelen vagyunk, és pályázati források bevonásával is segítjük partnereinket.
■ Az általában szegény, eladósodott helyhatóságok fizetőképes keresletnek számítanak?
- Gyakori, hogy mögöttünk vannak nagybefektető, energetikában érdekelt nagyvállalatok, amelyek az általunk generált projekthez a finanszírozást vagy akár a kivitelezési munkálatokat elvégzik a megrendelő számára. De mi magunk is pályáztunk, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra azért neveztünk be, hogy mi magunk tudjuk fapellettel ellátni partnereinket. Hiszen, ha van olyan energiafogyasztó vállalat, önkormányzati intézményi épület, amelyet mi látunk el energiával, miközben át is állítjuk a fűtési rendszereit pelletkazánok használatára, akkor roppant hasznos, ha túl azon, hogy cégünk gondoskodik a pelletkazánról, a bele való tüzelőanyagot mi magunk gyártjuk, és szállítjuk. Sőt, lehet értelme annak, hogy éppen a partner biztosítja az alapanyagot a pellet előállításához, amit utána ő használ fel, így olcsóbb és biztonságos energiaforráshoz jut. Éppen egy ilyen projekten dolgozunk jelenleg.
■ De ez már egy további "műfaj", hiszen az alapanyagot meg kell termeltetni, majd tüzelőanyaggá kell formálni. Hol és miből?
- Már folytattunk tárgyalásokat önkormányzatokkal, illetve előszerződéseket kötöttünk gazdákkal, fűrészüzemekkel, hogy a térségben termelt anyagokból agripelletet, fapelletet gyárthassunk, s átállva a pelletkazánokra, részt vegyünk a helyi energiaellátásban, és exportra is értékesítsünk. De ma már nagyobb léptékben is együttműködünk önkormányzatokkal, hiszen a pellet csupán egy a lehetséges technológiák közül, a dolgunk pedig az, hogy az adott energiaszükséglet kielégítéséhez keressük meg a legideálisabb megoldásokat a lehetséges összes megújuló energiaforrás figyelembevételével, illetve az energiafogyasztó intézmények fogyasztásának racionalizálásával. Ehhez partnereink a biomassza- és biogázerőművek szállítói, a napkollektorgyártók vagy a multis korszakomból a napelemekben specialista német nagyvállalat. Ahhoz nem fér kétség, hogy az önkormányzatoknál az energiaellátást és -szolgáltatást modernizálni kell, hiszen régi, elavult rendszereket használnak roppant költségesen. Ha az önkormányzat képes finanszírozni a beruházást, akkor mi segítünk abban, hogy az optimális megoldást tudja megvalósítani. Ha nincsenek forrásai, akkor ki lehet szervezni az energiaszolgáltatást, természetesen megfelelő garanciák mellett. Így a beruházó valósítja meg a fejlesztéseket, ami által az önkormányzatnál azonnali energiaköltség-csökkenés jelenik meg.
A vállalkozásunk ebben a folyamatban úgy vesz részt, hogy általában az önkormányzatok először a segítségünket kérik javaslatok megfogalmazására, majd a döntésük alapján a főbb irányok meghatározása, és felmérések után „felépítjük" a projektet.
■ Mindezzel rokonságban van hulladékfeldolgozó „szakáguk"?
- Olyanformán, hogy felkaroltunk K+F projekteket, s szeretnénk megépíteni hulladékfeldolgozáshoz kapcsolódó új technológiákat. Természetesen ezek az üzemek is összefüggésben állnak az energetikával. A hulladékot energiahordozónak tekintjük. A műveletek során jelentős hő keletkezik, amit jól tudunk majd hasznosítani saját energiaszolgáltatási rendszereinkben. A három technológiából, amit fejlesztünk, az egyik üzem kommunális hulladékok műanyag részét pirolízissel lebontja az alkotóelemeire, így földgázt, olajat, aktív szenet és a PVC-tartalom miatt sósavat kapunk a folyamat végeredményeként. A másik üzem elektronikai hulladékokat magas hőmérsékleten egy reaktorban megpörköl, és az értékes nemesfémeket nyeri ki a hulladékból jelentős hő keletkezése mellett, ami a gyantatartalom elégetésével jön létre. A harmadik megvalósítani kívánt technológiánk veszélyes hulladéknak minősülő használt sütőzsírból képes biodízelt és glicerint előállítani. Mind a három technológiával a szemét mennyiségét csökkentjük, környezetszennyezés nélkül. A hulladékfeldolgozó fejlesztések mellett még egy pelletgyártó üzemet építünk fel.
■ Ez utóbbi valósul meg uniós forrásból?
- A 76 milliós beruházáshoz csaknem 50 milliót nyert el a vállalkozás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaiból, az elkövetkező év folyamán - a részletekről is megállapodtunk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal - meg is valósul az üzem. A telephelyről - Békés megyében, Tarhos térségében - szintén megszülettek a megállapodások, miszerint fűrészport és hasznosítható mezőgazdasági hulladékot ott, helyben kaphatunk, így a pelletálóüzemet is oda tervezzük. Egyébként olyan berendezéseket alkalmazunk, amelyeket konténerben szállítani is lehet. Ennek az az oka, hogy tartottunk az alapanyag-ellátás biztonságától, ezért mobil üzemben gondolkodtunk. Időközben kiderült, Tarhoson stabil partnerekkel tevékenykedhetünk, így a szerződéseket is mielőbb megköthetjük, s elkészülhet a négyezer tonna éves kapacitású gépsor.
■ A haszon mérhető munkahelyek létrejöttében is?
- Feltétlenül. Ez a pályázatunkban is szerepelt vállalásként, hiszen a gépeket, alapanyagokat, a késztermékeket kezelni kell, a beszállítóknál pedig az alapanyagot jelentő nádat, szalmát, hulladékfát be kell gyűjteni. A lokális ellátásnak is része az ilyen munka, hiszen a helyhatóság földjén megtermelhető energianövény keresetet jelenthet a leginkább rászorulóknak. Az önkormányzat tehát értelmes munkát tud kínálni, az ültetvényről begyűjtött anyagból pellet lesz, abból pedig olcsó energia a település közintézményeinek.
■ Ezeket a "készségeket" know-how jelleggel más településeknek is ajánlják?
- Rendszerint megvalósíthatósági tanulmányok születnek, miután az adott önkormányzatnál elemezzük a fogyasztás jellegét, költségeit, azok megváltoztathatóságát. Lényegében hasonló feltárásokat végzünk nagyvállalatok megrendelésére is, hogy aztán a gazdaságosabb, rendszerint alternatív megoldásokat is tartalmazó projekteket tervezzünk meg, hozzunk létre, működtessünk számukra. A vállalkozásunk tagja az Arcenerg nevű akkreditált energetikai klaszternek, ami jó kapcsolati hálót, piaci kommunikációt jelent nekünk is, potenciális partnereinknek is.
■ Számolnak-e egy maholnap bekövetkező önkormányzati energetikai boommal?
- Egészen biztosak vagyunk benne - pontosabban fogalmazva: nagyon reméljük -, hogy az új kormányzat komoly ráfordítással át fogja állítani az ország teljes energetikai struktúráját, hogy megszűnjenek a pazarló eszközök, rendszerek, s megvalósuljanak azok az alternatív megoldások, amelyek a jelenlegi függőséget csökkentik. Tény, hogy mind a megrendelők, mind a beruházók jól fognak járni egyebek között azért, mert hatalmas megtakarítás érhető el a régi, elavult technikák lecserélésével, kedvezőbb energiabeszerzéssel, -termeléssel. A földgáz szerte az országban egyre inkább népszerűtlen lesz, és drágulni fog, következésképp az összes többi alternatív megoldás előtérbe kerül, fokozatosan versenyképes lesz.
