A gyorsan fejlődő országok kezdőbetűiből alkotott BRIC mozaikszót a Goldman Sachs használta először 2001-ben. Ma már azonban egyre kevésbé csupán közgazdasági tankönyvekben létező közösségről van szó. Brazília, Oroszország, India és Kína mind több területen igyekszik kihasználni a közös fellépésből eredő szinergiákat. Mégis vannak, akik szerint a jól húzó négyes fogat egyik lova, Oroszország botladozik, és „le kell cserélni". Nem is egy név merült fel mint potenciális nemzeté, amely beállhatna a versenycsapatba. Lehet, hogy Indonéziával BICI-re változik az elnevezés, netán Dél-Afrikával BASIC-ra? És persze ott van Törökország, Ausztrália vagy Mexikó, amely államok szintén dinamikusan nőnek, és szívesen beállnának a versenyistállóba. Az is elképzelhető, hogy hárman - BIC - is elegendőnek bizonyulnának, hogy elhúzzák a világ szekerét.

De vajon szabad-e a pillanatnyi növekedést ilyen határozott trendként értékelni, és meg kell-e változtatni a sort minden alkalommal, ha valamelyik ország éppen gyorsabban, a másik pedig lassabb fejlődik? Hiszen egyrészt a világgazdasági válság hatására nem csak Oroszország, a többi feltörekvő ország gazdasága is veszített lendületéből, és egyelőre úgy tűnik, évekre van még szükség ahhoz, hogy újból a 2007-es szintre kerüljenek. Másrészt, az egykor közgazdászok által megteremtett fogalom vajon ma is csupán egy kecsegtető befektetési területet jelöl?

Kétszer akkora, és gyorsan nő

A Hyundai Research Institute (HRI) tavaly év végén megjelent kutatásában kifejezetten azt tanácsolja a befektetési piacot keresőknek, hogy Oroszország helyett inkább Indonézia felé tekintgessenek, ugyanis a délkelet-ázsiai ország jobban kezelte a válság utórezgéseit, s ebben a pillanatban gyorsabb növekedést produkál, sőt Brazíliát is megelőzi.

Akár már ez évtől a BRIC helyett a BICI az a divatszó, amely a kedvező befektetési terepet, a prominens feltörekvő gazdaságokat jelenti - vélik a szöuli székhelyű kutatóintézet elemzői arra hivatkozva, hogy az orosz növekedési ütem lassul, miközben az indonéz gazdaság 2014-ig valószínűleg évente több mint 6 százalékkal bővül.

A világ negyedik legnépesebb országa - Indonéziában 240 millióan laknak, míg Oroszország népessége ennek csupán a fele - ezzel csábító helyszínné válhat a globális befektetési játékmezőn.

A felvetés nem most hangzik el először, és nem is marad vita nélkül. Különösen 2009 júniusa után vált népszerű témává, amikor az OECD és a Világbank is közzétette a világ országai GDP-növekedésének prognózisát, amely szerint Oroszország a 2009-es mélypont után az elkövetkező két évben is sereghajtó marad a fejlődő országok sorában, Indonézia viszont stabil harmadikként követi Kínát és Indiát.

Az átrendeződés mellett érvelők szerint Oroszország ellen szól túlzottan volatilis államkötvénypiaca, nagyon törékenynek tűnő gazdasága és többek szerint túlzottan piac- és tőkeellenes politikája. Ha Európának sikerül az energiaellátását új alapokra helyeznie, az orosz gáz sem lesz többé hatalmi tényező. Indonéziának pedig népes lakosságán kívül más erőforrásai is vannak: bőségesen akad ott rizs, hal, szén, olaj, gáz, réz, nikkel, vannak geotermikus kincsei és különleges fái. Ráadásul földrajzilag is kedvező a fekvése, hiszen éppen a Kínát, Indiát és Ausztráliát összekötő hajózási útvonal mentén helyezkedik el.

Esetleg Ausztrália vagy Dél Afrika?

Mások viszont úgy vélik: lendületes növekedése ellenére Indonézia továbbra is kis piacot jelent, és rugalmatlan a kereskedelme. Ráadásul, Kínával ellentétben, a megtermelt javak kétharmadát felszívja a hazai fogyasztás, exportra alig jut. Messze van még attól, hogy a BRIC országokhoz hasonló befektetési terepet jelentsen, többek között azért is, mert a tőkésítettség mindössze a tizede a BRIC négyesének. No és, szemben a geopolitikai nagyhatalom Oroszországgal, Indonézia nem az.

De más nemzeteket is érdemes górcső alá venni. Vannak, akik úgy vélik, hogy akár Ausztrália is csatlakozhatna a négyes fogathoz, amennyiben Oroszország valóban kiszorulna. Bár területileg sokkal kisebb, mint Brazília, India vagy Kína, de ha a világ kereskedelme a jelenlegi Amerika-Európa tengelyről a távol-keleti országokra helyeződik át, könnyen válhatna elosztó központtá. Fizikailag India, Kína és Japán között helyezkedik el, kulturálisan és politikailag pedig összeköti a Keletet a Nyugattal, és azon kevés állam egyike, amelyet esetleg a délkelet-ázsiai országok is szívesen bevennének a klubjukba.

Dél-Afrika szintén felmerülhetne mint újdonsült negyedik, hogy a BRIC a beszédes BASIC mozaikszóvá váljék. A köztársaság a Föld ásványkincsekben leggazdagabb országai közé tartozik, a világ aranytermelésének több mint 45 százalékát adja, és tőkésítettsége eléri az orosz szintet.

Vajon érdemes játszani a betűkkel? Egy biztos, Kína és India rohamléptekkel haladnak a globális gazdaság átrendezésének versenyében. Kérdés, hogy Kína, a világ egyre erősebb gazdasági hatalma mikor követel helyet magának kulturális és politikai téren is.

Összefogással az éhínség ellen

Miközben európai és amerikai elméleti szakemberek a négyes fogat átalakulásának esélyeit latolgatják, a 2008-ban a globális GDP 22,4 százalékát adó BRIC országok mezőgazdasági miniszterei idén március 26-án Moszkvában megállapodást kötöttek arról, hogy közösen lépnek fel a világban évek óta komoly gondot jelentő - globálisan több mint egymilliárd embert érintő - éhezés leküzdése érdekében. A világ művelhető területeinek harmadát adó Brazília, Oroszország, India és Kína közös mezőgazdasági információs adatbázis létrehozásáról döntött, amely minden résztvevő számára lehetővé teszi, hogy előre kalkulálja a várható termelés és fogyasztás mérlegét, és ennek megfelelően nemzeti gabonaraktárat alapítson.

„Egyenként egyikünk sem képes arra, hogy az élelmiszer-biztonság globális problémáját megoldja, de segíteni tudunk nemzetközi színtéren az éhínség elleni harcban" - nyilatkozta Sharad Pawar, India mezőgazdasági minisztere a Reuters riporterének a találkozót követően. A négy miniszter megállapodott abban is, hogy megosztják egymással az éhező területek, valamint a természeti katasztrófák által sújtott régiók élelmiszer-ellátásában szerzett tapasztalataikat. Döntöttek arról, hogy a jövőben átadják azokat a mezőgazdasági technológiai újításokat is, amelyek a klímaváltozás élelmiszer-ellátásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait segítenek csökkenteni.

Ma hozzávetőleg a világ népességének 42 százaléka él a BRIC országokban, tekintélyes részük éppen ahhoz a veszélyeztetett csoporthoz tartozik, amelynek biztonságos élelmezése állami beavatkozást igényel, olvasható a négy ország mezőgazdasági miniszterének közös nyilatkozatában. A BRIC országok termelik jelenleg a világ búzájának 40 százalékát, a sertéshús felét, a vágott pulyka és a marhahús harmadát. A Reuters hasábjain megjelent cikk szerint a Világ Gabonafórumának tavaly otthont adó Oroszország magát a világpiac legfontosabb gabonaszállítójaként pozícionálja, és azt tervezi, hogy 15 éven belül megduplázza a gabonakivitelét, valamint 50 százalékkal növeli a termésmennyiséget.

Kétoldalú megállapodások

A mezőgazdasági miniszterek a közös fellépés mellett kétoldalú segélynyújtási megállapodások megkötését is kilátásba helyezték az elkövetkező hónapokban. A Reuters az orosz mezőgazdasági miniszterre, Jelena Szkrinnikre hivatkozva úgy tudja, Oroszország gabonát és olajos magvakat szállítana Indiába pulykáért, és Brazíliába búzát húsért.

Oroszország korábban már jelezte: a közeljövőben 20 millió hektár - körülbelül Szenegál területével megegyező méretű - eddig műveletlen termőföldet kíván művelésbe vonni. A kormány jelenleg is hatalmas, 10 millió tonna körüli intervenciós gabonakészlettel bír, amelyet eddig nem sikerült piaci körülmények között exportálnia. Az új orosz állami gabonakereskedelmi hivatal, a United Grain Company a közelmúltban mintegy 100 ezer tonna gabonát küldött humanitárius segítségnyújtás keretében Kubába, és 57 ezer tonnát Mongóliába.