Kriston László cikkei
Kriston László cikkei
Óriási olajkészletet kellene a földben hagyni
A már felfedezett fosszilis készletek nagy részét a földben kellene hagyni, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést. Az Északi-sarkon pedig nem szabad olajat kitermelni. Tudósok első alkalommal számosították a szóban forgó készletek mennyiségét, és listázták a konkrét lelőhelyeket. Maguktól nem lesznek képesek erre az olajmultik. Kormányzati és nemzetközileg koordinált klímapolitikai beavatkozás szükséges.
Szmogevő tornyokkal harcolnának a légszennyezés ellen
Nem lakóházak, mindössze hét méteres tornyok. Közterületi emlékműnek, parkot csinosító dísznek is beillenének, de valójában a levegőt tisztítják. A holland dizájnból készült tornyok Pekingben működnek és mindegyikük naponta egy futballstadion kiterjedésű tér levegőjét tisztítják meg. Tarlósnak is ilyeneket kellene felállítania Budapesten.
IPCC: Nem tudjuk gyengíteni a napfényt, hogy fékezzük a klímaváltozást
Tudósok azzal kísérleteznek, hogy vegyi anyagokat permetezzenek a légkörbe, hogy így tompítsák a napsugarak erejét és fékezzék a globális felmelegedést. De a geoengineering e nagy reményűnek vélt módszere rendkívül kockázatos, mert megbolygathatja az időjárási viszonyokat, állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete.
Lázadnak Trump ellen a tagállamok: üzemanyaghatékony autókat akarnak
Obamáék a becsődölt autógyárak állami mentőcsomagjának részeként alkudták ki, hogy 2025-től szigorítják az üzemanyaghatékonyságot. De Trumpék most engednek az autógyártók lobbizásának, enyhítik a rendeletet. Tizenkét tagállam ellenáll és továbbra is érvényesíti a szabályozást. Kalifornia és Washington között pedig pereskedés várható.
7 klímahazugság, amit az olajvállalatok hirdetnek - 2. rész
A fosszilis energiahordozókra szakosodott nagyvállalatok mindent megtesznek, hogy zöldnek láttassák magukat, holott valójában az az érdekük, hogy a legszennyezőbb energiahordozókat termeljék ki minél nagyobb mennyiségben. Ezt hívják úgy, greenwashing. Amikor zöldre festik magukat, holott nem azok.
7 klímahazugság, amit az olajvállalatok terjesztenek 1. rész
A Big Oilnak is nevezett olajipari nagyvállalatok nemcsak óriási lobbierővel bírnak Brüsszelben és Washingtonban, de a médiában is a saját javukra ferdítik az igazságot.
Zöld forradalom nélkül az internet is összeomolhat
Ha nem sikerül alacsony karbontartalmú, energiatakarékos fejlesztésekkel megújítani az internetezés jelenlegi infrastruktúráját, akkor a világháló és a dolgok internete energiaigényei óriási energiaválságot idézhetnek elő.
Erin Brockovich után szabadon
Szervezett rendszere van már annak, hogyan vállalják el az elit multinacionális ügyvédi irodák a civil szervezetek ügyeit pro bono, azaz ingyen. Így is hozzájárulva egy fenntarthatóbb és igazságosabb társadalom megteremtéséhez. A bolgár származású Atanas Politov, a Dentons Európai Pro Bono Igazgatója mesélt a gyakorlatról.
Felválthatja a bioműanyag a hagyományos plasztikot
2025-re a tengerekben gomolygó plasztikszemét mennyisége eléri az évi 250 millió tonnát. A folyók mind odaviszik a szemetünket. A növényi alapú bioplasztik kiválthatja a ma használatos műanyagokat.
Tényleg le kell építeni a gáztámogatást?
A világ kormányai 2015-ben a párizsi klímaegyezményben vállalták nemzetgazdaságuk légszennyezésének csökkentését. De ugyanebben az évben ugyanezek a kormányok 400 milliárd dollárnak megfelelő összeget fizettek ki a fosszilis energiahordozók ártámogatására, hogy segítsék az embereket a legszennyezőbb energiák megvásárlásában.
11 000 éve nem volt ilyen nagy a felmelegedés
A klímatudomány egyik legizgalmasabb és korunk számára is tanulságokat tartogató ága a paleoklimatológia, mely annak nyomait kutatja, hogyan változott a földi klíma és az ember hogyan volt hatással rá. Ennek tükrében ítélhetjük meg, mennyire drámai a korunkban végbemenő globális felmelegedés.
Ki zöldül a legjobban?
Az élmezőnyben található a Unilever, a L'Oréal, a Danone, a Ford. Légszennyezés, vízhasználat és erdővédelem tekintetében osztályozták a nagyokat. A víz- és energiatakarékosság költségcsökkentő, a zöldülés pedig renomé-erősítő eszköz. Aki nem zöldül, az lemarad és a lúzerek közé kerül, vélik elemzők.
A multikkal nagyot fordult a világ tíz év alatt
A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.
Egymilliót adtak el az Adidas óceánplasztikot újrahasznosító cipőjéből
A tengerekbe jutó plasztikszennyezésünk valóságos szemétszigetekként halmozódik fel az óceánban. Ezt hasznosítja újra az Adidas új ökotrendi cipőjében. Minden egyes pár elkészítéséhez 11 műanyag italos palackot használtak fel. A zöld etika és a modern dizájn kombinációja sikert aratott a piacon. De nyomulnak a sör- és hányásálló cipők készítésében is!
Kékvérű vagyonok: akiknek még az idő is dolgozik
A tekintélyes történelmi hátterű európai arisztokratadinasztiák évszázadok óta fialtatják vagyonukat. Az idő mindig nekik dolgozik. Ez a társadalmi és vagyoni egyenlőtlenség egyik oka.
Ezért vonulnak ki az etikus befektetők a visszás cégekből
A világ legnagyobb szuverén nemzeti vagyonalapja a világ összes részvényének 1,4 százalékát birtokolja, s 2016 óta egyre inkább a divesztíciós mozgalom zászlóvivőjeként tűnik fel. A környezetpusztítást esztelenül végző, emberi jogokat megsértő cégekben eladja részvényeit.
Hadat üzen a szennyező cégeknek a világ legnagyobb nemzeti vagyonalapja
Norvégia szuverén nemzeti vagyonalapja, mely 1000 milliárd dolláros tőkéjével a legnagyobb ebben a kategóriában, évek óta próbálja zöldülésre rábírni a fosszilis energiahordozókból élő vállalatokat. Most hazai terepen is érvényesíti e taktikát.
Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!
A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.
A siker titka a világjobbítás?
A társadalomtudatos cégforma, a B Corp növekedésének mértékéről állt elő meglepő adattal egy brit kutatás. Az ilyen vállalkozások huszonnyolcszor gyorsabban nőnek, mint Anglia GDP-je, mely évente 0,5 százalékkal bővül.
Megnyílt a világ első műanyagmentes élelmiszerboltja
A teagyártók a filteres teát, az élelmiszergyártók a csomagolást kezdik megújuló alapanyagokból gyártani. Hollandiában a világ első műanyagmentes élelmiszerboltja 700 terméket kínál, köztük joghurtot, húst és is, amiknél már eléggé megszoktuk, hogy plasztikba vannak csomagolva.
Hatvan után el kell kezdeni elengedni
A ’90-es évek elején itthon szinte senkinek nem volt piacgazdasági gyakorlata, sem egy-két évnél hosszabb vállalkozási tapasztalata. Aranyat ért, aki az üzlet minden területén a vezető partnere tudott lenni. De „generalista” megközelítés ma már nem nyerő.
Trumpék megújulók energiákat pénzelnek külfüldön
Trump igyekszik csökkenteni a klímaváltozásról szóló kutatások állami költségvetését, ám eközben a kormány illetékes befektetési intézménye megduplázta befektetéseit a külföldi szolárkapacitásokban. Csakhogy ez Obama egyik jogszabályának köszönhető.
Túl alacsonyak az energiaadók, hogy megfékezhessék a klímaváltozást
Az iparilag fejlett és ezért nagy energiafogyasztónak számító országokban túl alacsonyak az energiaadók, nem hoznak elég pénzt az államkincstárokba a zöld gazdaság fejlesztésének támogatására, figyelmeztet az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD.
Tonnánként 100 dollárral dotálják a kormányok az ÜHG-emissziót!
Elfelejthetjük, hogy csak 1,5 Celsius-fok lesz a klímaváltozás? A globális klímapolitika „jóval 2 Celsius-fok alatt” akarta megfékezni a globális felmelegedést. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete ezt már irreális célnak tartja. Mire számíthatunk hát?
Kitálalt pálmaolajügyben az Unilever
Őserdők kiirtásával, őshonos fajok elűzésével, őslakosok kilakoltatásával, településeik ledózerolásával teszünk szert azokra az olajpálma-ültetvényekre, melyekből a pálmaolajat kapjuk a margarinunkhoz, a testápoló szereinkhez, a csokoládénkhoz és egy sor más kozmetikai meg gasztronómiai termékhez. Az Unilever igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba e kérdésben.
250 szennyező cégen múlik a világ sorsa
A világ 250 legnagyobb légszennyezőnek számító tőzsdei cégének még mindig csak az egyötöde rendelkezik emissziócsökkentési stratégiával. A Reuters és a Carbon Disclosure Project új, közös elemzése szerint az üzleti tevékenység dekarbonizációja javítja a nyereségességet.
Környezetbarát cégekbe áramlik a nyugdíjalapok pénze
Leginkább a megújuló energiákra szokták használni az alacsony karbontartalmú befektetés kifejezést. De a körforgásos gazdaság működését elősegítő hulladékfeldolgozók, a klímaerdők telepítése, és sok más minden is ebbe a kategóriába tartozik. A hosszútávú megtérülésre játszó nyugdíjalapok előszeretettel invesztálnak zöld befektetési célpontokba.
A nagy bankok felének nincs elég zöld befektetése
Világszerte 59 nagy bankot vizsgált a Boston Common Asset Management LLC, de még a legismertebb pénzintézetek is küszködnek azzal, hogyan találjanak környezettudatos, alacsony karbontartalmú befektetéseket, illetve hogyan definiálják ezeket. A körkép elég lehangoló.
Nem veszi át a gyerek a céget: keressünk menedzsert?
A rendszerváltás után vállalkozásokat alapító generáció tagjai most abban a dilemmában vannak, hogy eldöntsék, a gyerekeik megfelelőek-e a cég vezetésére, vagy hozzanak a családon kívülről profi menedzsert. Nem egyszerű a döntés. Mert a cég is olyan, mint egy saját gyerek. A Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján megoldásokat vázoltak fel az előadók.
Fókuszban a harmincasok
Az elmúlt évtized felgyorsult technológiai változásai miatt a mai harmincas-negyvenes korosztály nehezebben ért szót a nálánál fiatalabbakkal, mint ezelőtt. Mi jellemzi a vállalkozások számára akár munkavállalóként, akár fogyasztóként mind fontosabb Y-okat és az őket követő Z-ket? Kurucz Imrét, az NRC kutatási vezetőjét kérdeztük a generációs különbségekről.
Húsadó lenne az ökoadók egyik formája
A hústermelés óriási tempóban nő világszerte, ökolábnyoma pedig nem csekély. Az állattenyésztés externáliái, kedvezőtlen környezeti hatásai azonban nincsenek beárazva a kész húsipari termékbe. Ezen változtatnának a zöldek.
Emberfeletti munkavállalók, vagy munkanélküliek leszünk?
A fejlesztők úgy vélik, az AI emberfeletti képességekkel fogja felruházni az embereket, és csak a repetitív részfeladatokat fogja elvenni tőlünk. Ezeket a készségeinket kell erősíteni, hogy megőrizhessük az állásunkat.
Nem árt résen lenni: új kihívások közösségi oldalak világában
Változik a közösségi média. Mark Zuckerberg megelégelte, hogy a Facebookot politikai tévhírek terjesztőjének látja a világ, ezért a platform új algoritmusa kevésbé kedvez majd a hírfolyamban a hirdetéseknek és újságcikkeknek. Vagyis kevesebb lesz a reklámfelület. Hogyan rúghatnak így labdába a cégek? Erre is keresték a választ a Piac & Profit Social Media - Változás! című konferenciájának előadói.
A jövőt veszi meg a befektető, nem a múltra kíváncsi
Elérte a nyugdíjkorhatárt az a generáció, amely kényszervállalkozóként a rendszerváltás után hozta létre a KKV-szektor széles középmezőnyét. Kire bízzák a céget? A cégutódlás lehetséges módjait taglalták a Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján.
Előre látnia kell a vevőnek, miért jó, ha megveszi termékünk
Ha fejben birtokoltatjuk a vevővel azt a terméket, amit akarjuk, hogy megvegyen, ekkor a legnagyobb az esélye, hogy az ajánlattételből vásárlás és tranzakció lesz. A Piac & Profit Értékesítés 2018 című konferenciáján a szakma neves személyiségei adtak elő.
Lőttek a klímapolitikának? Hőségben leáll a fák fotoszintézise!
Hoppá. Ez felboríthatja a Föld karbonháztartásáról és a klímapolitika emissziócsökkentéseiről szóló konszenzust. Az extrém melegben a fák levelei „izzadni” kezdenek, és nem szívják magukba a levegőből a szén-dioxidot.
Az árvízveszély hozza a következő globális lakáshitelválságot!
Floridában a polgármesterek már vészhelyzet-szcenáriókkal számolnak: az árvízveszély elértéktelenítheti az ingatlanokat, amitől megcsappannak a helyi adóbevételek. Másutt is lakáshitelek tömegei buknak majd be. A probléma nemcsak a tengerparti városokra, hanem a folyók közelében lévő településekre is érvényes a világon mindenütt.
Sós vizes akkukkal csökkentik energiaszámlájukat a cégek
Az alternatív energiatárolási módszer elsősorban az áramszünetek áthidalására hivatott, de egyúttal csökkenthető vele az energiaszámla is, ha éjjel végezzük a feltöltést.
A tengerszintemelkedés miatt mennek majd csődbe a városok
Töméntelen mennyiségű és értékű ingatlan fog elértéktelenedni. A probléma nemcsak a tengerparti városokra, hanem a folyók közelében lévő településekre is érvényes a világon mindenütt. A válságot beindító menekülés pszichológiája is érdekes.
Már nem az olajmezőkről lesz híres Texas
Nagyobb, mint Franciaország, és csak a megújulók piacképesek náluk. Az áramfogyasztás 20 százalékát fedezik szélenergiából. Hol is? És melyik napszakban fúj a szél a világ legnagyobb GDP-jét produkáló országában?
Biztos, hogy a gyerek a legjobb a családi cég élére?
Lehet családi a cég, de nem biztos, hogy a gyerek vagy az unoka a legmegfelelőbb személy a vezetésére. Az utód kijelölésének nehézségeiről is beszéltek az előadók a Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján.
Jó üzlet az erdősítés drónokkal
A kiirtott erdők helyén lévő területek újbóli fásítása jó befektetés, ami magas hozamot eredményez, derült ki egy új elemzésből. Főleg ha gépesített módszerrel végzik az ültetést: drónokkal.
A kiégés ragályos
Munkaerőhiányos országban élünk. Meg kell becsülnünk a munkavállalóinkat, és jó érzékkel kell összeválogatni őket. Mit tehet a vezető, hogy az alkalmazottak jó hangulatban, hatékonyan működjenek? Hogyan motiváljuk a munkatársakat, amikor kiégnek? Erről is beszéltek neves előadók a Piac & Profit A nyerő csapat című konferenciáján.
Így éri meg zöld bizniszekbe fektetni
Rengeteg pénz hiányzik a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához.
Davosban is röpködtek számok arról, hogy mennyi pénz hiányzik abból az éves elvárt invesztícióból, ami segíthetne véghez vinni a kitűzött célokat 2030-ig. A fórumon szó esett arról is, mit tehetnek a befektetők, hogy zöldebb üzleti lehetőségek felé áramoltassák tőkéjüket.
Zöldülésre kényszeríti a cégeket a globális nagytőke
Egyre több világvállalat számol be arról, hogy milyen kockázatot jelent tevékenységére nézve a klímaváltozás, illetve mit tesz, hogy működése környezetkímélőbb legyen. Az intézményes befektetők nyomást gyakorolnak azokra a cégekre, melyek nem foglalkoznak a környezeti kérdésekkel. A piac előbb-utóbb büntetni fogja a nem környezettudatos cégeket és a zöldeket díjazza, véli Michael Bloomberg.
Rossz hitelminősítést kapnak az árvízveszélyes helyek önkormányzatai
A Moody's hitelminősítő intézet közzétette új irányelveit a városok hitelfelvételeivel és kötvénykibocsátásaival kapcsolatban. Ebben már hangsúlyosabb szerepet kapnak a városok klímaváltozással kapcsolatos veszélyfaktorai. Ahol nagy az árvízveszély, ott kedvezőtlenebb kondíciókkal vehet fel hitelt a megyei és városi önkormányzat.
Kevesebbet keresnek a fiatalok a globális felmelegedés miatt
A jövő generációi könnyen kereshetnek kevesebbet, ahogy a klímaváltozás kedvezőtlen mellékhatásai kikezdik az emberek egészségét. A gyerekkorban hőségnek gyakran kitett ember termelékenysége alacsonyabb lesz felnőttként, ezért kisebb fizetésre is számíthat.
Furán néz ki a Világbank kivonulása az olajiparból
A Világbank hátat fordítása a fosszilis energiáknak csak részleges. Két okból. A már leokézott olaj- és gázkitermelési projekteket továbbfinanszírozzák, de újakat már nem. Földgázüzemű erőműveket pedig ezentúl is bevállalnak támogatásra.