Arról már számos kutatás szólt, hogy a klímaváltozásnak köszönhető szélsőséges időjárási jelenségek (aszály, kánikula, hurrikán) és természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz) egyre inkább megnyirbálják egyes országok GDP-jét.
A Nature szaklapban publikált tanulmányukban a University of California Berkeley kutatói 2015-ben már foglalkoztak azzal is, hogy a klímaváltozás hogyan erősíti a vagyoni egyenlőtlenségeket a világban, tágítva a szakadékot a vagyonosok és az elszegényedő lemaradók között.
Izzadó ifjúság, hőguta generáció
Arról is sok tanulmány jelent már meg, hogy a klímaváltozás kedvezőtlenül hat egészségünkre. De milyen következményei vannak ennek a munkavégzésünket tekintve? Azt már tudjuk, hogy a világ számos táján a déli órákban már nem lehet kültéri munkát végezni, mert hőgutát kap az ember.
Az orvostudomány és a közgazdaság tudorai is tudják, hogy az egyén gazdasági státusza, anyagi állapota függ az egészségétől, a kettő között korreláció van. Ezt az összefüggést számosította most új szemszögből a Stanford University, a University of California Berkeley és az amerikai pénzügyminisztérium közös kutatása.
Az említett intézmények közgazdászai kiszámolták, jövedelmük mekkora részéről mondhatnak nagy eséllyel búcsút majd a mai fiatalok és a holnap nemzedékei - akik már úgy nőnek fel, hogy gyerekkorukban gyakori az extrém kánikula.
Főleg a kisgyerekek
Az új kutatás szerint minden egyes nap, amelyen 32 Celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet az ember ifjúkorában, 0,1 százalékkal csökkenti az egyén átlagkeresetét 30 éves korában.
Ha a fiatal kora 18 éven át tart az embernek, akkor egy kis matekozás után könnyen kétszámjegyű százalékértéknél lyukadunk ki. Ennyivel kereshet kevesebbet, mint mondjuk Skandináviából származó kollégája. Mert kevésbé más a munkabíró képessége, következésképp kevésbé termelékeny, mint a hidegben felnőtt munkatársa.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent tanulmány szerzői azt is hozzátették, hogy különösen az embriók és a kisgyerekek érzékenyek a meleg hőmérsékletre, mert a testük hőmérsékletszabályozó mechanizmusai és a szimpatikus idegrendszer még nem alakult ki teljesen náluk.
Ahogy egyre nő a hőmérséklet világszerte, ez az összefüggés (a munkavégző képességünk csökkenése és a fiatalon átélt kánikulás napok száma között) egyre nyilvánvalóbb lesz, vélik a szakemberek.
A tanulmány ugyan nem magyarázza meg kielégítően, hogy a hőség iránti kitettség hogyan vezet pénzügyi "instabilitáshoz" az életút későbbi részében, de a közelmúltban azért elég terjedelmes irodalma lett annak, hogy a fiatalkori egészségi állapotunk hogyan hat idősebb korunkba az egészségünkre, ez tehát nem igazán kérdőjelezhető meg.
A futurism.com-nak egy tudós azt nyilatkozta a kutatás hírének hallatán, hogy "ez bizarr", de elismerte, hogy a kutatási eredmény kétségtelenül izgalmas.
(futurism.com)
