Párizsban árad a Szajna. A politikusok arról beszélnek, hogy több természetes növényi takarót kellene telepíteni a városba, hogy azok fogják meg a betonmetropoliszon végigfolyó Szajna vizét.

Ha árvízveszélynek van kitéve egy város, mert nincsenek kellőképpen kiépített árvízvédelmi infrastruktúrái, az két szempontból veszélyes:

• A károk elhárítása tetemes költséget emészthet fel, tehát egy ilyen város működtetése nem éppen olcsó.
• Ahol áradás akadályozza egy város életét, ott a termelés is csökken, boltok, gyártelepek, irodák zárhatnak be, utcák válnak ideiglenesen használhatatlanná, magyarán a hely nem feltétlenül bizniszbarát.

A Moody's új jelentése azonban nem csak a medrükből kilépő folyók által képviselt veszélyekre tér ki, hanem a városokra és városi infrastruktúrákra leselkedő veszélyekre is, melyeket szélsőséges időjárási események okoznak (hurrikán, vihar).

A klímaváltozás kedvezőtlen mellékhatásainak való kitettséget a következőképp listázza a Moody's:

• Három indikátor a vízparti kockázatokkal foglalkozik (pl. tengerszintemelkedés, árvíz).
• Három indikátor a szélsőséges időjárási jelenségekre fókuszál (pl. tornádó, erdőtűz, viharok).

Ezt a hat szempontú mérlegelést egyelőre az USA tagállamainál kezdi meg a hitelminősítő intézet. A szakemberek figyelembe veszik a városok védettségét is (pl. gátrendszer). A jelentéssel az a céljuk, hogy a védekezést célzó beruházásokra ösztökéljék az önkormányzatokat. Idővel ugyanis csak nő a védekezés költsége.

Jön a vihar

A Moody's különbséget tesz az éghajlattrendek, mint hosszútávú változások és a klímasokkok között, ilyen például egy hurrikán.

A trópusi viharok azért egyre pusztítóbbak, mert a globális felmelegedés következtében melegednek a tengerek, s a trópusi viharok ezekből a melegebb víztömegekből nyerik energiájukat, olyannyira, hogy mind hevesebb intenzitást nyernek és a szárazföldön is egyre nagyobb távolságra tudnak behatolni.

Üdvözöljük a jövőben!
(fotó: Flickr/Andrew Price)

Károk

Ahogy a hurrikánok egyre veszedelmesebb erejűvé válnak a partmenti területeken, a vízparti városokban úgy nő az infrastrukturális károk összege. 2012-ben, amikor a Sandy-hurrikán végigsöpört New Yorkon és New Jersey-n, a károkat kétmilliárd dollárral növelte a klímaváltozásból eredő általános tengerszintemelkedés.

Miért? Mert New Jersey ingatlanjai nincsenek elég magasan az óceán apályszintjéhez képest, s amikor jön egy hurrikán, az még további vízmennyiséget zúdít a területre.

A Climate Central értesülése szerint 295 000 lakos és 112 milliárd dollárnyi értékű ingatlanvagyon van mindössze 150 centiméterrel az óceán apályszintje alatt. A hurrikán idején keletkező áradás azonban elárasztotta ezeket az épületeket: a Sandy-hurrikán miatt a víz 270 centiméterrel az apály szintje felett tetőzött.

Irány a Nagy Alma - Kép: Pixabay

New York árvízvédelméről itt olvashat, London nagy gátjáról itt, a városokat fenyegető tengerszintemelkedésről pedig itt.

(Business Insider)